Az "újkori", már lelkes amatőrcsillagászként végzett mesterséges hold
észlelések kezdete egy véletlenhez kapcsolódik. 1996. március 28-án az év csillagászati
szenzációját, a fényes Hyakutake-üstököst vizsgáltam Budapestről monokulárommal,
amikor egy fényes, csillagszerű objektum haladt át a látómezőn. Repülőgép nem
lehetett, hiszen annak jelzőfényeit látnom kellett volna. Nyilván egy műhold
volt. Annyira nem is foglalkoztatott a dolog, de pár nap múlva "beugrott",
hogy a Nemzetközi Űrállomás-programra való felkészülés jegyében éppen összekapcsolva
kering a Mir űrállomás és az Atlantis űrrepülőgép. Egy e-mail-váltás Tepivel,
ezt követően egy felhívás az MCSEKLEV-en, a Magyar Csillagászati Egyesület elektronikus
levelezőlistáján (ekkor Csilla még nem volt!), és a válasz: az ország több részén
is látták az űrállomás-űrrepülőgép párost, és a megszerzett pályaadatok alapján
egyértelműen volt, hogy ténylegesen erről a két objektumról van szó!
Az első, "történelminek" számító észlelést az elmúlt 5 évben további
22 követte, melyeket már szisztematikusan, eleinte a NASA, majd a Heavens Above
[http://www.heavens-above.com]
internet-oldaláról letöltött műhold láthatósági előrejelzések alapján végeztem.
Ezek közül az első 1997. augusztusától 3-án történt, amikor Balatonföldvárról
egyetlen este alatt két alkalommal is láttam az 1986-ban felbocsátott szovjet-orosz
(de ekkoriban mar igencsak nemzetközi) moduláris űrállomást.
Igen emlékezetes volt még az 1998 júniusi megfigyelés-sorozat, melyet részben
Hartáról, részben pedig Budapestről végeztem. Ekkor zajlott az utolsó Mir-Shuttle-misszió
az űrben. Június 2-án még az önállóan keringő Mirt észleltem. Június 4-én "23:41
NYISZ-kor, nyugaton láttam meg a pár órája összekapcsolódott űrállomást (illetve
a már korábban hozzákapcsolt Szojuz-TM űrhajót és Progressz-M teherszállító
űrhajót) és űrrepülőgépet". 5-e és 7-e között háromszor is hasonló látványban
volt részem. Június 9-re már szétvált a két űreszköz. A látvány páratlan volt:
"a fényesebb Discovery űrrepülőgéptől körülbelül 20°-kal és 0,5 perccel
lemaradva haladt a halványabb űrállomás; a két űreszköz pályája megegyezett".

{mosimage}

1999. szeptemberében 25-én a Neptunusz Amatőrcsillagász Kör szokásos havi összejövetelén,
a hartai Egyesületek Házának észlelőplaccán szervezetten is megfigyeltük a már
lakatlanul keringő Mir átvonulását. Az 5 éves észleléssorozat "búcsúpillantására"
2001. március 8-án került sor Budapesten: "18:44 KÖZEI és 18:45 KÖZEI között
vonult át az égen a Mir. Az űrállomás a Jupiter fényességével vetekedett. A
megfigyelés érdekessége, hogy a tervezett megsemmisítés részeként az űrállomás
már alacsonyabb pályán repült, így valószínűleg most láttam utoljára az szovjet-orosz
űrkutatás egykori nagyságának utolsó mementóját."
És valóban így is történt. 2001. március 23-án az orosz űripar katasztrofális
helyzete miatt – 15 évi működés után – a Mir befejezte "égi pályafutását".
Én viszont mégis boldog vagyok,hiszen saját szememmel követhetem végig az egyetemes
űrkutatás egyik legfontosabb projektjenek legszebb pillanatait, illetve törvényszerűen
bekövetkező hanyatlását!