Bolygósorakozó | MCSE

Bolygósorakozó

A bolygók adott idő alatt kismértékben
változtatják égi pozíciójukat, ami főleg a Naphoz közelebb keringő Merkúr, a Vénusz
és a Földtől távolabb keringő Mars esetében jelentős. Július 16-án, az újhold
után csaknem hatnaposra nőtt holdsarló közelében észlelhetjük őket, és ahogy
lassan ránk borul Földünk árnyéka, a Hold után elsőként pillanthatjuk meg belső
bolygószomszédunkat, az egyre tündöklőbb Esthajnalcsillagot (Vénusz). Égi
sétánk alatt induljunk a Vénusztól jobbra, ferdén le a látóhatár irányába, és
ha itt felhőmentes az ég alja, akkor előbukkan a vöröslő Merkúr. (Ne tévesszük
össze a Vörös bolygóval! Amíg a Mars felszíne a vörös árnyalataiban úszik,
addig a Merkúr fényét csupán a horizonthoz közeli sűrű légkör színezi vörössé.)

Most induljunk visszafelé a Merkúrtól, – vagy a napnyugta helyétől – a Vénusz
irányába, majd ezen a kissé emelkedő vonalon haladjunk tovább balra, pontosabban
keletebbre. A Vénuszon túl, körülbelül az előző két bolygó távolságában
rábukkanunk a holdsarló felett sárgásan fénylő Szaturnuszra, amely égitest a
Szűz (Virgo) csillagképben tartózkodik. Égi utunk most vezessen a Szaturnusztól
az Esthajnalcsillag felé és valamivel félút előtt megleljük legközelebbi külső szomszédunkat,
a narancsvörös színű Mars bolygót.

Ellentétben az augusztusra várható
álhírekkel, az Oroszlán csillagai között járó Mars, – a hadak ura – távolodik
tőlünk, ezért fénye egyre gyengül. Az egymáshoz látszólag közel sorakozó
planéták szépen kirajzolják a Naprendszer fősíkjának középvonalát, az
Ekliptikát, amely egyben a Nap égi útvonala, de ugyancsak e vonal környékén
mozog a Hold is. Az esti égről egyedül
legnagyobb bolygóóriásunk, a Halak csillagképbe érkezett Jupiter hiányzik,
amely éjfél előtt emelkedik a keleti horizont fölé és napkeltéig látható. A
24 óránként 13 fokot kelet felé mozgó Hold, 17-re elhagyja a bolygókat, amelyek
közül a két gyors mozgású belső bolygó (Merkúr és Vénusz), a következő napokban
egyre jobban megközelíti külső bolygótestvéreit (Mars és Szaturnusz). A hó
végére a Mars is begyorsul és július végére a Szaturnusz alá érkezik, amikor a közeli
Vénusszal szép hármas együttállást alkotnak. A Föld keringése miatt az égbolt
objektumai mindinkább nyugatabbra kerülnek, ezért a Merkúr rövidesen eltűnik a
horizont alatt és a három planéta magára marad. Szerencsés estben augusztus
közepéig csodálhatjuk a szoros együttállásban álló égitesteket, amelyeket aug.
13-án ismét meglátogat az alacsonyan kúszó holdsarló.

A bolygómozgások sok gondot okoztak az
ókor tudósainak, mivel a planéták egy földi év alatt hol előre haladnak, majd
egy bizonyos idő után megtorpannak és hurokszerűen visszafordulnak. Az öt
szabad szemmel megfigyelhető planéta „bolyongása” megmagyarázhatatlan volt a
földközepű (geocentrikus) világnézet korában és csak a Napközepű (heliocentrikus)
világnézetet hirdető Nikolausz Kopernikusz
(1473-1543) és Galileo Galilei (1564-1642) idejében érett be a felismerés:
Földünk napkörüli keringése alatt mindig más irányból nézünk a csillagos háttér
előtt mozgó bolygókra, amire Galilei távcsöves megfigyelései szolgáltak
bizonyítékul. Galilei kereken 400 éve többek között felfedezte a Vénusz – Holdhoz
hasonló – fázisváltozásait, ami egyértelműen bizonyította világnézetük
helyességét. Galilei újabb távcsöves felfedezése egy „mini Naprendszer” volt, a
Jupiter és négy holdja (Galilei féle holdak) és ezzel nyilvánvaló lett, hogy a
Napon kívül más égitesteknek is vannak kísérői.

Sajnos a Hold, nyáron alacsonyan jár, ráadásul
jelenleg a Naprendszer fősíkja alatt rója földkörüli útját és majd 24-én
érkezik a holdpálya és a földpálya – Ekliptika – metszéspontjához, a felszálló csomóponthoz. Ezután egyre inkább
pályasíkunk fölé emelkedik (maximálisan
5 fok), hogy fél pályaívét befutva a leszálló csomópont után ismét a fősík alá merüljön.
A két csomópont arról nevezetes, hogy amikor Napunk, vagy a Hold éppen e csomópontokba
érkezik, akkor jönnek létre a teljes Nap és holdfogyatkozások, míg ha csak azok
közelébe érnek, akkor részleges fogyatkozások jönnek létre. Sajnos e téren 2010
nem kényezteti el az érdeklődőket, mert hazánkból legfeljebb részleges
fogyatkozásokat láthatunk.

                                                                                             

Romhányi Attila



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close