308. Verma Surendra: A tunguzkai tűzgömb | MCSE

308. Verma Surendra: A tunguzkai tűzgömb

{mosimage}

Könyvesboltokban vásárolható.

1908. június 30-a reggelén történt a hatalmas robbanás Szibéria közepe
felett, a Köves-Tunguszka folyó közelében, és még el sem telt a száz év,
máris megjelent erről az első összefoglaló könyv magyar nyelven!

Igaz, egy ideig nem törődött senki ezzel a jelenséggel. Az első
tudományos expedíció csak 1928-ban ért el a robbanás helyszínére. A
gyufaszálként kidőlt fenyőfák törzsei (meteorzápor rajtagjaiként) mutattak
a centrum felé. De a centrumban nem volt semmi: sem
meteoritmaradvány, sem becsapódási kráter. Csak az égés, a pusztítás
nyoma, de semmi sem maradt a katasztrófát okozó égitestből!

Azóta találgatja a világ, hogy mi történt itt? Főként, hogy mitől? Mert, ami
akkor és ott megtörtént: hasonlóan megtörténhet bármikor és bárhol!
Hogyan lehetne előre tudni róla, kiszámítani átlagos gyakoriságát,
védekezni ellene: ha még azt sem tudjuk, hogy mi a csuda volt?

Később több expedíció indult az 1908-as pusztulás helyszínére:
feltérképezték a területet, kikérdezték a (még élő) szemtanukat,
megvizsgálták a növényzetet, a talajt, mérték a radioaktivitást. De nem
lettek okosabbak, mert a tunguz-jelenségre vonatkozó elképzelések
száma nem kevesebb lett, hanem egyre csak gyarapodott.

Egy 1969-es lajstrom már 77 elméletet vonultatott fel, ám szovjet
szakértők mérései szerint ez a lista akár 120-ra is bővíthető, ha az ember
egy üveg vodka társaságában tábortűznél mereng a tajgában!

Légkörbe csapódó és felrobbanó üstökösmag? Kisbolygó? Óriás
kőmeteorit? Földgolyón áthatoló fekete lyuk? Antianyagkőzet?
Láthatatlan tüköranyagkőzet? Vulkánkitörés? Metángáz robbanás? Óriás
gömbvillám? Földi eredetű geometeor? A Napból kivált
plazmaképződmény robbanása? A 61 Cygniről küldött és túladagolt
lézersugár pusztítása? Lezuhant idegen űrhajó? Nikola Tesla New
Yorkból tévedésből idelőtt halálsugarának nyalábja?

Ez a könyv valamennyi elképzelést ismerteti. Részletezi a mellettük való
és ellenük szóló érveket. A sok fura variációt látva: nem is bánjuk, hogy
csak most, csak utólag, már megcáfolva jut sok (ostobaság is) a
tudomásunkra. A kötetből kihámozható azért: valamilyen
Naprendszerünkben keringő égitest csapódhatott a légkörbe:
kőmeteoritek laza halmaza vagy egy piszkos hógolyó (üstökösmag jéggel
összecementezett alkotóelemei) vagy Kuiper-övből jött kisbolygó. Valami
ilyesmi, a lényeg, hogy a levegőben robbant fel és semmisült meg és
csak robbanásának pusztító hatása jutott le.

Ezt a tunguzkai-objektumról szóló nagyon részletes, tartalmas, érdekes,
olvasmányos első magyar nyelvű könyvet egy indiai származású,
Ausztráliában élő szerző írta angolul. Dicséretes, hogy gondolva a laikus
nagyközönségre: minden elképzeléshez hosszas csillagászati bevezetést
ad. Elmeséli mik is az üstökösök, mik is a kisbolygók, mik is a fekete
lyukak, mi is az antianyag, és így tovább. Sajnos a magyarra átültetés
nyers, a csillagászati szakmai ellenőrt megspórolták, így nem csoda,
hogy zavarok, fordítási hibák, furcsa elírások tarkítják ezeket a részeket.

Ám, mégis ez a legteljesebb és legjobb könyv magyarul a tunguz-
valamiről. Elemzésekkel, számításokkal, statisztikákkal, bőséges
irodalomjegyzékkel, a témával foglalkozó sok tudós és műkedvelő,
fantaszta és sarlatán névmutatójával egészül ki. A páratlan jelenségnek,
nyelvünkön páratlan (mivel az első és mindeddig egyetlen) könyve.