Távolodóban a Mars | MCSE

Távolodóban a Mars

Derült őszi estéken az érdeklődők számára még különleges látványt nyújt a csillagok közül narancsvörös fényével kiemelkedő Mars bolygó, mely szeptemberben 20 óra körül könnyen megtalálható a délkeleti ég alján. (pld. a kórház mögötti kilátó) A vörös bolygó a Föld tengelyforgása miatt a későbbi órákban az égbolttal együtt dél irányba fordul, és éjfélkor eléri a horizont feletti legnagyobb magasságát, azaz delel, majd a továbbiakban folyamatosan csökkenő magassággal a hajnali órákban eltűnik a nyugati látóhatáron. Ha a fenti bolygót az év utolsó hónapjaiban továbbra is figyelemmel kísérjük, akkor decemberben ugyancsak 20 órakor azt tapasztaljuk, hogy a Mars fényereje jelentősen csökkent és a horizont felett már sokkal magasabbra és nyugatabbra került az előző hónapokban megfigyelt helyzetéhez képest. A Mars az égbolton kelet felé halad a csillagok előtt, de ez a mozgás sokkal lassabb, mint a csillagos égbolt nyugat felé történő elmozdulása, mely a Föld napkörüli keringésének a következménye. Erről könnyen meggyőződhetünk, ha a fent leírtak szerint kiválasztunk magunknak egy állandó időpontot és egy helyszínt, ahonnét hetente, vagy havonta megfigyeljük amint nyugat felé, lassan lemaradnak tőlünk az őszi-téli csillagképek és keleten már a tavaszi ég jellegzetes csillagképei köszönnek ránk.
A Mars bolygó jelenleg a Vízöntő csillagképben tartózkodik, és keleti irányú keringése során december elején átlép a Halak, 2004. február első napjaiban a Kos csillagképek  területeire, ahol hosszú ideig halvány csillagok között folytatja útját, ezért itt szabad szemmel nagyon nehéz észrevenni a csillagokhoz viszonyított elmozdulását. Más lenne a helyzet 2004. március közepétől, amikor a tőlünk távolodó bolygó már átlépi a fényes csillagokkal tarkított Bika csillagkép határát, de addigra ez a szép égitest már apró vörös fényponttá zsugorodik és az avatatlan szem „elveszti” a csillagos háttér előtt.
Legközelebb 2005 novemberében kerül ismét földközelbe, de akkor a 2003. augusztusi 56 millió kilométeres földközelséggel szemben, csak 70 millió kilométerről szemlélhetjük. Mielőtt két évre búcsút vennénk a vörös bolygótól, újabb érdekes együttállásokat fog létrehozni a Holddal és más égitestekkel. A megfigyelt együttállások csak látszólagos, csodálni való jelenségek, mert az egymáshoz közel álló égitestek tőlünk mért távolságai nagyban különböznek egymástól. Kár, hogy a legközelebbi együttállás szeptember 20-án, csak 04 órától látható, amikor a Holdtól 4, 5 fokra lesz a fénylő Szaturnusz bolygó, de a közmondás szerint: „aki korán kel aranyat lel”
Az előre kiszámított jelenségekről a következőkben a Magyar Csillagászati Egyesület Dunaújvárosi Csoportja igyekszik folyamatosan tájékoztatni a tisztelt olvasót, többek között a jövő héten szeptember 23-án 11 órakor bekövetkező Őszi napéjegyenlőségről.