Évadkezdet a Csonkatoronynál | MCSE

Évadkezdet a Csonkatoronynál

 

 

Sziasztok !

 

Igazán remek évadkezdet volt Csonkatornyolásból! Boromissza Fecóval idejében ki akarunk érni a Csonkatoronyhoz, azaz legkésőbb napnyugtára (nyugtával dicsérd a napot!), hogy legyen időnk világosban kipakolni, jusztírozni, valamint a magunkkal hozott étkeket megenni.

A Csonkatoronynál már várt Lehel, régen láttuk már, örültünk neki. Kicsit megepve konstatáltuk, hogy lehet hogy csak hárman leszünk, de ettől nem estünk kétségbe: legyen egy jó esténk, az a fontos, a részvétel fakultatív. (Csókoltatjuk a boronálós fickót. Neki épp mellettünk kellett a traktorjával felverni port, ami hajszál híján belepett minket és legfőkébb a távcsöveket. Csodával határos módon elkerült bennünket a por, csak egy szűrreális élménnyel lettünk gazdagabbak és néhány kilónyi porral könyebbek.)

Az induláskori 20 fok körüli kellemes városi hőmérséklet helyett kint már érezhető volt, hogy hideg lesz az éjszaka: az összes magunkkal hozott ruhát azonnal magunkra öltöttük. A Csonkatoronyhoz nem lehet mindig pontosan belőni, mennyi ruhát hozzunk magunkkal, érdemes kicsit tullőni a célon: inkább több ruhát hozzunk magunkkal (legalább kölcsön tudjuk adni a vacogóknak!), de eléggé elrontja az esténket, ha fázunk. Különben is a plussz ruha elfér az autóban, nem fog távcsövet kiszorítani a helyhiány miatt.

 

A napnyugtakor rá-ránéztünk a vékony Holdsarlóra, a Jupiter és a Vénusz bolygóra. Sajnos ekkor még eléggé sok felhő volt az égen, de reménykedtünk, hogy szétoszlanak. Nem sokkal később már a sötétben megérkeztek a Vereckei testvérek, mindjárt népesebb lett a tisztás. Kedzett beindulni az éjszaka, könnyebb cépontokkal kezdtünk mint a Garradd üstökös, szokásos nyílthalmazok, Orion köd, stb. Mojóék is megérkeztek és hangulat is a létszámmal  emelkedettebb lett. Láttunk ritkábban észlelt objektumokat is mint az M67 a Rák csillagképben, NGC 2392 (Eszkimó köd) a Geminiben. Jó volt látni az AK-ben beállított objektumokat a kisebb távcsövekben is, mert ezek minden távcsőben másként mutatoznak de ugyanúgy egyszersmint szépek is. Miután a Vereckei Karcsi 90-es Makszutovjában a Mars bolygó már bőven részleteket mutatott meg, rállítottuk az AK-t is, amelyben szenzácíósan részletús volt. Javult az égbolt állapota is óráról órára. Előkerültek az olyan újgenerációs megfigyelőeszközök mint az okostelefonok és egy Ipad is rontotta az eget.

Emlékezetes volt még a Szaturnusz bolygó is, de számomra nem volt egyértelmű, hogy még 600x-os nagyítással is látom e az Encke rést vagy nem. Itt nagy segítség lett volna, ha az AK-n lenne óragép (vagy ekvatoriális platform, kismókusok hada, stb…) emely egy objektumot a látómezőben tartana akárcsak néhány percig. Ideális hordozható távcső talán nem is létezik (őszintén: nem elég vaskos a pénztárcám), mindig kompromisszumokkal jár egy adott műszer, de érdemes belőle a maximumot kihozni.

Az eddigi Csonkatornyolásokhoz képest kicsit öregurasan korán pakoltunk, de még az utolsó pillanatban megnéztük a Speedy Gonzales felkiáltással ("ariba ariba, andale andale") felvezetett csodálatos Sombrero galaxist!

Ez az éjszaka is bekerül az emlékezetes Csonkatornyolások közé, már alig várjuk a következőt.

Üdv,

 

Szöllősi Attila

{mosimage}
További képek a képgalériában…

 



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close