A bolygók láthatósága

A Merkúr megfigyelésére nem ez a hónap lesz a legkedvezőbb. Május 7-én van legnagyobb K-i kitérésben, azonban ekkor alig fél órával a Nap előtt kel.
A Vénusz egész hónapban egy órával a Nap előtt kel, -4^m feletti fényessége miatt könnyen megtalálható.
A Mars is a hajnali órákban figyelhető meg, hiszen a Pisces (Halak) majd a Aries (Kos) csillagképekben tartózkodik. Földtávolban lesz, így a távcsöves megfigyeléseknek még nem jött el az ideje, hiszen látszó átmérője 4” lesz csupán.
A Jupiter a DK-i hajnali égbolt feltünő égitestje a maga -2^m-s fényességével. Egy órával a Nap előtt kel.
A Szaturnusz az egyetlen különc: az éjszaka első felében figyelhető meg, és hajnalban már nyugszik. Egyre lassabban hátrál a Virgo (Szűz) csillagképben.
Az Uránusz a kora hajnali DK-i égbolton keresendő, a látóhatárhoz nagyon közel a Pisces csillagkép területén.
A Neptunusz valamivel éjfél után kel, és az Aquarius (Vízöntő) csillagképben inkább a hajnali órákban érdemes megkeresni.

A Csillagászat Napja lesz május 7-én

A jeles nap programjairól és helyszíneiről korábbi híradásunkban olvashatók részletek.

Együttállások, csillagfedések

Mivel majdnem minden bolygó a hajnali láthatóságát éli, nem meglepő, hogy számos együttállást is megfigyelhetünk ebben a hónapban.

 

2011 május 1., fél órával napkelte előtt...

A sor máris május 1-én kezdődik, amikor a Merkúr-Vénsz-Mars-Jupiter négyeséhez csatlakozik a 4%-os fázisú fogyó Hold is.
A látvány 2-án már kicsit kevésbé érdekes, mivel a tovább fogyó Hold alig 1,7° magasan ekkor már kb. 15°-ra lesz a Merkúrtól és a Vénusztól. A megfigyeléshez szép tiszta horizont szükségeltetik, de talán bízhatunk a hagyományosan jó májusi asztroklímában.
Május 4-én este már a növekvő Hold közelíti meg napnyugta után a Fiastyúkot.
Május 5-én a Hold súrolja a τ Taurit. Ez a csillag egy 4,2^m-s összfényességű kettőscsillag, így a súroló fedés közben a peremen látható hegyek között bújkáló csilllagpár különösen látványos lehet. A Győr – Arad vonalon van a láthatóság határa, ettől északra nem látszik a jelenség, délre pedig teljes fedést figyelhetnek meg az észlelők.
Május 18-án a délutáni égen figyelhetjük meg a Vénusz és a Merkúr 1,2°-os közelségét. A Nap 24° távolságban lesz ekkor, ami mellett a távcsöves megfigyelés — természetesen megfelelő óvatosaság mellett!  — nem tartozik a lehetetlen feladatok közé. Hasonló jelenség lesz 23-án a Vénusz és a Mars esetében, ekkor 57'-re kerül egymáshoz képest a két bolygó, 23°-ra a Nap fényözönétől.

A fogyó Hold ismét szép együttálásokat kínál majd a hónap végén. A sort 29-én kezdi a 13%-os Holdtól 6°-ra látható Jupiter. Ezt másnap hajnalban folytatja a Merkúr-Vénusz-Mars-Jupiter, és az ekkor már hajnalban is látható Fiastyúk halmaza valamint a már csak 8%-os holdsarlónak örvendezhetnek a koránkelők. Végül 31-én a hajnali égen 5° magasan látszik majd a vékonyka holdsarló és tőle 5°-ra a Mars, 3,5°-ra a Vénusz, tőlük messzebb 20°-ra a Jupiter.
A Jupiter hajnali láthatóságával a holdjainak jelenségei is megfigyhetővé vállnak a hónap közepétől, részleteket a Meteor Csillagászati Évkönyv 2011 kötetében olvashatunk erről.

Üstökösök, kisbolygók, Hullócsillagok

Egyenlőre még csak a távcsöses megfigyelőknek lesz elérhető a hajnali égbolton a C/2009 P1 (Garradd) üstökös. Ez az égi vándor az év végére akár a binokuláros észlelőknek is láthatóvá vállhat. Májsuban az Aquarius (Vízöntő) csillagképben kereshetik meg az érdeklődők a még csak 12^m körüli kométát.

Érdemes nyopmon követni a (4) Vesta kisbolygót. A Capricornus (Bak) csillagképben K-i irányban mozog, útja során több fényes, 4° közeli csillaggal kerül szoros közelségbe. 13-án a Θ Cap-tól 11'-re lesz, míg 3-án még közelebb lesz az ι Cap-hoz.

A hónap legjelentősebb meteorraja az Éta Aquaridák. A raj maximuma nem éles, hosszan elhúzódik az aktivitása, még a nyári hónapokra is jut a rajtagokból. Maximuma 6-án lesz, a Hold a megfigyelést nem zavarja majd.

 

Változócsillagok

Továbbra is a T Pyx visszatérő nóva váratlan kitörése tartja izgalomban a változóészlelők közösségét. A kitörésről bővebben itt olvashatunk, az aktualitásokról a MIRA levelezőlistán érdemes tájékozdni, de a megfigyelésére május legelején van az utolsó esélyünk itthonról.

Az NGC 3972-ben felvillant az SN 2011by szupernóva. Fényessége 14,2 magnitúdó volt az április végi felfedezéskor, de a színképfelvételek alapján ekkor még a maximuma előtt volt, tehát további fényesedése várható. A galaxis az Ursa Maior (Nagy Medve) csillagképben, a γ UMa közelében, azaz könnyen megfigyelhető helyen található.

 

Az idei év második Sagittarius (Nyilas) csillagkép-beli nóvája, a V5588 Sgr úgy tűnik, visszafényesedett május elején, így feltétlenül érdemes tovább észlelni, hiszen április 20-25 között 2^m-t fényesedett, és 11^m körül látták külföldi megfigyelők.

Még több esemény, előrejelzés: Meteor csillagászati évkönyv 2011

Észlelések beküldése a Meteor rovataihoz: meteor.mcse.hu

Kérjük támogassa tagdíjával és az SZJA 1%-ával a Magyar Csillagászati Egyesületet! http://www.mcse.hu/mcse_belepes_info