A Kulin-emlékév egyik jelentős eseménye volt Rezsabek Nándor kötetének kiadása. Az MCSE első két és és fél évét ismertető munka megjelentetésével nem csupán Kulin György emlékének adóztunk, hanem mindazoknak, akik annakidején a legendás „első" MCSE születésénél bábáskodtak. Az MCSE volt Kulin legkedvesebb gyermeke, mert hiszen az amatőrcsillagász mozgalom kiteljesedése ezzel a szervezettel kezdődött igazán. Igaz ez akkor is, ha jól tudjuk, hogy Kulin már az MCSE 1946-os indulása előtt is szervezte az amatőrmozgalmat, később, jóval az „első" MCSE megszüntetése után pedig a Csillagászat Baráti Köre (CSBK) jelentette az igazi tömegmozgalmat. A CSBK fénykora azonban már 60-as, 70-es évekre esik.

Rezsabek Nándor régóta kutatja az amatőrcsillagász mozgalom históriáját, avatott kézzel nyúlt az MCSE 1946-49 közötti történetéhez. Mely történet valójában jóval 1946 előtt kezdődik, valamikor a 30-as, 40-es évek fordulóján, amikor Kulin eljegyezte magát az ismeretterjesztéssel, az amatőrcsillagászattal. A távcső világa 1941-es kiadása egy korszak kezdetét jelentette. Azelőtt soha nem írtak ennyire tartalmas és közérthető munkát a csillagászat kedvelői számára! A távcső világa máig érezhető sikerének másik kulcsa az, hogy ez volt az első könyv, mely magyar nyelven részletesen tárgyalta a távcsőépítés, a tükörcsiszolás rejtelmeit. Ez volt A távcső világa igazi újdonsága! Innen már egyenes út vezetett a Magyar Királyi Természettudományi Társulat Műkedvelő Csillagászati Alosztályának 1943 decemberi megalakulásához. Az ígéretes szerveződés a világháborús események miatt 1944-ben megszűnt, azonban 1946-ban a régi alosztályi tagok bevonásával végre megalakulhatott a Magyar Csillagászati Egyesület.

Az egyesület logikusan átgondolt, jól felépített szervezeti rendszerét a szerző részletesen ismerteti – akkoriban sokkal nehezebb volt egy ilyen társadalmi szervezetet létrehozni, mint manapság, a háborút követő évek pedig ma elképzelhetetlen nehézségeket támasztottak az MCSE működésével szemben. Kulinnak mégis sikerült megoldania a székhely kérdését – a Sánc utcai Uránia Bemutató Csillagvizsgáló létrehozása, üzemeltetése, csillagászati élettel való megtöltése azonban szép és hálás feladat volt mindenki számára, akinek fontos volt az egyesületi élet. Az Urániát és az ottani életet szépen mutatja be a szerző, még egy Kulin-előadásnak is tanúi lehetünk. Kulin előadásait ugyanis felolvasta, a kéziratok egy része pedig fenn maradt. Az 1948. november 4-én elhangzott A nagybolygók holdjai című előadás szövegét is olvashatjuk a kötetben.

Az egyesületi folyóirat, a Csillagok Világa külön fejezetet érdemelt – és joggal! Az érdeklődők a legtöbbet a gyenge minőségű papírra nyomtatott, már igencsak megsárgult lapszámokból tudhatják meg a korszak amatőrmozgalmáról. Mely mozgalom hallatlanul színes és optimista volt – egyre-másra olvashatunk benne lelkes beszámolókat újabb és újabb helyi csoportok alakulásáról, a szakosztályok munkájáról, és nem maradhatnak el a korszak eredményeit bemutató hosszabb cikkek sem. A szakosztályok közül a távcsőépítési és a változócsillagok megfigyelésével foglalkozókkal behatóbban is megismerkedhetünk. Különösen érdekes a gyászos véget ért asztrológia-kritikai szakosztály története, mely egyben jól illusztrálja, mennyire kilátástalan észérvekkel meggyőzni a csillagjóslásban hívőket...

Az MCSE pályafutása jól indult, azonban a politika közbeszólt: 1949-től az ilyen típusú szervezetek már nem működhettek önállóan, az MCSE sorsa a Természettudományi Társulatba való beolvasztás lett. Kulin csak 1954-ben térhetett vissza az általa létrehozott csillagvizsgálóba, ahol 1975-ig töltötte be az igazgatói tisztséget.

A kötet értékes részét alkotják a visszaemlékezések: Bartha Lajos, Blahó Nóra, Ponori Thewrewk Aurél és Szécsy Ilona elevenítik fel emlékeiket a régi MCSE-vel és természetesen Kulinnal kapcsolatban. A régi idők hangulatának felidézésében segít a szép számú korabeli dokumentum közlése. Levelek, újságcikkek, egyesületi dokumentumok segítenek a hangulatidézésben. Viszonylag kevés korabeli fénykép színesíti a kötetet – általában véve is igen kevés felvétel maradt fenn az 1940-es évek amatőrcsillagász mozgalmáról. Érdekes megismerni az MCSE korabeli körbélyegzőjét (sajnos nem maradt fenn), melyben az alapítás éve mellett egy csillag és a Föld jele látható, vagy az akkori tagnyilvántartás kartotékjait (olyan nevekkel, mint Róka Gedeon, Lovas Miklós vagy Marx György). Hasznos, érdekes, talán szórakoztató is a néhány fénykép, melyen régi amatőrtávcsövek láthatók, vagy éppen az Uránia tervezett, de meg nem valósult kupolájáról készült makettről készül felvétel.

A kötet ára beszédes: pontosan 946 Ft-ba kerül. A kiadvány megvásárolható a Polaris Csillagvizsgálóban, illetve megrendelhető az MCSE-től.