A Szíriusz nappal | MCSE

A Szíriusz nappal

Távcsöves bemutatóinkon sokan először ismerkednek a csillagképekkel, mialatt nekünk, amatőrcsillagászoknak gyakran kell válaszolnunk az érdeklődők néha különleges formában feltett kérdéseire. Az átlagos kérdések közül idézem például a 2003. május 3.-án, 21 óra körül elhangzottakat: „Kérem, mutassa meg nekem a-a, Kost?”. Hát ez nekünk is bajos lenne közöltem, mert már a Nappal együtt lenyugodott, és jelenleg a napfény miatt amúgy is láthatatlan. Kis gondolkodás után újabb kérdés következett az Oroszlán csillagképpel kapcsolatban, amelynek ekkor a déli irányban magasan ragyogó csillagalakzata nagy tetszést aratott a körénk gyűlt érdeklődőkben.
Sajnos a komoly tudású fiatalokon kívül a kérdések zöméből kiérzik, hogy sokak számára ma is csak az asztrológiai jegyek léteznek, (állatövi csillagképek) ellenben többször is előfordult, hogy egy-egy idős nénike sorra mutatta a Cassiopeia, az Auriga stb. csillagalakzatait (konstelláció).
 Kezdőknek, de haladóknak is szükséges a csillagos égen történő tájékozódáshoz egy jó csillagtérkép, amelynek segítségével megismerhetik az égi koordinátákat, az égi irányokat és a csillagképeket alkotó távoli napokat. A csillagos égbolton való nézelődés hasonló egy ország területén történő kiránduláshoz, ahol a csillagképek területei a megyék megfelelői, a fényesebb csillagok a megyék nagyobb városai, míg az egyre halványabb csillagok a megyék apróbbnál-apróbb falvai.
A Föld napi tengelyforgása alatt az összes csillag látható lenne, ha a Nap nem világítaná meg bolygónk feléje forduló légkörét és felszínét. A légrétegekben szétszóródó napfény kékre festi a nappali égboltot és elhomályosítja a ragyogó csillagfényt, de a legfényesebb csillagok nappal is megkereshetők fényerős távcsöveinkkel. Olyan esetek, amikor nappal szabad szemmel is láthatunk néhány fényes csillagot, csak rövid időre jönnek létre a teljes napfogyatkozások idején. Nagy élményben volt része szakkörünk tagjainak a nevezetes 1999. augusztus 11.-i teljes napfogyatkozás alkalmával, amikor a dunaföldvári híd melletti Kálvária dombon távcsöves felvételek készítése közben csodáltuk a jelenséget. A totalitás kezdetén a Merkúr és Vénusz bolygókon kívül, feltűnt számunkra a dél-nyugati égalján a pislogó Szíriusz, a téli égbolt legfényesebb csillaga.



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close