Élet a Marson?
A professzor feltevését igazolni látszik,
hogy nemrég Új-Mexikóban találtak egy 250 millió éves baktériumot sókristályba "kövülve",
ami hasonlít, de nem egyezik meg a mai baktériumok jellemvonásaival. A baktérium
DNS-ének a tanulmányozása lehetővé teszi, hogy megállapítsák, az
emberre nézve fertőzőképes-e az egysejtű.
Ahhoz, hogy megállapítsuk a baktérium korát, meg kell határoznunk a földi sókristályok
korát. Speciális mikroszkóp alatt a tudósok egyedi sókristályokat is tudnak
vizsgálni, az esetleg benne lévő baktérium korát pedig a kristály kora alapján
állapítják meg. Lehet az is, hogy egy mai baktériumot találtak a sókristályban.
Hogy biztosan kijelenthessék, hogy 250 millió éves baktériumra leltek, szükség
van legalább még egy hasonló leletre. Korábban találtak már baktériumot radioaktív
hulladékban, 100 fokos vízben, a Déli-sark jege alatt, és egy 25 millió éve
borostyánba kövült méh bélszerkezetében is.
Ha ezek az egysejtűek ilyen hosszú ideig és szélsőséges körülmények között
fennmaradtak, van okunk feltételezni, hogy a marsi viszontagságok között is
fennmaradhatott
néhány élőlény közülük – állítja Mormile professzor. Azt gondolom, fennáll
a lehetősége, hogy életet találunk a vörös bolygón – folytatja. Bár a baktériumok
nem olyan látványosak, mint ahogy az emberek képzeletében az "idegenek" élnek,
azt hiszem, még tehetünk néhány komoly felfedezést.
