Hold-Fiastyúk okkultációk
Az elmúlt időszakban a Hold látszólagos pályája egyre északabbra
húzódott, 2006 őszétől már a Plejádok legfényesebb tagjait is eléri. Az
őszi időszaknak köszönhetően, amikor a Fiastyúk lassan egész éjszaka
látható, szinte minden hónapban látunk fedést. A sor szeptember12-én
kora este kezdődik. A holdfogyatkozás után vagyunk 5 nappal, a Hold
fázisa csökkenő, megvilágítottsága kétharmados. A belépések a világos
oldalon történnek, bár a fényesebb csillagok itt is látszanak. A halmaz
tagjainak kilépésére a sötét oldalon kerül sor, egyre növekvő horizont
feletti magasságnál. A 3 magnitúdónál is fényesebb éta Tauri (Alcyone),
mely az M45 legfényesebb tagja, kerül a Hold mögé a világos oldalon még
kis magasságnál, azután inkább a kilépésekben gyönyörködhetünk. A
megfigyelést meg fogja nehezíteni a nehezen látható sötét perem.
A szeptemberi eseménynél még rosszabb körülmények következnek az ősz
hátralévő fedéseinél. Az október 10-i okkultáció nappali jelenség lesz.
November 6-án az esti szürkületben a kelő Hold megvilágítottsága –99%.
A Plejádok csillagai a sötét oldalon bújnak elő, ami a terminátortól
mindössze néhány ívpercre történik. Hasonló látványra számíthatunk december
4-én hajnalban. Ekkor 20 órával leszünk telihold előtt.
A Plejádok nagyon sok tagja kettős, vagy többescsillag. Több
kettőscsillagot okkultációk során fedeztek fel a halmazban. Az okkultáció
előtt becsüljük meg a fedés és a kettős pozíciószögének eredőjét és a
szeparációt. A Hold nagyjából fél ívmásodpercet tesz meg
másodpercenként és a 0,05 másodperces különbséget a fedés során
fokozatos fénycsökkenésként vagy növekedésként még érzékelheti az
emberi szem. Ezek alapján szerencsés esetben akár 0,02"-es kettőst is
fel tudunk bontani vizuálisan. Videók készítésével is meg lehet
próbálkozni, hiszen ezek 25 képet vesznek fel egy másodperc alatt.
Szeptember 12.
Megvilágítottság: –67%, elongáció: 110 fok
idő – NYISZ-ben
E – esemény (D-eltűnés, R-előbukkanás)
csillag – a csillag ZC vagy SAO száma
m – a csillag fényessége
Nap fok – a Nap magassága
Hold fok, az – a Hold magassága és azimutja
CA, PA, VA, WA – az esemény pozíciószöge (lásd az Amatőrcsillagászok kézikönyve a legújabb kiadásában a 293. oldalon)
A, B – átszámítási együttható (uo. 294. oldal)
További előrejelzések a Meteor 2006/9. számában olvashatók.
