Távoli Nap

Kepler I. törvénye értelmében a bolygók olyan ellipszispályán keringenek, melynek
egyik gyújtópontjában található a Nap. Ebből az is következik, hogy a pályának
létezik a központi égitesthez képest legközelebbi és legtávolabbi pontja. Ezeknek
a közel- és távolpontoknak saját nevük is van. Ha a Nap a központi égitest,
akkor perihélium és afélium, Föld esetén perigeum és apogeum az elnevezés. Kettőscsillagoknál
periasztron és apasztron, általánosabb esetben periapszis és apoapszis, ill.
pericentrum és apocentrum elnevezések használatosak.
A naptávolponttól naptávolpontig terjedő időtartam, azaz az anomalisztikus év
jelenleg 365,259635 napig (1994-2000 között), vagyis 365d 6h 13m 53s-ig tart.
Ez némileg hosszabb a csillagévnél, mivel a Föld ellipszispályája lassan elmozdul
a csillagokhoz képest. Megjegyzendő, hogy az általános iskolában tanult 365d
5h 48m 46s-es év az ún. tropikus év, ami a Nap tavaszponton való áthaladásai
között telik el, így ez, az évszakok sorozatának időtartamát határozza meg.
Ez még a csillagévnél is rövidebb a Föld forgástengelyének lassú elmozdulása
(precesszió) miatt.


A szárazföldek eloszlása jelenleg

Hol melegebb a nyár, az északi vagy a déli féltekén?

A válasz egyszerűnek tűnik, hiszen amikor északon van nyár,
akkor tartózkodik földünk naptávolban, s mivel ekkor a napsugárzás intenzitása
majd 6 és fél százalékkal kevesebb, (ennek erőssége a távolság négyzetével fordítottan
arányos,) itt hidegebb a nyár.
A valóságban a föld átlaghőmérséklete júliusban mintegy két és fél fokkal nagyobb,
mint januárban. Hogyan lehetséges ez?
Két ok miatt is. A Földi szárazföldek eloszlása nem egyenletes, az északi féltekén
sokkal több van, mint a délin, ahol az óceánok vannak többségben. Mivel a víznek
nagyobb a hőkapacitása, ezért a kontinensek tudnak felmelegedni gyorsabban és
nagyobb hőmérsékletre. Ezen kívül a nyári félév északon 2-3 nappal tovább tart,
mint délen.
Ha a nyári hőségben izzadunk, vigasztaljon az a tudat, hogy legalább a napsugarak
nem olyan erősek, mint pl. az ausztrál nyárban, azaz így a leégés és a bőrrák
kockázata is kisebb.

Mikor van a Föld naptávolban?

Ha az ember megnézi, hogy az évek során milyen időpontokra
esnek a Föld afélium átmenetei, azt tapasztalja, hogy pár napos eltérések fordulnak
elő. Ugyanez igaz a perihélium átmenetekre is. Mivel a keringési idő gyakorlatilag
állandó érték, ezért először arra gondol, hogy a szökőévek miatt vannak az ugrások.
Igen ám, de ha veszi a fáradságot, és kiszámolja az aféliumok közti időtartamokat,
ott is talál eltérést, és nem is keveset. Ezek több naposak, hiszen a 363 és
368 napos érték is előfordulhat.

{mosimage}
A naptávolpontok közötti időtartamok változása 1995-2005

Nos, ennek oka az, hogy a Nap körüli ellipszispályán nem a Föld,
hanem a Föld-Hold rendszer tömegközéppontja halad. Mindenki úgy tanulta, hogy
a Hold kering a Föld körül, a valóságban azonban mindkét test a közös tömegközéppont
körül végzi keringését. Ez a Föld belsejében van, nagyjából 4670 km-re a bolygó
középpontjától, de ez is változik valamelyest az időben, mivel Föld-Hold távolság
is változik a holdpálya ellipszis volta miatt. Tehát a Föld valamiféle hullámos
ellipszis pályáján halad, aminek hullámhegyei évente más-más helyre esnek. Ennek
a pályának a kiszámítása igen bonyolult feladat, így az évenkénti naptávolpontok
idejét továbbra is a táblázatokból tudhatjuk meg pontosan.

Ajánljuk...