Itt a nyár – és a Meteor nyári száma

A 2000. esztendő óta van lehetőségünk arra, hogy nyári összevont számunkat valóban dupla terjedelemben adhassuk ki. Az ilyen extra lapszámok létrejöttéhez természetesen sok-sok támogatásra és rengeteg pluszmunkára van szükség.

Jelen számunkban nem szorít annyira a terjedelmi korlát, ezért ezúttal is lehetőségünk van a szokottnál nagyobb terjedelmű cikkeket közölni. A 2011/7–8. Meteorban nagy fába vágtuk fejszénket, hiszen megpróbálunk körképet adni azokról a rövidebb vagy hosszabb időre külföldre szakadt magyar csillagászokról, akik messze a hazától vállaltak munkát. Többségük távoli, híres-neves intézményekben dolgozik, melyekről leginkább a csillagászati hírek között olvashatunk. Amikor a szerkesztőségi levezőlistán felmerült az ötlet, hogy érdekes lenne egy ilyen összeállítás, és elkezdtük összeszámolni, hogy kiket kellene meginterjúvolni, egykettőre összegyűlt vagy 75–80 név! Szalai Tamás vállalta, hogy a kisinterjúkat összegyűjti – meglepően sok „vallomás” érkezett interjúalanyainktól. Az összkép nagyon érdekes: megtudhatjuk, miért kényszerültek külföldön munkát vállalni csillagászaink, és azt is, mit gondolnak a magyarországi csillagászatról, az itteni lehetőségekről. Nemcsak a magyarországi születésű csillagászokat szólaltatjuk meg, hanem azokat is, akiknek van valamilyen  magyar kötődésük. Számosan vannak, akiknek felmenői ugyan magyarok, de már odakint születtek, a miénktől eltérő kultúrában szocializálódtak, sokan nem is beszélik a magyar nyelvet. Andrew Fraknoi, Zolt Levay, Robert L. Kurucz, Andrew Szentgyorgyi: ismerős nevek, most először olvashatunk életútjukról részletesebben a Meteorban. (Külön köszönet Szklenár Tamásnak, aki elkészítette az interjúkat Kuruczcal és Szentgyorgyivel – érdemes megjegyezni, hogy kettőscsillag-rovatvezetőnk jelenleg Bostonban dolgozik, a HATNet-programban).

A nyár sokak számára az egyedüli időszak, amikor észleléseket végezhetnek. Különösen érdekes ilyenkor a déli égrész, ahol a Sagittarius ígéretes csillagfelhőire és mélyég-objektumaira vadásznak az amatőrök. Mélyég-rovatunkban még délebbi vizekre evezünk: Sánta Gábor mélyeges szemmel mutatja be a tőlünk nem látható déli égboltot, mely egyértelműen az ígéret földjét jelenti az északi ég alatt élő amatőrök számára.
Hihetetlen, de már tíz éve „lakik” az MCSE a Polarisban – illő, hogy cikkel emlékezzünk meg az évfordulóról. A sokkal régebbi múltra visszatekintő miskolci Dr. Szabó Gyula Csillagvizsgáló első időszakáról is olvashatunk írást. A két csillagda sorsa hasonló, hiszen mind a miskolci, mint az óbudai intézmény életében volt olyan időszak, amikor kiköltözött belőle a csillagászat.

Tízszer tíz éves az AAVSO – az amerikai változós szervezet sok más ország amatőreihez hasonlóan számunkra is sokat jelent, nagyban segítette a hazai észlelési kultúra kibontakozását.
Két új „rovatvezetőt” üdvözölhetünk nyári számunkban. Móra Ferenc érdekes írását a Krakatau 1883-as kitörésének magyarországi visszhangjáról, illetve Ady Endre tudósítását a párizsi Nap-ünnepről a szabadszemes, illetve a Nap-rovatban helyeztük el…

Észleljük a Neptunuszt – hiszen júliusban teszi meg első teljes keringését felfedezése óta! És észleljünk kisbolygókat is, mindenekelőtt a Vestát – ezt teszi most a Dawn-űrszonda is, mely épp a Meteor megjelenésekor közelíti meg a 4-es számú aszteroidát. Amikor a Neptunuszt felfedezték, öt kisbolygót ismertek, manapság pedig meghaladta sorszámuk a 250 ezret. Nagyot változott a világ 165 év alatt, és nagyot változott a csillagászat is egy Neptunusz-év során. Reméljük, sikerül valamit bemutatni ebből a negyven éves Meteorban.

A Meteor 7-8-as száma – sok más MCSE-kiadvánnyal együtt – megvásárolható személyesen a Polaris Csillagvizsgálóban. Az összevont szám ára 1000 Ft, tagjaink, akik rendezték 2011-es tagdíjukat, illetményként kapják.

Ajánljuk...