Bartha Lajos csillagász előadása “Szomszédunk, a Hold” címmel

Azok
a szerencsés amatőrcsillagászok, akik már korábbról ismerték Bartha urat, abban
a kellemes helyzetben voltak, hogy felkészülhettek az eseményre. Mi, és ez volt
a többség, akik most találkozhattunk először Lajos bácsival, a kapott információkon
túl még az újdonság élményével is gazdagodhattunk. Az MCSE Kiskun Csoport aktív
tagjaival együtt összesen 34 személy hallgatta érdeklődve az előadást.
Maga az előadás témája is megkapó, ugyanis arról az égitestről hallhattunk,
amely nem csak a kezdő, de a haladó amatőrcsillagászoknak is kedvenc észlelési
területe. Jómagam, már gyermekkorom óta, miután tudatosodott bennem a heliocentrikus
világkép, csodálattal figyeltem a teliholdkor mindig mosolyogva földünkre tekintő,
hűséges kísérőtársat, amely már évmilliárdok óta óvja a földi bioszférát, benne
az emberiség bölcsőjét.
Bartha úr mondandóját egy egyetemi anekdotával kezdte, ezzel megteremtve az
egész előadás közvetlen és baráti hangvételét. Ezt követően a Hold fizikai
adatairól
kaptunk információt, oly szemléletesen, hogy az előadást hallgató, tízes éveinek
elején járó érdeklődő is könnyen megérthette a kapott információkat. Ezt követően
a Hold Földünkre gyakorolt hatásáról kaptunk tájékoztatást: ár-apály, tengelykörüli
forgási anomáliák, valamint a Hold az emberiség szellemi fejlődésére gyakorolt
hatásáról hallhattunk érdekes, összehasonlító összefoglalót. Ezen rövid bevezető
után Bartha úr rátért az előadás fő témájára, először a különféle szabad szemmel,
majd kis távcsővel, végül nagyobb távcsövekkel is látható holdbéli formációkra.
A különféle alakzatokat színes diával, szemléletes rajzokkal illusztrálta a
hallgatóság érdeklődését egyre jobban elnyerő előadó. A szabad szemmel látható
alakzatok közül hallhattunk a sötétebb holdbéli "tengerek" és a világosabb
hegyek elhelyezkedéséről, adatairól, majd a csak távcsövekkel látható kráterek,
kúpok és dómok alakjáról, helyéről, kialakulásuk módjáról kaptunk szemléletes
bemutatót. Bartha úr kiemelte a Hold egy általa szemléletesen vizsgálható területét,
a Mare Crisnum (Nyugalom Tengere) környékét, majd annak is egy meghatározott
részét, melyet azt hiszem mi amatőrcsillagászok még sokszor fogunk pásztázni,
hogy felleljük ugyanazokat az alakzatokat különféle megvilágítási időszakokban.
Az előadás utolsó részében a hallgatóság kérdezhetett Bartha Lajos úrtól, melyekre
minden esetben érthető, szellemes válaszokat kaptunk. Az előadást a hallgatóság
őszinte tapssal jutalmazta.
Az a néhány személy, aki az előadás után még Bartha úr közelében maradt, az
előadás témájától eltérő csillagászati kérdésekről is folytathatott eszmecserét.
Nagyon érdekes és tanulságos véleményeket hallhattunk az ősrobbanás Bartha úr
által elfogadott elméletéről, a Hold kialakulásának háromféle elméletéről (közös
anyagból történő kialakulás, befogás, vagy ütközéses befogás), illetve hallhattunk
olyan páratlan információkat arról, hogy egy magyar csillagász az 50-es, 60-as
években milyen viszontagságokon ment keresztül, milyen fortélyokat kellett alkalmazni
ahhoz, hogy a tudományos kutatások legújabb ismereteihez hozzájusson. Ezek olyan
érdekességek voltak, melyet csak Bartha Lajos csillagásztól tudhatunk meg manapság
első kézből.
Az előadást és a beszélgetést követően a résztvevő hallgatóságot meghívtuk
egy kis észlelésre. A megfigyeléseket Vén István, Romsics Bence, valamint Morvai
József szemfülességének köszönhetően a kecskeméti planetárium egy "mobil" műszerével
végezhettük. Hamarosan előkerült még két binokulár is. Az észlelés fő témája
a Jupiter és a Szaturnusz volt, de az egyre növekvő felhősödés ellenére
még megpillanthattuk az Andromeda-ködöt és néhány kettőscsillagot is.
Összefoglalásképpen elmondható, hogy a kiváló szervezésnek és a briliáns előadónak
köszönhetően a rendezvény nagyszerűen sikerült. Köszönjük Bartha Lajos úrnak
a megjelenést, további jó egészséget kívánunk munkájához és köszönjük a szervezőknek,
elsősorban Nándinak, hogy kapcsolatai, ismeretsége révén megszervezte az előadást.

Ajánljuk...