A július-augusztusi szám vezércikkének témája a Vénusz-átvonulás, melyet életünkben utoljára láthattunk. A Meteor idei nyári (436-437.) száma azonban távolról sem az utolsó.

Életünkben utoljára

Nyolc év semmiség a Naprendszer  életében, egy ember, főként pedig egy észlelő ember életében azonban már jelentős időszak. A Vénusz-átvonulások még akkor is ritkák lennének, ha mondjuk mindig nyolcévente zajlanának, de hát több mint száz év esik egy-egy átvonulás-páros közé! Irdatlan hosszú idő egy ember számára. Ha belegondolunk abba, milyen volt világunk állapota 1631–39-ben, 1761–69-ben, 1874–82-ben,  vagy éppen 2004–2012-ben, akaratlanul is elmereng az ember.

2004-ben például még szinte senki se nézte itthon H-alfa csoda-naptávcsövekkel az átvonulást, csak hagyományos úton, kivetítéssel, fóliaszűrővel, Herschel-prizmával, az idősebbek esetleg még az NDK-s időkben gyártott SFO-szűrővel óvták szemük épségét. Még nem volt PST, és kiváltképp nem voltak Lunt naptávcsövek (ezek csak az utóbbi néhány évben jöttek divatba). De más téren is nagyon sokat fejlődött amatőrcsillagászaink műszerezettsége, elég felidézni emlékezetünkben a tarjáni táborokat, melyek távcsövesek és távcsövek reprezentatív felvonulásai. Annyiban is megváltozott a világ, hogy 2012-ben senki sem szervezett olyan szép és eredményes kampányt a Nap-parallaxis ismételt meghatározására, mint 2004-ben az Európai Déli Obszervatórium (ott is elsősorban Richard West). Igaz az is, hogy a mostani átvonulás láthatósága sokkal, de sokkal kedvezőtlenebb volt az európai észlelők számára, mint a 2004-es.
Hogy aztán nekünk, magyarországi földlakóknak mennyit romlott vagy éppen javult közérzetünk nyolc év alatt, arról nem sokat tehet a most átvonuló Vénusz. De hát azért csillagászkodunk, hogy legalább itt kirekesszük életünkből a mindennapos gondokat, munkahelyi és egyéb stresszeket! Ha lennének Vénusz-lakók, amúgy se törődnének a földlakók kisded játékaival – ne törődjünk mi se. (Az eggyel korábbi átvonulás-pár idején, 1874–82 táján még komoly tudományos hipotézisnek számított a Vénusz-lakók léte). Legalább addig ne törődjünk a napi gondokkal, amíg a Vénusz átvonul a Nap előtt!



Nem is törődtünk, június hatodik napja az átvonulás-imádóké volt, no meg az előző napok is, a lázas készülődés napjai, amikor egyre nehezebben lehetett nyakon csípni a hajszálvékony Vénusz-sarlót, és egyre többen kezdték el felkészíteni műszereiket az átvonulás megfigyelésére – életükben utoljára.
Az „életünkben utoljára” szlogennek meg is lett a hatása, ez lett az a varázsige, ami miatt például ellepték az érdeklődők a Polarist. És van ebben valami nagyon szomorú is, hiszen valóban teljes képtelenség, hogy bárki a mai földlakók közül láthassa a következő átvonulást. Még azok se nagyon, akik mondjuk idén születtek (hacsak nem egy kaukázusi pásztorcsaládba). Nem sok jóval biztathattam azt a kislányt se, aki másnap látogatott a Polarisba hozzánk osztályával, és szomorúan állapította meg, hogy ő bizony nem látta a tegnapi Vénusz-átvonulást. Mivel biztathattam volna? Tanulj jól, legyen jó a magaviseleted, ne dohányozz, élj egészségesen, és majd meglátod, milyen szép lesz az átvonulás 2125-ben!? Alig 121 éves leszel akkor!

Hogy milyen világ lesz itt 2117–25-ben, azt csak találgathatjuk. Lehetséges, hogy 125 év lesz a nyugdíjkorhatár, de lehet, hogy addigra már azt se tudják, mi a nyugdíj. Lehetséges, hogy olyan fénytenger veszi körül Földünket, hogy a Napon kívül semmi nem látszik, de lehetséges az is, hogy valamiféle poszt-indusztriális vademberek lakják bolygónkat, ahol sötét lesz az ég, de csak azért, mert még mindig tart a nukleáris tél. Kívánom, hogy ne így legyen, és remélem, valaki jót mulat majd ezen az írásomon az Országos Széchényi Könyvtárban, 2125. december 8-án.

Mizser Attila

A 2012/7-8. szám tartalmából: Életünkben utoljára, Vénusz-átvonulás, Az ESO 50 éve I., Csillagászati hírek, Magaslégköri ballonkísérlet, A távcsövek világa, Hobbink: a csillagos ég, A napfoltmaximum felé, A Plato-kráter, A Merkúr kontrasztos féltekéje, Délibáb és déli félteke, Üstökösvadász a déli féltekérõl, Fiatal csillagoktól a távoli szupernóvákig, Mélyég-verseny II., Kettõscsillagok távcsõvégen II., Magyarország középkori templomainak tájolása, A Csillagászat Napja, Jelenségnaptár: augusztus–szeptember

A Meteor 2012/7-8-as száma - sok más MCSE-kiadvánnyal együtt - megvásárolható személyesen a Polaris Csillagvizsgálóban. Az összevont szám ára 1000 Ft, tagjaink, akik rendezték 2012-es tagdíjukat, illetményként kapják.

• A Meteor honlapja