Az elmúlt 2009-es esztendőt búcsúztató részleges holdfogyatkozáskor hazánkban nagyrészt felhős, borult idő volt, és ezt az égi jelenséget sajnos tőlünk nem lehetett látni. Reméljük, hogy a szombat reggel 7:18-kor bekövetkezö holdtölte éjszakáján, illetve az azt megelőző és követő néhány éjjelen derült lesz, és gyönyörködhetünk az év legfényesebb és legnagyobb teleholdjában. Bár most nem lesz holdfogyatkozás, de így is látványos, nagy és fényes holdkorongot figyelhetünk meg magasan a látóhatár felett.

Január 30-án 10:12-kor égi kísérőnk egyben földközelbe is kerül, 356 593 km-re (55,9 földsugárra) lesz bolygónktól, és 33,5 ívperc átmérjű jó nagy és fényes holdkorong látszik majd derült idő esetén az előző és következő éjjelen. Holdunk jó magasan is lesz delelésekor a téli égbolt csillagképei között: most január 30-án a Rák (Cancer) csillagképben jár. Mivel ekkor az egyébként földközelben és szembenállásban (oppzícióban) lévő Mars bolygó szintén a Rák csillagképben tartózkodik, a Hold látszó égi útja során a holdtölte körüli napokban közel kerül a fényes vörös bolygóhoz az égen.

A következő holdtölte február 28-án, közép-európai zónaidőben 17:38-kor lesz, de a Hold ekkor kissé távolabbra jár bolygónktól, földközelben február 27-én közép-európai zónaidőben 22:46-kor 357 838 km-re (mintegy 56,1 földsugárra) lesz égi kísérönk, és látszó szögátmérője is elég nagy, mintegy 33,3 ívperc lesz. A február végi holdtöltekor egyébként a Szextáns tavaszi csillagképben látszik majd a még mindíg fényes és nagy látszó méretű holdkorong, közel az égi egyenlítőhöz.

A mostani január és február végi holdtölték körüli napokban a Holdnak erős keleti és északi librációs helyzete lesz, amikoris az északi pólusvidéke és az észak-keleti felszíni tájainak láthatósága igen kedvezően alakul. Ekkor ugyanis az északi, észak-keleti túlsó oldali területekből, felszíni alakzatokból kissé többet láthatunk.

Ekkor igen figyelemre méltóak a Hold északi területeinek sugársávjai és sugárkráterei, mint például a Thales és Anaxagoras kráterek, a sötét aljzatú kráterei, medencéi és felszíni foltjai, mint például az Endymion-kráter, a Mare Humboldtianum többszörös gyűrűs medence sötét foltja, valamint a Lacus Spei, amelyek igen jól láthatóak voltak a 2009-es tavaszi és kora nyári északi, észak-keleti librációs helyzet idején készült felvételeken. Ezek közül egyet itt is bemutatunk, amelyen ráadásul még hosszú egyenes, illetve ivelt fényes sugársávok is megfigyelhetőek. Érdemes tehát akár kis távcsövekkel is vizuálisan megfigyelni, digitális vagy hagyományos fotografikus eszközökkel megörökíteni ezeket az érdekes és ritkán látható, kevéssé észlelt és kevésbé ismert holdfelszíni alakzatokat, holdi tájakat.

A holdtöltekor sok más érdekes terület és alakzat is megfigyelésre érdemes. A helyi magas napállás miatt ugyanis olyan megvilágítási viszonyok vannak, amelyek akár sötét, akár világos foltokat kiemelnek, gyűrűs szerkezetü krátereket, fényes sugársávokat és fényes falú, peremű kártereket emelnek ki. Ezek közül a nagyobb méretűek binokulárral és kisebb távcsövekkel is megfigyelhetők.

Derült idő esetén érdemes megnézni, illetve távcsővel megfigyelni az égen most magasan járó és fényes, nagy teliholdat. A teliholdnak fényerős vagy nagyobb távcsőben igen erős a fénye, ha nem túl nagy nagyítást használunk, de fénycsökkentő semleges szürke holdszűrőkkel tompítani tudjuk az erős fénylést, miközben ezek a szűrők nem színezik el a Hold eredeti fényét. Polarizációs szűrőt is használhatunk, aminek még bizonyos kontrasztnövelő hatása is lehet. Két, egymáshoz képest elforgatható polarizációs szűrővel a fénycsökkentés mértéke szabályozható: vagy előre beállítjuk a két szűrőt egymáshoz képest elforgatva és úgy csavarjuk be a mai modern okulárok mindegyikén megtalálható szabványos szűrőmenetbe, vagy egyszerűbb, ha az egyik polárszűrőt a zenittükör, Amici prizma vagy egyenes hosszabbító adapter szűrőmenetébe, a másikat pedig az okulár szűrőmenetébe csavarjuk, és ekkor csak az okulárt kell elforgatni a kívánt fénycsökkenés eléréséhez. Csillagászati színszűrőkkel is fénycsökkentést, illetve kontrasztnövelést érhetünk el. Sötétsárga, sárgás-zöld, halvány zöld (kis távcsövekhez), sötét zöld (nagyob távcsövekhez), valamint vörös és narancssárga bolygószűrők is kiválóan alkalmasak a Hold megfigyelésére. A halvány kék és kék szűrők pedig a holdfelszíni hegyek, hegységek kontrasztját növelik.

Források:

The Astronomical Almanach for the Year 2010 (US Naval Observatory)

Meteor Csillagászati Évkönyv 2010 (MCSE)

Kapcsolódó internetes oldalak: 

Észleljük a Hold északi pólusvidékének sugárkrátereit, sugársávjait!

Meteor Csillagászati Évkönyv (Magyar Csillagászati Egyesület)

Meteor Csillagászati Évkönyv elérhetösége (MCSE)

Csillagászati jelenségnaptár (MCSE)

Égi kalendárium - 2010. január (MCSE)

2010. január - Szembenállásban a Mars (MCSE Polaris Csillagvizsgáló) 

Részleges holdfogyatkozással búcsúzik a Csillagászat Éve

2009. január 11.: az év legnagyobb és legfényesebb teleholdja

Az év legnagyobb és legfényesebb teleholdja 2008. december 12-én

Csillagászati szürök, neutrális és polarizációs szürök - Budapesti Távcscső Centrum

Csillagászati szürök - hold- és bolygószürök - Távcsödiszkont - BTC

Neutrális holdszürök, polarizációs szürök (Makszutov.hu távcső- és mikroszkópbolt)

Baader Planetárium színszürök (webáruház)