Meteor csillagászati évkönyv 2010 | MCSE

Meteor csillagászati évkönyv 2010

evkonyv2010Egy évvel ezelőtt ünnepeltük A Csillagászat Nemzetközi Évét. Évkönyvünk lezárásakor még korai mérleget készíteni, az azonban egészen bizonyos, hogy az UNESCO és az ENSZ által meghirdetett jubileumi évben nagyon sok értékes program, rendezvény jött létre, és sok hasznos kiadvány jelent meg. Évkönyvünk előző kötete közel 400 oldalasra sikerült, 2010-ben azonban vissza kell térnünk a megszokott terjedelemhez, aminek csak egyik oka az időközben „ránk köszöntött” gazdasági válság.

2010 is fontos évforduló a csillagászatban, hiszen a távcső csillagászati alkalmazása és Galilei fellépése sokkal inkább köthető 1610-hez, mint 1609-hez. A tudós korszakalkotó műve 1610 márciusában jelent meg – a Sidereus Nuncius magyar fordítását előző évi kötetünkben olvashattuk Csaba György Gábor értő tolmácsolásában. Bár égi jelenségeket természetesen szép számmal észlelhetünk 2010-ben is (lásd Kalendáriumunkat), igazán jelentős, a nagyközönség figyelmét is kiérdemlő jelenség nem várható. Az év legjelentősebb fogyatkozása egy mindössze néhány százalékos napfogyatkozás lesz, melyet január 15-én hajnalban figyelhetünk meg, közvetlenül napkelte után.

Kalendáriumunk részletesen foglalkozik a 2010-es év égi és földi csillagászati eseményeivel, évfordulóival.

Egy csillagászati évkönyv egyik fontos szerepe az adott évre vonatkozó csillagászati alapadatok, valamint az érdekes, látványos, ritka – és természetesen a kötet lezárásáig előre jelezhető – égi jelenségek pontos közlése mindazok számára, akiket érdekelnek a csillagos ég jelenségei. A 2010-es kötetben sem találhatók hosszú oldalakon sorjázó számsorok, bár olvasóink visszajelzései alapján valamivel több táblázatos adatot közlünk, mint a 2008-as és a 2009-es kötetekben. Így például részletesebb üstökös-előrejelzéseket közlünk, valamint jelentkezünk egy jelentősen átdolgozott meteorraj- táblázattal. Ugyancsak olvasói igényre ismét közöljük a bolygók láthatósági ábráit, a korábban megszokottnál tetszetősebb megjelenéssel.

Továbbra is valljuk, hogy a számítástechnika és az internet mai elterjedtsége mellett, amikor egyre többen használnak különféle planetárium-programokat, és naprakész információkat kaphatnak az internetről, és ezzel akár személyre szóló „évkönyvet” is készíthetnek saját használatra, egy hagyományos, nyomtatott évkönyv gyökeresen más szerepet kell hogy kapjon. Olvasóink figyelmébe ajánljuk a Magyar Csillagászati Egyesület Meteor című lapját, mely számos aktuális égi jelenségről közöl előrejelzést Jelenségnaptárában, olyanokról is, melyek jellegüknél fogva nem jelenhetnek meg évkönyvünkben. Ugyancsak számos érdekes észlelési ajánlat található az MCSE honlapján (www.mcse.hu) és hírportálján (hirek.csillagaszat.hu).

A 2010-es Csillagászati évkönyvben az utóbbi két kötetnél megszokott módon igyekeztünk szemléletes ábrákkal is illusztrálni az év folyamán megfigyelhető jelenségeket. Az adott hónap csillagászati érdekességeire hosszabb-rövidebb ismertetőkkel hívjuk fel a figyelmet (meteorrajok, kisbolygók, üstökösök, változócsillagok, mélyég-objektumok stb.). Mindezzel szeretnénk még közelebb hozni az érdeklődőket a csillagos éghez, a korábbi évkönyvekhez képest céltudatosabban irányítva rá figyelmüket egy-egy égi eseményre. Mindazok, akik kedvet kapnak a megfigyelések végzéséhez, a Meteor rovatvezetőinél kaphatnak további tájékoztatást (elérhetőségük megtalálható a kiadvány honlapján: meteor.mcse.hu).

A havi előrejelzéseket egy-egy évfordulós csillagászattörténeti érdekesség is színesíti.

Reméljük, hogy ismét sikerült egy „felhasználóbarát” csillagászati évkönyvet adnunk olvasóink kezébe. Természetesen a változtatásokkal, az óhatatlanul előforduló hibákkal, valamint a módosítási javaslatokkal kapcsolatosan – mint eddig, ezután is – kérjük, hogy keressék meg a kötet szerkesztőit az mcse@mcse.hu címen.

Csillagászati évkönyvünk kereskedelmi forgalomban is kapható, azonban minden olvasónknak ajánljuk, hogy közvetlenül a Magyar Csillagászati Egyesülettől szerezzék be (személyesen az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban is megvásárolható). A legjobb megoldás azonban az, ha maguk is az MCSE tagjaivá válnak, ugyanis ez esetben tagilletményként egészen biztosan hozzájuthatnak kiadványunkhoz. Az egyesületi tag­sággal kapcsolatos információk megtalálhatók egyesületi honlapunkon (www.mcse.hu).

Tartalom 2010

Bevezető

Kalendárium

Cikkek

Székely Péter: Újdonságok kompakt objektumokról
Sódorné Bognár Zsófia: A fehér törpe csillagok világa
Szabó M. Gyula: A kozmikus távolságlétra – távolságmérés a csillagászatban
Kolláth Zoltán: Még nem búcsúzunk a Hubble-űrtávcsőtől
Illés Erzsébet: Hogyan látjuk ma az óriásbolygók világát?
Hargitai Henrik, Kozma Judit, Kereszturi Ákos, Bérczi Szaniszló, Dutkó András, Illés Erzsébet, Karátson Dávid, Sik András: Javaslat a planetológiai nevezéktan magyar rendszerére

Beszámolók

Mizser Attila: A Magyar Csillagászati Egyesület tevékenysége 2008-ban
Balázs Lajos: Az MTA KTM Csillagászati Kutatóintézetének működése 2008-ban
Érdi Bálint: Az ELTE Csillagászati Tanszékének működése 2008-ban
Szatmáry Károly: A Szegedi Csillagvizsgáló tevékenysége 2007–2008-ban

Kiadási adatok 2010

Szerkesztette

Benkő József
Mizser Attila

Az évkönyv összeállításában közreműködött

Bartha Lajos
Butuza Tamás
Görgei Zoltán
Hegedüs Tibor
Kaposvári Zoltán
Kárpáti Ádám
Kovács József
Landy-Gyebnár Mónika
Jean Meeus
Sánta Gábor
Sárneczky Krisztián
Szabó Sándor
Szőllősi Attila
Tóth Imre

Szakmailag ellenőrizte

Szabados László

A szerkesztés és a kiadás támogatói

A Magyar Csillagászati Egyesületet jövedelemadójuk 1%-ával támogató adófizetők

Impresszum

Felelős kiadó: Mizser Attila
Nyomdai elôkészítés: Kármán Stúdió
Nyomtatás, kötészet: OOK-Press Kft.
Terjedelem: 21 ív + 8 oldal színes melléklet
2009. november
ISSN 0866–2851
A kötet ára
2010 Ft, tagjaink illetményként kapják.

A címlapon

A Hubble-űrtávcső felvétele az NGC 6302 jelű planetáris ködről (Pillangó-köd, Skorpió csillagkép). A felvétel a 2009-ben beépített WFC3 kamerával készült.