MCSE

A fényszennyezésről

Szerző: · 2005. december 16, péntek

Városszéli távcsöves bemutatóinkon több alkalommal megfigyelhették érdeklődőink a csillagszegény égbolt látványát, ami nem csak a csillagászok számára jelent leküzdhetetlen akadályt, de a természetvédelem terén is egyre súlyosbodó problémát jelent. Számosan úgy érzik, hogy amit e fogalom takar, nem érinti közvetlenül az emberiséget, hiszen egyesek csak azt látják, hogy milyen hasznos, amikor a kertjük vége is az utcai lámpák fényárjában úszik.

{mosimage}
Európa éjszaka a TERRA műhold felvételén

A fényszennyezés egy olyan, fokozatosan növekvő civilizációs ártalom, ami gátolja a – bolygónkról végezhető – megfigyelő csillagászat munkáját és ezen belül az égitestek eredetére, és természetére vonatkozó tudományos kutatások lehetőségét. Mindezt a lámpatestek helytelen kialakítása okozza, amelyek közül némelyek nem csak az úttestre és járdákra világítanak, de még az égboltot is derítik, amit tovább fokoz az épületekről és a talajról visszavert szórt fény.

A sűrűn lakott területekről égre sugárzó fény (reklám, diszkó stb.) miatt a legnagyobb probléma a természetvédelem területén jelentkezik, ahol a tudósok számos negatív hatásra bukkantak. Ökológiai szempontból komoly károsodást figyeltek meg a védett, és sok más állatfaj esetében. A világosabb éjszakák előidézték egyes állatfajok élőhelyeinek és vonulási útvonalának megváltozását, ami számukra – táplálkozási és éghajlati szempontból – többnyire kedvezőtlenebb régiókat jelent. A védett zónák határán is megnőttek a zavaró fények, ami csökkenti az egyes tájegységek vizuális élményét.

Az Európai Unióban kiemelt cél a fényszennyezés visszafogása, így hazánkban is megkezdődött a küzdelem. A 2004. szeptember 22-én megrendezett debreceni fényszennyezési konferencián határozat született e hazánkban is rohamosan növekvő ártalom csökkentéséről. Megalakult az International Dark Sky Association magyarországi csoportja, amelynek fő célja az optimális közvilágítás létrehozása, ami egyben az energiapazarlás visszaszorításához is vezet.

Ajánlat: Fényszennyezés-oldalak

A fényszennyezésről

Szerző: · 2001. május 1, kedd

Ez nem egy utopisztikus írás kezdete. Ez a valóság. A legtöbb felmérés eredménye
egyetlen dolgot mutat: Földünk éjszakái egyre világosabbak lesznek. Ennek oka
a fényszennyezésben keresendő. Mi is az a fényszennyezés? Amikor a városi közvilágítás
lámpái – a rossz beállítás miatt – nem lefelé, hanem felfelé szórják a fényt
-, amikor különböző épületeket reflektorokkal világítunk meg, amikor bevásárlóközpontokra
hatalmas, villogó neoncsöveket helyeznek. A csillagos égbolt egyre halványabb
lesz a városokban – Budapesten éjjelente csupán egy-két csillagot látni. Vidéken
még jobb a helyzet, azonban a fényszennyezés az elmúlt években jelentősen növekedett.
A gond azonban nem csak az, hogy városokban nem lehet csillagászati megfigyeléseket
végezni! Hanem a környékén sem – a városi fények több kilométeren keresztül
zavarók. (Budapest fényei pedig a fővárostól 100 (!!!) km-re is meglátszanak!)
Régiónkban hasonló gondot okoznak Dunaújváros fényei az északi égbolton. Arra
is gondolnunk kell, hogy nem vagyunk egyedül a bolygónkon. Az állatokat is rendkívül
zavarja a fényszennyezés. Kutatók megfigyelték, hogy a túlzott fény hatására
a kakasok rosszkor kukorékolnak, a költöző madarak pedig egyszerűen eltévednek
– nem tudnak rendesen tájékozódni az éjjeli fények miatt.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 1997-ben állást foglalt a fényszennyezés kérdésében:
"A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg
kell őrizni".
Egy kis odafigyeléssel meg lehetne menteni a csillagos égboltot. A közvilágítást
megfelelően kellene megoldani – a burákat úgy elhelyezni, hogy a lámpák csak
lefelé szórják a fényt. Az ipari parkokat csak a falak mentén megvilágítani
– hasonlóan a különböző épületeket.
Magyarországon vannak szervezetek, amelyek a fényszennyezés ellen küzdenek,
ilyen például a Magyar Csillagászati Egyesület (így a Kiskun Csoport is, az
MCSE helyi szervezete is), a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézete,
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszéke és az Eötvös Loránd
Fizikai Társulat Csillagászati Kutatócsoportja.
{mosimage}
A fényszennyezés Európában…
…és hazánkban

A nagyvárosok nagyravágyó álmai nagyon megnehezítik az égbolt szépségeinek megőrzését.
A franciák például arra gondoltak, hogy az Eiffel-torony építésének századik
évfordulója alkalmából műholdakat lőnek fel, és egy mindig fénylő gyémántkoszorút
alkotnak belőlük az égen, az oroszok műholdról akarták megvilágítani Szibériát,
Budapesten pedig egy fénytorony építését tervezték, mely a város jelképévé vált
volna. Ez lézerfénnyel ábrákat rajzolt volna az égre – mindezt Lágymányosra
tervezték, 30 méterre az ELTE Fizikai épülete mellé, melyen egy csillagvizsgáló
található!
Sajnos, a környékünkön is egyre nehezebb éjjel tiszta, sötét eget találni. Csoportunk
a távcsöves bemutatókat a közönségre való tekintettel általában a településeken
belül tartja. Ilyenkor azonban csak a Holdat, illetve a legfényesebb csillagokat
és bolygókat tudjuk megmutatni az érdeklődőknek. A csillagászati ködök látványához
már el kell zarándokolni az Alföld távolabbi síkságaira vagy a hegyek sötét
völgyeibe, ahol nem annyira zavarók a városi fények. De például a dunaújvárosi
fények, a benzinkutak színes világítása és a diszkók égboltot megvilágító fényei
még a várostól távolabb is vakítónak tűnnek. Vajon fel lehet-e lépni a túlzott
fényhasználat ellen? Jelenleg Magyarországon a Pest megyei Dág az egyetlen egy
olyan település, amelynek önkormányzata törvényi szabályozással igyekezett csökkenteni
a fényszennyezést. De jó volna, ha a többi város is követné ezt a példát! Talán
nem fognak valóra válni az előrejelzések – ugyanis egyes felmérések szerint
30 év múlva Közép-Európában sehol sem lesznek igazi sötét éjszakák!
A kérdés azonban korántsem kizárólag csillagászati jellegű. Ha azt vesszük,
hogy Budapest egy évi közvilágítása 4,2 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek
(HVG, 2001. február 17., 13. o.), a gazdasági oldal kerül előtérbe. Miért szükséges
az égboltot is megvilágítani, miközben a földön élünk? Mennyi pénz takarítható
meg egy kis takarékoskodással és hogyan? Ezek szerint azt kívánjuk, hogy kevesebb
lámpa legyen az utcákon? – ehhez hasonló kérdések vetődhetnek fel a T. Olvasóban.
Néhány ésszerű intézkedéssel azonban már nagy eredményeket lehet elérni.
A Kanári-szigeteken (spanyol terület) a fontos tudományos eredményeket szolgáltató
csillagászati intézmények érdekei mellett gazdasági szempontokat is figyelembe
vettek, amikor rendeletet hoztak arról, hogy kizárólag lefelé világíthat az
utcai fénytest. Hasonló törvényt fogadtak el Belgiumban, melynek betartását
szigorúan ellenőrzik. Spanyolországban szintén nagy gondot fordítanak a különböző
fénytestekre. Görögországban pedig kampány indult az iskolákban a fényszennyezés
ellen.
Azonban ha jobban szétnézünk Európában, azt látjuk, hogy a fényszennyezéssel
kapcsolatos álláspont nem egységes. Sőt! Hollandiában például tervbe vették
az autópályák teljes kivilágítását. Franciaországban az Eiffel-tornyon – mint
egy igazi világítótornyon egy hatalmas reflektort helyeztek el a milleniumi
év tiszteletére. Ez körbe-körbe forog, 30-50 kilométeres hatósugárral!
Mi a helyzet hazánkban? Sajnálatos módon a gazdasági növekedést mindenek fölé
helyező kormányzatok véleményem szerint nem szentelnek elég figyelmet a környezeti
tényezőknek (ide sorolható az erőltetett infrastruktúra-fejlesztés, a felgyorsított
autópálya-építés, az országimázs építéssel összefüggő, már említett fénycsodák;
ezeknek szintén lesznek emberre és élőlényekre egyaránt gyakorolt hatásai is).
Ezért tartom fontosnak a helyi kezdeményezéseket. Ebben az esetben is érvényes
a jól ismert szlogen: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!"
Nagyapám a napokban nosztalgiával mesélte, hogy fiatalkorában még látta a "Hadak
útját". Csodálkozott, amikor beszámoltam arról, hogy már én is láttam.
A Mátra egyik sötét zugában, Ágasváron és az Alföld még sötét tájain. Tegyünk
hát azért, hogy ne romoljon tovább a helyzet! Óvjuk környezetünket, óvjuk örökségünket,
a csillagos égboltot, hogy gyermekeink is részesülhessenek a szépségeiben!

Balaton László
A fenti cikk forrásául Bacsardi László (MCSE Sopron) cikke, valamint saját gyűjtésem
szolgált. [http://cyberpress.sopron.hu]

A fényszennyezésről

Szerző: · 2001. május 1, kedd

Ez nem egy utopisztikus írás kezdete. Ez a valóság. A legtöbb felmérés eredménye
egyetlen dolgot mutat: Földünk éjszakái egyre világosabbak lesznek. Ennek oka
a fényszennyezésben keresendő. Mi is az a fényszennyezés? Amikor a városi közvilágítás
lámpái – a rossz beállítás miatt – nem lefelé, hanem felfelé szórják a fényt
-, amikor különböző épületeket reflektorokkal világítunk meg, amikor bevásárlóközpontokra
hatalmas, villogó neoncsöveket helyeznek. A csillagos égbolt egyre halványabb
lesz a városokban – Budapesten éjjelente csupán egy-két csillagot látni. Vidéken
még jobb a helyzet, azonban a fényszennyezés az elmúlt években jelentősen növekedett.
A gond azonban nem csak az, hogy városokban nem lehet csillagászati megfigyeléseket
végezni! Hanem a környékén sem – a városi fények több kilométeren keresztül
zavarók. (Budapest fényei pedig a fővárostól 100 (!!!) km-re is meglátszanak!)
Régiónkban hasonló gondot okoznak Dunaújváros fényei az északi égbolton. Arra
is gondolnunk kell, hogy nem vagyunk egyedül a bolygónkon. Az állatokat is rendkívül
zavarja a fényszennyezés. Kutatók megfigyelték, hogy a túlzott fény hatására
a kakasok rosszkor kukorékolnak, a költöző madarak pedig egyszerűen eltévednek
– nem tudnak rendesen tájékozódni az éjjeli fények miatt.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 1997-ben állást foglalt a fényszennyezés kérdésében:
"A csillagos ég az egész emberiség öröksége, ezért érintetlenségét meg
kell őrizni".
Egy kis odafigyeléssel meg lehetne menteni a csillagos égboltot. A közvilágítást
megfelelően kellene megoldani – a burákat úgy elhelyezni, hogy a lámpák csak
lefelé szórják a fényt. Az ipari parkokat csak a falak mentén megvilágítani
– hasonlóan a különböző épületeket.
Magyarországon vannak szervezetek, amelyek a fényszennyezés ellen küzdenek,
ilyen például a Magyar Csillagászati Egyesület (így a Kiskun Csoport is, az
MCSE helyi szervezete is), a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Kutatóintézete,
az Eötvös Loránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszéke és az Eötvös Loránd
Fizikai Társulat Csillagászati Kutatócsoportja.
{mosimage}
A fényszennyezés Európában…
…és hazánkban

A nagyvárosok nagyravágyó álmai nagyon megnehezítik az égbolt szépségeinek megőrzését.
A franciák például arra gondoltak, hogy az Eiffel-torony építésének századik
évfordulója alkalmából műholdakat lőnek fel, és egy mindig fénylő gyémántkoszorút
alkotnak belőlük az égen, az oroszok műholdról akarták megvilágítani Szibériát,
Budapesten pedig egy fénytorony építését tervezték, mely a város jelképévé vált
volna. Ez lézerfénnyel ábrákat rajzolt volna az égre – mindezt Lágymányosra
tervezték, 30 méterre az ELTE Fizikai épülete mellé, melyen egy csillagvizsgáló
található!
Sajnos, a környékünkön is egyre nehezebb éjjel tiszta, sötét eget találni. Csoportunk
a távcsöves bemutatókat a közönségre való tekintettel általában a településeken
belül tartja. Ilyenkor azonban csak a Holdat, illetve a legfényesebb csillagokat
és bolygókat tudjuk megmutatni az érdeklődőknek. A csillagászati ködök látványához
már el kell zarándokolni az Alföld távolabbi síkságaira vagy a hegyek sötét
völgyeibe, ahol nem annyira zavarók a városi fények. De például a dunaújvárosi
fények, a benzinkutak színes világítása és a diszkók égboltot megvilágító fényei
még a várostól távolabb is vakítónak tűnnek. Vajon fel lehet-e lépni a túlzott
fényhasználat ellen? Jelenleg Magyarországon a Pest megyei Dág az egyetlen egy
olyan település, amelynek önkormányzata törvényi szabályozással igyekezett csökkenteni
a fényszennyezést. De jó volna, ha a többi város is követné ezt a példát! Talán
nem fognak valóra válni az előrejelzések – ugyanis egyes felmérések szerint
30 év múlva Közép-Európában sehol sem lesznek igazi sötét éjszakák!
A kérdés azonban korántsem kizárólag csillagászati jellegű. Ha azt vesszük,
hogy Budapest egy évi közvilágítása 4,2 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek
(HVG, 2001. február 17., 13. o.), a gazdasági oldal kerül előtérbe. Miért szükséges
az égboltot is megvilágítani, miközben a földön élünk? Mennyi pénz takarítható
meg egy kis takarékoskodással és hogyan? Ezek szerint azt kívánjuk, hogy kevesebb
lámpa legyen az utcákon? – ehhez hasonló kérdések vetődhetnek fel a T. Olvasóban.
Néhány ésszerű intézkedéssel azonban már nagy eredményeket lehet elérni.
A Kanári-szigeteken (spanyol terület) a fontos tudományos eredményeket szolgáltató
csillagászati intézmények érdekei mellett gazdasági szempontokat is figyelembe
vettek, amikor rendeletet hoztak arról, hogy kizárólag lefelé világíthat az
utcai fénytest. Hasonló törvényt fogadtak el Belgiumban, melynek betartását
szigorúan ellenőrzik. Spanyolországban szintén nagy gondot fordítanak a különböző
fénytestekre. Görögországban pedig kampány indult az iskolákban a fényszennyezés
ellen.
Azonban ha jobban szétnézünk Európában, azt látjuk, hogy a fényszennyezéssel
kapcsolatos álláspont nem egységes. Sőt! Hollandiában például tervbe vették
az autópályák teljes kivilágítását. Franciaországban az Eiffel-tornyon – mint
egy igazi világítótornyon egy hatalmas reflektort helyeztek el a milleniumi
év tiszteletére. Ez körbe-körbe forog, 30-50 kilométeres hatósugárral!
Mi a helyzet hazánkban? Sajnálatos módon a gazdasági növekedést mindenek fölé
helyező kormányzatok véleményem szerint nem szentelnek elég figyelmet a környezeti
tényezőknek (ide sorolható az erőltetett infrastruktúra-fejlesztés, a felgyorsított
autópálya-építés, az országimázs építéssel összefüggő, már említett fénycsodák;
ezeknek szintén lesznek emberre és élőlényekre egyaránt gyakorolt hatásai is).
Ezért tartom fontosnak a helyi kezdeményezéseket. Ebben az esetben is érvényes
a jól ismert szlogen: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!"
Nagyapám a napokban nosztalgiával mesélte, hogy fiatalkorában még látta a "Hadak
útját". Csodálkozott, amikor beszámoltam arról, hogy már én is láttam.
A Mátra egyik sötét zugában, Ágasváron és az Alföld még sötét tájain. Tegyünk
hát azért, hogy ne romoljon tovább a helyzet! Óvjuk környezetünket, óvjuk örökségünket,
a csillagos égboltot, hogy gyermekeink is részesülhessenek a szépségeiben!

Balaton László
A fenti cikk forrásául Bacsardi László (MCSE Sopron) cikke, valamint saját gyűjtésem
szolgált. [http://cyberpress.sopron.hu]

Ajánljuk...