Róka Gedeon, az amatőrmozgalom “szürke eminenciása”

A Műkedvelő Csillagászati Alosztály

Hazánk második amatőrcsillagász szerveződése 1944-ben, a második világháború poklában formálódott. A legelső, a Stella még a 20-as évek elején született, azonban gazdasági nehézségek miatt a 30-as években megszűnt, és 1938-ban csak a Királyi Magyar Természettudományi Társulat (TTT) keretében sikerült újjászervezni. Az 1944-ben alakult szerveződés szintén a Társulat keretén belül, a Csillagászati Szakosztály oldalvizén evezve jött létre – immáron hivatalosan is a csillagászati ismeretterjesztést és amatőrcsillagászatot szolgálva. A Műkedvelő Csillagászati Alosztály Kulin Györgynek, a magyar amatőrmozgalom atyjának vezérletével bontott zászlót. A szervezet születésénél egy kiskunsági amatőrcsillagász is bábáskodott: vitéz Imreh Géza hartai patikus (ő a későbbi MCSE-nek is a kezdetektől tagja volt). Az Alosztály életében Róka Gedeon már aktív szerepet játszott. Az 1944 áprilisában megjelent Csillagok Világában, a szervezet folyóiratának legelső számában megtalálhatjuk az "előfizetők és adományozó pártfogók" között, sőt egy cikkel is megörvendeztette az akkori olvasókat. "A legegyszerűbb távcső" című írás a Kulin-féle A távcső világa legelső, 1941-es kiadásában szereplő olcsó és bárki által könnyen elkészíthető Kepler-távcsőről értekezik.

Róka életének első időszaka – a világháború előtti korszak

Róka Gedeon 1906. május 7-én Budapesten, Róka Pál tánctanár fiaként született.
Három éves korában bekövetkezett gyermekbénulásának következménye egy életen
át elkísérte: járógép nélkül nem tudott mozogni. Édesanyja odaadó gondoskodásának
volt köszönhető, hogy ennek ellenére teljes életet élhetett. Fizika-kémia szakos
középiskolai tanárként végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen 1929-ben.
Fizikusként, majd tanárként szeretett volna elhelyezkedni, azonban betegsége
miatt rendszeresen elutasították. Alkalmi munkákat vállalt, majd a Kultuszminisztérium
Óvoda Osztály Számvevőségének tisztviselőjeként dolgozott. 1930-ban nősült meg
– felesége egykori egyetemista társnője, Kirschner Anna volt -, de gyermekük
nem született.

Az "ős-MCSE"

A világháború végül elsodorta az Alosztályt, és a Csillagok Világa is megszűnt
három szám után. 1945 után az Óvodai Osztály, és így Róka is átkerült a Népjóléti
Minisztériumba, ahol a fogalmazási karon dolgozott, melynek később helyettes
vezetője lett. Ekkoriban újra szerveződni kezdett a hazai amatőrtársadalom.
Ennek eredményeként 1946. november 11-én – ismételten Kulin György vezetésével
– megszületett a számunkra olyannyira kedves Magyar Csillagászati Egyesület,
az "ős-MCSE". Róka a szervezet egyik vezetőjeként lépett újra a színre.
A nagyszámú megalakult szakcsoport közül – néhány csak névleg létezett – a "Rádiókutató
Szakosztály" egyik vezetője lett, és az alapszabály értelmében ez egyben
alelnöki funkciót is jelentett számára. Aktív észlelőmunkát is végzett: a naptevékenység
és a rádióvételi zavarok összefüggését vizsgálta.
Az MCSE lapja, a hagyományt folytatva, a keresztségben szintén a Csillagok Világa
elnevezést kapta. Első száma 1946-ban jelent meg (1947-es Évkönyv), de rendszeresen,
folyóiratszerűen csak 1948-tól indult. Ha fellapozzuk ezeket a sárguló folyóiratokat,
tapasztalhatjuk, hogy a mai amatőr megfigyelőmunka (változóészlelés, meteorozás
stb.) elmélete és gyakorlata nem az elmúlt évek, de még csak nem is a hazai
aranykornak tekintett 60-as és 70-es évek terméke: már itt találkozhatunk vele.
Házilag készített távcsövek, lelkes észlelők – és fénygörbék, grafikonok, leírások.
A lap szinte valamennyi számában találkozhatunk Róka Gedeon írásaival. Ezek
egyrészt az általa is vezetett szakosztályi területhez kapcsolódnak (lásd például
a Rádió, Radar, Rakéta c. különszámot), valamint számos egyéb, kiváló ismeretterjesztő
cikk fűződik a nevéhez.
Az Uránia Csillagvizsgáló, az egyesületi élet és a távcsöves bemutatások központja
1947-ben nyílt meg. Az akkori kultuszminiszter közbenjárására az állam adományozta
a Sánc utcai telket a csillagászati ismeretterjesztés segítése céljából, a műszereket
pedig a Csillagászati Kutatóintézet bocsátotta rendelkezésre (amint egy nemrégiben
napvilágra került szerződésből kiderül, az MCSE 5000 Ft-ot fizetett a Heyde-refraktorért).
A helyreállítás és berendezés azonban a lelkes tagságnak és a komoly támogatóknak
(nagyvállalatok, bankok) volt köszönhető.

A csillagászat "sztálini modellje"

1949 nemcsak a politikában, de magyar amatőrmozgalomban is a "fordulat
éve" volt. Az addig mintaszerűen működő Egyesület – de az ország majd’
minden civil szerveződése – a politika harc áldozatává vált, és beolvadt a TTT-be.
Ebben Rókának dicstelen főszerep jutott. 1945-ben már annak a Kommunista Pártnak
a tagja volt, amely később a Szociáldemokrata Párt bekebelezése révén Magyar
Dolgozók Pártja néven folytatta a szovjet birodalmi érdekek nemtelen szolgálatát,
és amely a 40-es évek végére totális diktatúrát szült.

Az 1949. április 9-ei közgyűlés végül "meglepő" módon, kimondta
a fúziót. A teljes beolvadás időpontjáig egy Intézőbizottság jött létre, többek
között Róka és Kulin tagságával.
A fúzió ürügyén a legnagyobb csapást az Egyesület alapjaira, a vidéki helyi
csoportokra mérték. Baján, Keszthelyen és Bátaszéken például közvetlenül a Belügyminisztérium
utasítására kellett személyi változtatásokat végrehajtani. Azt, hogy milyen
nevetséges és mondvacsinált indokok szolgáltak magyarázatul a leváltásokra,
jól példázza Szakács Lászlónak, a mai Kiskun Csoport tiszteletbeli vezetőjének
visszaemlékezése. Szakács 1947. augusztus 2-án lett az Egyesület tagja, és ezt
követően Soltvadkerten helyi csoport létrehozásán fáradozott (az akkori minimum
létszám 20 fő volt) – az időzítés azonban már nem volt szerencsés. "Többször
tartottam csillagászati és természettudományi, meteorológiai előadást. Egy marxista
ünnepélyen (az apósom háza előtt) karomon ülő kisfiam sírva fakadt, és bementem
a házunkba… és másnap a Kossuth-szobor melletti szónoki emelvényen egy plakát
jelent meg, hogy egy csillagnéző már 20 tagot toborzott a Csillagászati Egyesületbe."
Természetesen ez utóbbi nem valami baráti figyelemfelhívás volt a hatóságok
részéről az érdeklődők részére…

Róka vezető pozícióban

Az MCSE TTT-be történő beolvadása után Kulin egy rövid ideig még ellátta az
Uránia gondnoki posztját, de hamarosan – többek között Ponori Thewrewk Aurél
egykori alelnökkel – eltávolították a hazai amatőrmozgalomból. Ezzel párhuzamosan
Róka Gedeon minisztériumi állásából a Társulathoz került, és a Csillagászati
Szakosztály titkáraként az ismeretterjesztő munka és amatőrcsillagász-mozgalom
első számú vezetője lett. A sztálinista diktatúra árnyékában, a politika által
diktált keretek között azonban Róka sokat tett a mozgalom érdekében.
A budapesti minta nyomán létrejött az Uránia bemutató csillagvizsgálók országos
hálózata, illetve csillagász szakkörök tucatjai. A hatalom azonban az önállóan
dolgozó, saját távcsővel észlelő amatőröket nem nézte jó szemmel. A kiskunsági
régióban Kalocsán, az egykori Haynald Obszervatórium 1950-es államosítása után
jött létre bemutató csillagvizsgáló. Angehrn Tivadart, a jezsuita csillagászt
– aki Fényi Gyulát követően 1913-tól 1948-ig irányította az intézményt – az
ÁVH letartóztatta, és csak a svájci nagykövet közbenjárására távozhatott külföldre.
Utódját, a szintén jezsuita Tibor Mátyást 1950-től mindenféle csillagászati
munkától eltiltották. A TTT irányításával 1951-től Majoros Zoltán tanár és Ferenc
Gábor ipari tanuló kezdte meg a rendszeres észleléseket és bemutatásokat.
Róka feladata volt a csillagászati előadások szervezése, előkészítése és az
előadók oktatása. Az 1954-ben "rehabilitált" Kulinnal két évtizeden
át személyesen is járta az országot, és előadások tucatjait tartotta. A József
Attila Szabadegyetemnek és a Pártfőiskolának is rendszeres előadója volt. Az
alap- és középfokú szakkörvezetői tanfolyamokat és a vizsgákat szintén Róka
szervezte, valamint útjára indította az évről évre megrendezésre kerülő Csillagászati
Hét rendezvénysorozatot, eközben pedig a budapesti Uránia műhelyében százával
készültek azok a távcsőtükrök és alkatrészek, amelyek a megnövekedett országos
érdeklődést voltak hivatva kielégíteni.
Fontos megemlékeznünk Róka Gedeon szerzői-szerkesztői munkásságáról is. Számos
saját könyve (A világegyetem megismerésének útjai és tévútjai, A csillagászat
és mindennapi életünk stb.) jelent meg, illetve jó néhánynak társzerzője volt.
1952-től szerkesztette a Csillagászati évkönyvet; az 1966-ban indult Föld és
Ég, valamint a Világosság című "materialista világnézeti lap" szerkesztő
bizottsági tagja volt; de a Gondolat Kiadó Természettudományi Szerkesztőségét
is vezette egy ideig. Számos cikke jelent meg az Élet és Tudomány és a Természet
Világa című lapokban, és az Új Magyar Lexikon és a Természettudományi Lexikon
címszavaiból sokat ő írt. A Rádiólexikon című műsornak állandó munkatársa volt,
de egyedi előadásai is többször elhangzottak az éterben.

A TIT és átalakulásai – a CSBK-mozgalom

A TTT eközben több név- és szervezeti változáson ment át. Az 50-es évek elejétől
Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT), majd Tudományos
Ismeretterjesztő Társulat (TIT) néven működött. A Csillagászati Szakosztály
pedig az űrkorszak kezdetétől Csillagászati és Űrkutatási Szakosztály elnevezéssel
végezte munkáját – az irányítás azonban mindvégig Róka kezében maradt.
1963-64-ben azonban egy igen ígéretes új szervezeti forma is létrejött – egy
igazi amatőrszerveződés bontott szárnyat. A Magyarországi Amatőrcsillagászok
I. Országos Találkozójának javaslatai alapján, de ténylegesen csak az 1964-es
II. Országos Találkozón, létrejött a Csillagászat Baráti Köre, a CSBK. A TIT-hez
ezer szállal kapcsolódó, de bizonyos függetlenséget azért élvező mozgalom létrejöttét
Róka eleinte nem támogatta, azonban végül annak egyik vezetőségi tagja lett
(az ügyvezető elnök Kulin György, a szervezet titkára pedig Bartha Lajos volt).
Az CSBK az amatőr-mozgalomban résztvevők létszámának további expanzióját jelentette.
A 70-es évek közepe tájékán a kiadott tagkönyvek sorszáma kis híján elérte 15
000-et (!) – a magyar amatőrcsillagászat eljutott a csúcspontra. Nagy műszerekkel
felszerelt bemutató csillagvizsgálók, jól működő szakkörök sora és tükröket
csiszoló, észlelő amatőrök ezrei országszerte.
Ha fellapozzuk a Csillagászati évkönyvek ebben az időszakban megjelent számait,
akkor meggyőződhetünk róla, hogy térségünk sem maradt ki ebből a pezsgő amatőréletből.
A Kiskunság számos településén zajlottak előadások, rendezvények, távcsöves
bemutatások évről évre. Az egykori CSBK-tagsággal ma is élő kapcsolata van a
Kiskun Csoportnak: Járdi Mihály – aki már a 70-es években csatlakozott a Baráti
Körhöz – fülöpszállási számítástechnikai szakember igen aktív, alapító tagja
a jelenkor sikeres amatőrközösségének.

Nekrológ és befejezés

Róka Gedeon – Kulin György mellett – élete végéig vezéregyénisége maradt az
amatőrmozgalomnak. 1974. október 5-e után azonban soha többé nem parkolt a háromkerekű,
vászonborítású Velorex autó a Sánc utcában, és új lakó költözött az Urániabeli
"Róka-lyukba", a híres dolgozószobába: Róka bácsit álmában érte a
szívbénulás V. kerületi, Zrínyi utcai otthonában. Hamvait a Kerepesi Temetőben
helyezték örök nyugalomra.
Remélem, hogy ezen írás révén a mai amatőrgenerácó azon tagjai is megismerték
Róka Gedeon nevét és munkásságát, akik idáig nem találkoztak műveivel vagy vele
foglalkozó cikkekkel. Bár politikai szerepvállalása a diktatórikus kommunista
eszmék szolgálatát jelentette, az utókor a magyar csillagászatért végzett áldozatos
munkát nem felejtette – a Nem-zetközi Csillagászati Unió a Kulin György által
1938-ban felfedezett, 2058. sorszámú kisbolygót róla nevezte el.

Forrásművek:
• Kulin György szerk.: Csillagok Világa, 1944. április; Magyar Királyi
Természettudományi Társulat
• Kulin György-Kolbenheyer Tibor szerk.: Csillagok Világa, Csillagászati
évkönyv az 1947. évre; 1946; Magyar Csillagászati Egyesület
• Kulin György szerk.: Csillagok Világa, 1949. április-május; Magyar Csillagászati
Egyesület
• Schalk Gyula szerk.: Csillagászati értesítő, 1984/1., Róka Gedeon emlékszám;
Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csillagászati és Űrkutatási Szakosztályainak
Országos Választmánya
• Bartha Lajos: Kulin György munkássága és a magyarországi amatőrcsillagász
mozgalom; 1996.; Magyar Csillagászati Egyesület
• Bartha Lajos-Könnyű József-Pischné Könnyű Edina: Magyarországi csillagászok
életrajzi lexikonja; 2000.; Magyar Amatőrcsillagászok Baráti Köre
• Vértes Ernő: Csillagász szakkörök története Magyarországon 1873-tól napjainkig;
1981.; Georgi Dimitrov Megyei Művelődési Központ
• Szakács László: Hogyan lettem amatőr csillagász…; 2001.; cikk kézirat
• Mizser Attila: Az MCSE és a magyar amatőrcsillagász mozgalom története;
2001. február 24-i hartai előadás
• Rezsabek Nándor: Fejezetek a hartai amatőrcsillagászat történetéből;
cikk a Betelgeuse 2000 februári számából; Neptunusz Amatőrcsillagász Kör

Meteor, 2001/10-es szám