Megfigyeltük a Plejádok Hold általi fedését

Szöllősi Attila beszámolója

Izgalmas éjszakán vagyunk túl!

Tegnap napnyugta idejére már összepakoltam hátizsákba a 80/600 ED APO tubusomat, a biciklire felraktam a fotóállványomat, indulásra kész voltam. Úgy terveztem, hogy 18:00 UT körül felpattanok a biciklimre, és a szokásos megfigyelőhelyemre (Tesco-puszta) tekerek, így bőven Holdkelte előtt fel tudom állítani a távcsövet, felkészülhetek mindenre. Néhány perccel az
indulásom előtt telefonált Boromisza Ferenc, és felajánlotta, hogy velem tart, és autóval még fuvart is biztosít.

Útközben Feri örömmel mesélte, hogy a kínai piacon szerzett olcsón egy kopottas tubusú, de optikailag jónak tűnő 70/600-as japán Newton távcsövet. Nem sokkal 18:35 után kiérkeztünk és máris elkezdtük kipakolni a távcsöveket, kicsit arrébb a megszokott helyünktől, hogy zavartalanul megfigyelhessük a Holdat.

A légkör eléggé párásnak tűnt, nem volt nagyon jó átlátszóság, a Tejút még látszódott egy darabon, de a horizont közelében alig látszódott csillag.

A távcsövek felállítása után gyorsan leteszteltük a 70 mm-es Newtont. Kellemes képe volt, de sajnos a kihuzat miatt csak kis nagyítással tudtunk használni.

Rövidesen a horizontot fürkésztük, vártuk a Hold felbukkanását. Nemsokára megpillantottam (19:08 UT) a vöröses korongot, rögtön be is állítottuk a távcsövekbe. Erősen hullámzott a holdkorong pereme, a Pleiadok csillagai még voltak láthatóak. A Fiastyúk legfényesebb csillagát 19:20 UT körül láttam feltűnni a távcsőben, 15x70B-ben még semmi nyoma nem volt. Egy planetáriumi program (Cartes du Ciel) segítségével a Merope belépést 19:25 UT körülire becsültem meg, de semmit se láttam a 80 ED-ben a jelzett időpontban, ahhoz még túl alacsonyan volt a horizont felett.

Az első fedés az Alcyone belépése volt, amit 94x nagyítással figyeltem meg a APO-ban, ezzel párhuzamosan Feri a kis Newtonjában is nézte az eseményt. Rendkívül erősen hullámzott a holdkorong pereme, nagyon nehéz volt követni a csillagot az utolsó másodpercekben a belépés előtt.

Nemsokára Szarka Levente hívott engem Pestről és beszámolt, hogy a Balaton Lacival ők is figyelik az eseményt egy Celestron 8 távcsővel, később Morvai Józsi is bejelentkezett, hogy ő egy 7×50 B-vel próbálkozik megfigyelni az eseményt, de szegény nem sokat látott a kis nagyítás miatt a Fiastyúkból. Az idő előrehaladtával egyre jobb és jobb lett a légkör  nyugodtsága a Hold körül, egyre jobban lehetett megfigyelni a fedéseket, többet szimultán figyeltem meg a Ferivel. Egymás után jöttek az események, főleg a kilépéseket lehetett jól megfigyelni a Hold fázisa miatt. Sajnos jónéhány jelenségről lemaradtam, aminek részben az oka a gyorsan egymást követő kilépések voltak, részben az okulár egyre gyakoribb és gyorsabb bepárásodása volt (+8.4 Celsius fok volt az észlelés végén a hőmérséklet). Azért így is sikerült 12 eseményt lejegyeznem, Feri inkább csak gyönyörködött az eltűnő és felbukkanó csillagokban.
 
A megfigyelés végén még a Holdat megfigyeltük a lehető legnagyobb nagyítással (240x), és nem győztünk dicsérni az APO rendkívül jó minőségét. Végül mindketten örömmel nyugtáztuk, hogy nagyon jó kis “expedíciós” távcsövünk van.

Hazaérve kicsit nosztalgiáztam még magamban, mert előzőleg még a ’90-es évek elején figyeltem meg Fiastyúk fedéseket a Kecskeméti Planetárium távcsövével, azóta pedig eltelt jónéhány év…

A megfigyelt be és kilépések:

Alcyone   belép 19:55:41 UT
Merope    kilép 20:14:53 UT
ZC 550    kilép 20:25:52 UT
Atlas     belép 20:26:55 UT
Pleione   belép 20:29:06 UT
ZC 549    kilép 20:39:03 UT
Alcyone   kilép 20:42:26 UT
ZC 557    kilép 20:57:51 UT
SAO 76231 kilép 20:58:51 UT
Atlas     kilép 21:17:17 UT
SAO 76234 kilép 21:20:14 UT
Pleione      kilép 21:22:09 UT

Távcső: 80/600-as Skywatcher ED APO, 94x és 62x nagyítás.
Megfigyelés helye: Kecskemét, É 46° 56′ 20.5″, K 19° 38′ 41.8″, 126m.
DCF 77 időjeladót és (orosz mechanikus) stoppert használtam időmérésre.

Megjegyzés: A Pleione belépését valamiért mellőzték az előrejelző számítógépes programok, pedig egész jól látszódott.

Balaton László beszámolója

A legutolsó csillagfedés, amire emlékszem, a 90-es évek közepén történt. Ekkor a Hold az Aldebarant fedte el. Kinn fagyoskodtam a solti ház teraszán a kis Galilei távcsövemmel, és görnyedten álltam a zenitprizma nélküli okulárnál, hogy elkapjam a fedés pillanatát. Nagyon boldog voltam, amikor a fáradozásomnak meglett az eredménye.

Hát, jó régen volt már, így boldogan olvastam az egyik kedvenc égi objektumom, a Fiastyúk fedéséről. Az okkultáció ráadásul elég emberi időben is volt, ami nem mindig adatik meg, így – bár egy kicsit álmos voltam -, úgy döntöttem, nem fogom kihagyni. Néhány telefonos egyeztetést követően Szarka Leventével este fél 10 körül találkoztunk. A bemutatóteremtől azonban a környező fák és épületek miatt lemaradtunk volna a jelenség leglényegesebb részéről, így úgy döntöttünk, kiutazunk gyorsan Budapestről és egy optimálisabb észlelőhelyet keresünk.

Hipp-hopp bepakoltuk a kocsiba a Celestron C8-ast, néhány okulárt, akkumulátort, lámpát, aztán irány az M5-ös autópálya. Az út a sztrádán nem tartott sokáig, maximum 10-15 percig, mert hamarosan lekanyarodtunk Alsónémedi felé, majd még a falu előtt egy földútra. A közeli fővároshoz képest elég jó volt az ég: kb. 4,5-5,0 hmg-t becsültem. A zenitben még a Tejutat is lehetett látni. Gyorsan felállítottuk a távcsövet, és néhány percen belül már néztük is az okkultáció(ka)t.

A kb. 75%-os megvilágítottságú Hold sajnos elég fényes volt, a környező égterületet eléggé bevilágította, és a Fiastyúk csillagait is jelentősen elhalványította. Ennek ellenére több, halványabb okkultációt is megfigyeltünk, de a másik észlelő Kiskun-tagtól, Szöllősi Attilától
eltérően mi nem írtuk fel őket.

Érdekesek voltak a fényes holdperem mellett eltűnő csillagocskák is, de nekem személy szerint a sötét oldalon a “semmiből” egyszer csak feltűnő Alcyone tetszett a legjobban.

Közben a jelenség kapcsán néhány telefont is megeresztettünk, így beszéltünk Szöllősi Attilával is, aki Kecskeméten figyelte meg az eseményt. Szimultán próbáltunk észlelni egy-két fedést, mintegy illusztrálva, hogy az okkultáció során időben mit jelent a köztünk lévő földrajzi távolság.

Nem vártuk meg a jelenség végét, mivel másnap mindkettőnknek dolgoznunk kellett. Igy 23 óra körül összepakoltunk, és hazaindultunk. Persze így is nagy élmény volt a Plejádok-fedés.