Kellemes karácsonyi ünnepeket! | MCSE
  • Kiadványaink

  • Jelenségnaptár

  • Fórum

  • Médiatár

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

Aranyhíd a Polaris fölött! Kiss Szabolcs szolárgráfja szeptember és december között készült, és szépen mutatja, miként változott ezen időszakban a Nap égi útja. Nagyjából az őszi napéjegyenlőségtől a téli napfordulóig követte nyomon ezt az időszakot, benne borús és derűs napokkal, akárcsak a való életben… Kiss Szabolcs szolárgráfjairól ebben a cikkben olvashatunk.

 

A nappálya-sorozat felső részén nagyobb szünet látható, ez nem borult időszak volt, hanem technikai hiba: az "objektívra" lecsúszott egy szigetelőszalag-darab, amit a fotográfus nem vett észre időben.   

Ezzel a felvétellel kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket minden tagtársunknak és a csillagászat barátainak!

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

Kellemes karácsonyi ünnepeket kívánunk a Polaris Csillagvizsgálóból minden kedves tagtársunknak és látogatónknak az idei tél első igazi havas Polaris-képével.

{mosimage}

Csillagvizsgálónk rövid téli szünetet tart: utolsó nyitva tartásunk december 22-én lesz, először 2010. január 2-án várjuk tagjainkat és az érdeklődőket. 

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

Rendhagyó módon egy számítógépes grafikával kívánunk kellemes karácsonyi ünnepeket a Magyar Csillagászati Egyesület tagjainak és a csillagászat barátainak. A grafikát tagtársunk, Éltető Zsófia készítette.

Csabai István a szolnoki karácsonyi faluban fotózta a három "csillagot" (Vénusz, Jupiter és a betlehemi csillag):

 

 Karácsonyi asztrofotók

 

A Vénusz, a Jupiter és a Merkúr a Magyar Tenger partjáról, Balatonkenesétől december 25-én, Ladányi Tamás felvételén

Landy-Gyebnár Mónika karácsonyi fotói:

Hajnali holdsarló december 24-én

 Az ISS mint "alternatív betlehemi csillag" december 24-én hajnalban

 

  Esti Orion december 25-én. Mindhárom kép Veszprém keleti szélén készült.

 

 

Berkó Ernő (Ludányhalászi) észleléshez készül 35 cm-es távcsöve mellett, újonnan elkészült csillagvizsgáló-épületében

 

  Az SN 2008ij jelzésű szupernóvát a Hegyháti Csillagvizsgálóban örökítette meg Horváth Tibor

 

  Az SN 2008ie Kereszty Zsolt felvételén

 

 

  A december 25-i "bolygónyugta" a Neptunusszal kiegészülve (Ladányi Tamás)

 

 

 Egy gyönyörű kép Cserna Antaltól: az Orion-ködtől a Lófej-ködig

 

 Gyarmathy István felvétele a Lófej-köd vidékéről

 

 Közelkép a Lófej-ködről: Kereszty Zsolt négy és fél órás "fénygyűjtésének" eredménye!

 

 

 Exobolygós üdvözlet Bostonból: a HATNet bolygói (Bakos Gáspár)

Kellemes karácsonyi ünnepeket!

A Jézus születését bejelentő égi jel, a betlehemi csillag
asztronómiai magyarázatára számtalan szerző vállalkozott már, 
többek között Ponori Thewrewk Aurél is foglalkozott a témával
Csillagok a Bibliában  című könyvében. A kutatók többféle
csillagászati jelenséggel is próbálták azonosítani a betlehemi
csillagot: tűzgömb, üstökös, nóva- vagy szupernóva-robbanás,
okkultáció, bolygóegyüttállás mind-mind szerepelt már a jelöltek
között. A leginkább elfogadott magyarázat szerint a Jupiter és a
Szaturnusz ritka, hármas együttállása lehetett a betlehemi csillagként
ismert jelenség. Ez az együttállás az időszámításunkat megelőző 7.
évben következett be, vagyis ezt az évet tekinthetjük Jézus születési
évének.

 

A
régi ábrázolások többnyire fényes csillagként mutatják a jelenséget,
azonban gyakoriak az üstökösábrázolások is.  Karácsonyi köszöntőnk
illusztrációján ragyogó csillag vezeti a napkeleti bölcseket a
betlehemi jászol felé. A gyönyörű ókeresztény mozaik a ravennai San Appolinare
Nuovo bazilikában látható, és az V. század végén készült. Ez az első
ábrázolás, mely nevén nevezi a napkeleti bölcseket (magyar nevükön
Gáspárt, Menyhértet és Boldizsárt). 

Linkajánló

Képek a San Apollinare Nouvo bazilikáról

Associazione Ravennate Astrofili Rheyta