Lapunk története | MCSE

Lapunk története

A Meteort 1971 elején indította útjára Bartha Lajos, az amatőrcsillagász mozgalom ismert alakja. A Meteor legfőbb célja a megfigyeléseket végző amatőrök tájékoztatása volt. Az első számban olvasható előszó szerint „A Meteorban azoknak az amatőröknek kívánunk útmutatást adni, akik szívesen foglalkoznának csillagászati észlelésekkel, tudományos értékű munkával… Szeretnénk részletes tájékoztatást adni a bekövetkező égi eseményekről, érdekességekről, s talán ezzel a csillagászati bemutatásoknak, az ismeretterjesztésnek is támogatást nyújtunk.”

Amikor a Meteor először megjelent, az 1964-ben alakult TIT Csillagászat Baráti Köre (CSBK) immár négyezer tagot számlált, a Kulin György által irányított mozgalom egyetlen országos fóruma, a kéthavonta megjelenő Föld és Ég azonban az észlelő amatőrök igényeinek nem tudott és nem is akart megfelelni. Fő profilja az ismeretterjesztés volt, emellett a „Janus-arcú” folyóirat felét a földtudományokkal foglalkozó cikkek töltötték ki. A CSBK 1970-es, zalaegerszegi találkozón merült fel komolyan a gondolat, hogy legyen az észlelő amatőröknek is lapja, amely végül 1971 elején indult hosszú útjára. Az első, mindössze 14 oldal terjedelmű Meteor-lapszám 500 példányban jelent meg, „kézirat gyanánt, belső használatra”. Önköltségi térítése 3 forint 50 fillér volt.

A kéthavonta megjelenő Meteor igen szerény kivitelben, csekély terjedelemben jelentkezett. Kezdettől rovatvezetők segítették a szerkesztő és „mindenes” Bartha Lajos munkáját. A legaktívabb, legmegbízhatóbb munkatársak is közülük kerültek ki: Kancsura Árpád (Nap), Keszthelyi Sándor és Mezősi Csaba (meteorok), Nagy Sándor (változócsillagok). A bolygó- és üstökösészleléseket Bartha Lajos gyűjtötte. Számos észlelési felhívás, hosszabb cikk, ismertető is megjelent, közülük nagyon sokat jegyzett az alapító, Bartha Lajos. Az első időszakban Kulin György is több cikket írt a Meteor számára.

Fejes Imre, Fekete Gyula, Székely Csaba és Bartha Lajos (a Meteor első szerkesztője) ékfotométer mérési szalagját vizsgálja.

Fejes Imre, Fekete Gyula, Székely Csaba és Bartha Lajos (a Meteor első szerkesztője) ékfotométer mérési szalagját vizsgálja.

Az előfizetők száma hamarosan 500-ra nőtt, a Meteor elfoglalta helyét amagyar amatőrcsillagászatban. 1973 végén Bartha Lajostól egy szerkesztőbizottság vette át a lap vezetését. Tagjai között a következők szerepeltek az 1974–1981 közötti időszakban: Erdős Tamás,Gellért András, Kelemen János, Nagy Sándor, Piroska György, Ponori Thewrewk Aurél, Zombori Ottó. A szerkesztői teendőket Kelemen Jánosvégezte. A korábbi gyakorlattól eltérően elméleti és műszertechnikai cikkek is egyre gyakrabban napvilágot láttak, azonban a többé-kevésbé rendszeresen jelentkező észlelési rovatok voltak azok, amelyek a legtöbb színt vitték az akkori Meteorba. 1974–75-ben a Papp János általindított Radiáns c. rovat a meteorészlelők számára szolgált hasznos olvasnivalókkal, míg a szintén 1974-ben indított Pleione Keszthelyi Sándor vezetésével a hazai változóészlelések feldolgozását kezdte meg olvasmányos, szórakoztató formában. Az 1975/2. számban jelentkezett először a Messier-objektumok között c. sorozat, amit a mai mély-égrovat elődjének tekinthetünk.

1977–1980 között a budapesti Galilei Amatőrcsillagász Klub tagjai végezték az adatgyűjtés és a rovatok vezetését: Vadász Sándor (Nap), bolygók, kisbolygók (DeicsicsLászló),Változócsillagok, Hold (Mizser Attila), meteorok (Keszthelyi Sándor), mély-ég (Szőke Balázs), kettőscsillagok (Mohácsi Gyula).

1981-benfordulat állt be a lap életében. A rovatvezetői gárda jelentősen kicserélődött, az Albireo c. lap rovatai és nagyrészt rovatvezetői is átkerültek a Meteorhoz. (A Meteor és az Albireo meteoros és változósészlelő csoportjai már korábban, 1979-ben egyesültek, és a Meteorban közölték eredményeiket.) Ezzel párhuzamosan 1981 közepétől áttértünk a havi megjelenésre. Akkori rovatvezetőink: Nap (Iskum József),Merkúr-Vénusz-Mars (Orha Zoltán), Jupiter (Gombos Gábor), Szaturnusz(Mátis András), Uránusz-Neptunusz (Papp Sándor), Üstökösök (Ujvárosy Antal), Meteorok (Keszthelyi Sándor), Fogyatkozások (Karászi István),Változócsillagok (Mezősi Csaba, Mizser Attila és Szőke Balázs).

„Nemhivatalos” csoportkép egy szerkesztőségi ülés után. Keszthelyi Sándor,Süle Gábor, Dömény Gábor, Fodor Antal, Mátis András, Csaba László,Tepliczky István és Szőke Balázs. Mizser Attila felvétele

„Nemhivatalos” csoportkép egy szerkesztőségi ülés után. Keszthelyi Sándor, Süle Gábor, Dömény Gábor, Fodor Antal, Mátis András, Csaba László, Tepliczky István és Szőke Balázs. Mizser Attila felvétele

A szerkesztőbizottság összetétele is jelentősen megváltozott: Horváth András, Kálmán Béla, Kelemen János, Nagy Sándor, Ponori Thewrewk Aurél,Sajó Péter, Schlosser Tamás, Szabados László és Zombori Ottó. A szerkesztői feladatokat Schlosser Tamás látta el, a Föld és Égcsillagászati részének szerkesztője. A nyomtatott példányszám elérte a900-at.

Az 1974–1986 közötti időszak az egyen borítók kora is volt, 13 évfolyamon keresztül (!) a Wodetzky-féle csillagtérképek szerepeltek a borítón – az egyes évfolyamokat csak az eltérő színű nyomás különböztette meg! Ez a helyzet csak 1987-ben változott meg.

Az észlelők tájékoztatására több területen is kiadtunk észlelési útmutatókat. Ezek a kisebb terjedelmű, A/5-ös füzetek a Nap, a bolygók,üstökösök, változócsillagok stb. észlelőit segítették. Ezek az útmutatók jelentették később az alapot az 1988-ban megjelent Az észlelő amatőrcsillagászok kézikönyve c. kiadványhoz.

Az 1983/10.számtól kezdődően jelent meg a felelős szerkesztői poszt, amit Both Előd töltött be az 1986/7-8. számig. A szerkesztők: Mizser Attila és Szőke Balázs. Az időszak legfontosabb fejleménye három új rovatindulása: 1984 őszén indult be a mély-ég rovat (Papp Sándor) és a kettőscsillag rovat (Vaskúti György), 1986 elején új rovatot kaptak a szabadszemes jelenségek (Keszthelyi Sándor). Számos „szatelit-kiadvány”is jellemzi ezt az időszakot, elsősorban változós téren (PVH Körlevelek, fénygörbe-összeállítások), de ekkoriban jelent meg pl. az IHW, az International Halley Watch magyar nyelvű észlelési útmutatója is (1985).

Munkában a szerkesztők: Tepliczky István, Mizser Attila és Both Előd (1984)

Munkában a szerkesztők: Tepliczky István, Mizser Attila és Both Előd (1984)

Az1986/9. számtól létezik a főszerkesztői poszt lapunk élén: Zombori Ottóaz 1992/3. számig volt a Meteor főszerkesztője. Ugyancsak az 1986/9.számtól kezdődően jegyzi a lapot Mizser Attila felelős szerkesztőként.Olvasószerkesztők: Kolláth Zoltán és Tepliczky István,tördelőszerkesztő: Szőke Balázs. Lapunk következő jól behatárolható időszaka az 1986–89 közötti. Igyekeztünk a két nagy rovat dominanciáját(változók, meteorok) „letörni”, több teret engedve más észlelési területeknek. Új rovatok is indultak: holdészlelési rovatunk (Kocsis Antal) 1987 novemberében, csillagászattörténeti (Keszthelyi Sándor) és csillagászati hírek (Both Előd) rovatunk pedig 1988 októberétől jelennek meg. Az 1987-ben kísérletképpen indított mesterséges holdrovatunk az észlelők érdektelensége miatt 1988-ban megszűnt. Az 1987/1.számtól új külsővel jelentünk meg, első ízben vehettek kézbe olvasóink olyan Meteort, melynek címlapján asztrofotó látható, mégpedig Zana Péter látványos tűzgömb felvétele. Először 1988-ban jelentettünk meg évkönyv jellegű külön kiadványt (Csillagászati adatok 1989-re), ez volta jelenlegi Meteor csillagászati évkönyv előfutára.

Amatőrök és távcsöveik a Meteorról elnevezett első észlelőtáborban, a Meteor ‘88-on

Amatőrök és távcsöveik a Meteorról elnevezett első észlelőtáborban, a Meteor ‘88-on

A dinamikus fejlődés ellenére mindvégig komoly gazdasági gondokkal küzdött lapunk, fennmaradása többször is kérdésessé vált. A hiánygazdaságban néha még a papír és a nyomdai film előteremtése is gondot okozott. Ezeknek a gondoknak az ismeretében érthető, hogy a Meteor megmentése volt az 1989-ben újjáalakult MCSE egyik legfontosabb célkitűzése.

A Föld és Ég sorsának bizonytalanná válása és az ismeretterjesztésben mutatkozó problémák miatt a Meteor profilja 1988után fokozatosan módosult: immár nem csupán az észlelő amatőrökhöz,hanem minden, csillagászat iránt érdeklődőhöz kívánt szólni – mindez természetesen ma még fokozottabban érvényes. Különösen aktuálissá vált ez a profilmódosulás a Föld és Ég 1991 végi megszűnésével – az amatőrcsillagász mozgalom első számú fórumát veszítette el.

A Meteor 1993/12. számának postázása Teplicky István Csángó utcai lakásán

A Meteor 1993/12. számának postázása Teplicky István Csángó utcai lakásán

1990 januárjától az MCSE és a TIT Uránia Csillagvizsgáló közös lapjaként jelent meg a Meteor. Az anyagi hátteret az MCSE, míg a technikai feltételeket az Uránia biztosította, egészen 1992 áprilisáig állt fenn ez az együttműködés. Az 1992/4. számtól kezdődően a Meteor az MCSE kiadásában jelenik meg. (Az 1971–1989 közötti időszakban az impresszumban váltakozva szerepel a TIT Csillagászat Baráti Köre, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Csillagászati és Űrkutatási Választmánya –szinte követhetetlenül sok változatban.) Ebben az időszakban két új rovatunk indult: a távcsőépítési (Dán András, 1990) és a Messier-klub (Nagy Zoltán Antal, 1991).

Nagy Zoltán Antal karikatúrája

Nagy Zoltán Antal karikatúrája

A Meteor szerkesztői és rovatvezetői 1992 áprilisában: Mizser Attila (főszerkesztő), Csaba György Gábor, Kolláth Zoltán és Tepliczky István (olvasószerkesztők), Iskum József (Nap), Kocsis Antal (Hold), VinczeIván (bolygók), Sárneczky Krisztián (üstökösök), Tepliczky István (Meteorok), Szabó Sándor (csillagfedések), Ladányi Tamás (kettőscsillagok), Mizser Attila (változócsillagok), Papp Sándor (mély-ég), Nagy Zoltán (Messier-klub), Kereszturi Ákos (szabadszemes jelenségek), Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Dán András (távcsőkészítés).

Asztrofotós rovatvezetőnk a Meteor kocsma törzsközönségét Meteor-olvasásra invitálta...

Asztrofotós rovatvezetőnk a Meteor kocsma törzsközönségét Meteor-olvasásra invitálta…

Az Uránia Csillagvizsgálóból való eltávolításunk után a Meteorszerkesztését és postázását is magánlakásokon voltunk kénytelenek folytatni, több mint 8 éven át. Ez nem okozott fennakadást a lapéletében, hiszen az érdemi szerkesztési munka már évek óta amúgy sem az Uránia Csillagvizsgálóban folyt, a mozgalom érdekében pedig vállaltuk az állandó jövés-menést és a menetrendszerűen ismétlődő felfordulást… További rovatokat indítottunk: a számítástechnika rovat (Heitler Gábor) és az asztrofotós rovat (Kocska Tamás) 1993-ban indult, míg a CCD rovata 1996/7-8-as számtól jelentkezik, felváltva az asztrofotós rovatot (Fűrész Gábor).

Meteor-csomagolás 1995-ben, Mizser Attilánál

Meteor-csomagolás 1995-ben, Mizser Attilánál

A Meteor fejlődése ezt követően egyenletes volt, az évtized végére megdupláztuk példányszámunkat, 1999-ben már 2000 pl.-ban jelentünk meg. Mindehhez jelentősen hozzájárultak támogatóink is, mindenekelőtt a Nemzeti Kulturális Alapprogram, amely 1996 óta minden évben pályázati támogatásban részesíti a Meteort.

1995-ben a Meteor táborok távcsöves találkozóvá alakultak. Az első ilyen rendezvény csoportképe Ráktanyán

1995-ben a Meteor táborok távcsöves találkozóvá alakultak. Az első ilyen rendezvény csoportképe Ráktanyán

Miről írtunk?

A Meteor immár harmincötödik évfolyamában jár, igen tanulságos fellapoznia régi lapszámokat. Mi foglalkoztatta az akkori észlelőket? Milyen jelenségeket figyeltek meg? Milyen műszereik voltak? Mindezekre a kérdésekre választ adnak a Meteor megsárgult lapjai. Az alábbiakba náttekintjük az elmúlt 35 évet érdekességek, korabeli események után kutatva.

1970-es évek

1971.

10_197101_meteor_cimlapA 3.számban Nagy Sándor ír cikket A gamma Cas fényének lassú változásacímmel. Akkoriban a gamma Cas volt az egyik legtöbbet észleltváltozócsillag, a több ezer becslés alapján készült fénygörbe lomhaváltozást mutat.

71/4. Új holdtérkép: a Hallwag holdtérképekapható az ÁKV térképboltjában. Ára 100 Ft. (A térkép szinteváltozatlan formában ma is kapható, ára azonban jóval 3000 Ft fölöttjár.)

71/5. Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. aug. 6-án:4-4,5-ös fokozatú. A Hold majdnem eltűnt az észlelők szeme elől, az5-ös fokozat már a teljesen láthatatlan Holdat jelentette volna…

71/6.Az 1971-es nagy Mars-oppozíció észleléseit ismerteti Bartha Lajos. AMars 1971-ben is népszerű célpont volt, bár számunkra eléggé alacsonyanlátszott a vörös bolygó, akárcsak legutóbbi, 2003-as nagy közelségeidején.

1972.

72/3. A Mars-oppozíció továbbiészleléseiről olvashatunk, a legjobban sikerült rajzokat képtáblánszemlélhetjük. Bár a Meteor nem ír róla, 1971-ben készültek az elsőigazán jó amatőr Mars-fotók, Sajó Péternek köszönhetően.

72/4. Kancsura Árpád az 1971-es napészleléseket ismerteti: 235 megfigyelést végeztek az észlelők.

72/5.A Változócsillag Adatbank: 1957-71 között 63 észlelő 128 változóról16492 megfigyelést végzett. A Nagy Sándor által kezelt adatbank akkorszinte kizárólag az Uránia Csillagvizsgálóban végzett észleléseketgyűjtötte össze.

72/6. Fókuszban: a Hold megfigyelése. Barthatöbbféle programot ismertet, például az akkoriban divatos tranziensholdjelenségek (Lunar Transient Phenomena, LTP) és a változó holdfoltokészlelési programját.

1973

73/1. Beszámolótolvashatunk a Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelőhálózatról. A 36 észlelő1971/II. félévében 12 helyről 1701 meteort jegyeztek fel (MezősiCsaba-Keszthelyi Sándor).

73/4. A Kohoutek 1973f üstökösrőlolvashatunk rövid hírt. Az évszázad üstökösének kikiáltott Kohoutekmaximális fényessége dec. 26. körül valószínűleg eléri a -7 magnitúdót.(Nem érte el…)

73/5. Részleges napfogyatkozás volt június30-án, Magyarországról észlelve kb. 1%-os. (Ez volt a múlt század egyikleghosszabb teljes napfogyatkozása, amit az akkor új géptípusnakszámító Concorde fedélzetén is észleltek, együtt repülve az umbrával.)

73/6.Magyar amatőrök az AAVSO-listán. 1971/72-ben 18 észlelő 4646megfigyeléssel a 4. helyen állt. (Ma még a dobogó közelébe se jutnánkilyen eredménnyel.)

1974

11_197401_meteor_cimlap74/1. Merkúr-átvonulás volt 1973. november 10-én. A kedvezőtlen időjárás miatt kevés észlelés érkezett.

74/2.A debreceni változócsillag-észlelő csoport munkáját ismerteti ZajáczGyörgy. Az SV Vul és a delta Cep fénygörbéjét is bemutatja. (Cefeidákmár régóta nem szerepelnek észlelőprogramunkban, ám észlelésük kiválószakköri feladat lenne.)

A Radiáns c. meteorészlelési rovat első jelentkezése. Rovatvezető: Papp János.

74/3.Megjelenik a Pleione – változócsillagászatunk eredményei. Fénygörbék:EU, U Del, Z UMa, R Sct, SS Cyg. Rovatvezető: Keszthelyi Sándor.

74/6.Észlelőtáborok 1974 nyarán. Papp János cikke a Győr-Zámolyban, ill.Velencén tartott táborokról. Utóbbit augusztus 9-21. között szervezték,Perseida-tábor volt.

1975

75/1. Amikrometeorit-észlelést ismertető cikk Papp Jánostól. (Az esővízbőlkinyerhető mikrometeoritok „észlelését” sokan művelték, ám csakhamarkiderült, hogy hazánk szennyezett légköri viszonyai mellett abegyűjthető szemcsék inkább mesterséges eredetűek.)

75/2.Messier-objektumok között. Budapesti viszonyok között, a 20 cm-esHeyde-refraktorral mit láthatunk a Messier-objektumokból? Meglepőensokat! A sorozat első jelentkezésekor az M15, az M52 és az M81észleléseiről olvashattunk. Az észleléseket minden alkalommalszakkörösök, Holl András, Juhász Róbert és Kökény Imre végezte.

75/6.Pleione: 1975 nóvái. A Nova Cyg 1975 augusztus 29-én tört ki, az elsőhazai észlelő Keszthelyi Sándor (29,84 UT), Európában is az elsőkközött volt. 31-én jut a nóva maximumba 1,7-1,8 magnitúdónál. Mindenidők leggyorsabb és legnagyobb amplitúdójú nóvája volt!

Ugyanebben a számban állatövi ellenfény rajzokat is közlünk (Keszthelyi Sándor).

A lap legvégén megemlékezés olvasható Tóth Sándorról, aki a hazai bolygóészlelés lelkes szervezője volt.

1976

76/1.Egy újabb érdekes észlelési lehetőségről olvashatunk, a holdlyukprogramról. 16 észlelő 1084 adatot gyűjtött össze kis átmérőjűkráterekről – keresztmetszetük megállapításához. Sajnos az amatőrészlelések szerint a kráterek mélysége a valóságosnál jóval mélyebbnekadódott…

A lap végén hosszú szakköri listát böngészhetünk: 1975-ben 151 szakkör működött az országban.

76/2. Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása Weren Nehls cikke alapján. A sorozat legelső tagja.

Január2/3-án, és 3/4-én Quadrantida-észleléseket végzett néhány amatőr,Keszthelyi vezetésével. Az ítéletidőben, viharos szélben iskitartottak…

Először olvashatunk a Holdtáj-programról –szinte a mai Hold-rovat előzményének tekinthetjük. A rajzokatKeszthelyi készítette/gyűjtötte.

76/3. Végre egy igazi üstökös,a West! Március 2-án hajnalban észlelték először hazánkból, 16 fokra aNaptól, 0 magnitúdósként, 3 fokos csóvával – még a fővárosból is igenlátványos volt.

76/3. A kettőscsillagok világa. Érdekes, szórakoztató sorozat indul kettősökről és észlelőikről, Mohácsi Gyula tollából.

1977

77/1.1976 Augusztusában földközelben járt a 6,4 év periódusúD’Arrest-üstökös. Hatalmas pacniként lehetett észlelni binokulárral.

77/2.Szabad szemmel megfigyelhető változócsillagok – a kétrészes cikk elsőfele. Sokakat indított a változócsillagok észlelése felé. Szerző:Keszthelyi Sándor

77/4. Megjelent a Meteor Gyorshírek 1. száma.Jelenségnaptárt közölt, majd új nóvákról, üstökösökről adott hírt, devalójában nem volt „gyors”, hiszen a Meteorral együtt postázták.

Az első rókafarmi „észlelő-építő” táborról is olvashatunk cikket, Szőke Balázs tollából.

77/5. Hédervári Péter cikke: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat?

1978

78/1.A szakköri fórum első jelentkezése. Vértes Ernő cikkéből, amely aveszprémi szakkör munkatervét közölte, kiderül, hogy 1978-ban 33250 Fta szakkör éves költségvetése (= elkölthető pénze).

78/2. Fotók a Meteorban, első ízben! Hold, bolygók. A gyenge nyomdai minőség miatt hamarosan felhagytunk a kísérletezéssel.

78/3.A Galilei Amatőrcsillagász Klub 1977-es napmegfigyelő munkájátismerteti Vadász Sándor. 20 észlelő 175 napon 259 észlelést végzett.
Kézivezetésű asztrográf – Sári Gyula cikke egyszerű kis mechanikakészítéséről. Kerékpárvilla, villanyak és más egyszerű, olcsónhozzáférhető alkatrészek felhasználásával készültek Sári Gyulamechanikái, melyek jól vizsgáztak!

78/4. Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa Keszthelyi Sándortól.

1979

79/1.A protuberanciák osztályozásáról és főbb tulajdonságairól ír HéderváriPéter. Akkoriban csak ő tudott észlelni protuberanciákat, külföldikapcsolatainak köszönhetően műszerezettsége jobb volt, mint a magyarátlag.

79/2. Nova Cyg 1978-fénygörbe. W.Morrison, P. Collins ésM. Hiraga fedezte fel, a W Cyg-nél. 60-62 körüli maximum. W. Morrison aW Cyg észlelése közben figyelt fel a betolakodóra.

Ugyancsak fénygörbét közlünk WZ Sge 1978-as maximumáról; a csillag akkor még visszatérő nóvaként van elkönyvelve.

Immár Helios címmel jelenik meg a napmegfigyelők rovata, Agócs László vezetésével.

79/3.Csillagászati Poszterek és képeslapok rendelhetők a Polaris csillagdacímén: Várkonyi György Ifjúsági és Úttörőház, III. Budapest, San Marcou. 71. (A Hansen Planetáriumtól rendelhető poszterekről később kiderül,hogy az akkori viszonyok között működik a megrendelés…)

79/4-5.Tájékoztató a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megalakulásáról(Mizser Attila, Mezősi Csaba). A PVH 1991-ig meghatározó szerepet töltbe a hazai változóészlelésben. 1991-ben átalakul az MCSE VáltozócsillagSzakcsoportjává.

1980-as évek

1980

80/1. A csillagászati szavak írásmódjáról közöl ma is aktuális cikket a szerkesztőség.

SzupernóvaSN az M100-ban. A rendszer 4. szupernóváját Gus E. Johnson fedezte felvizuálisan, 1979. ápr. 18-án, másnap 11 magnitúdónál tetőzött. Ez volta harmadik, vizuálisan felfedezett szupernóva, az utolsó az Evans-éraelőtt.

80/5. Bemutatjuk az IAPPP-t. Újonnan alakult szervezetaz amatőrök és a profik közötti fotoelektromos fotometriaiegyüttműködés segítésére. Később magyar tagozata is létrejött, melyigen sikeres találkozókat szervezett Baján. A lapszám több mint a feleváltozós anyag volt…

80/6. Amatőrökcsillagászattörténetünkért. Keszthelyi Sándor felhívása a 10 cm-nélnagyobb refraktorról, adja meg paramétereit. (Ma már lehetetlen lenneegy ilyen felmérést elkészíteni – a nagyobb refraktorokból is egyretöbbet vásárolnak.)

1981

81/1. Az Albireo és a Meteorközötti munkamegosztásról olvasható cikk Szentmártoni Béla tollából. Újrovatvezetőkkel erősödik a Meteor gárdája.

Multiplier csövesfotométer – Sári Gyula cikke. (Sok-sok kísérletezés után sem honosodottmeg a fotoelektromos észleléstechnika amatőrök körében – sajnos.)

81/3.Az év első négy hónapjában 51 észlelő meteorozik a Dunántúlon.Tudósítás a nem régen alakult Dunántúli Meteorészlelő Hálózatról(Horváth Ferenc cikke). 1981. jan. 28-án fényes tűzgömb látszott, többhelyről is megfigyelték.

Panther 1980u: Érdekes üstökös, mely aPolaris és az északi pólus között haladt el. (Fotózásához nem voltszükség óragépes mechnaikára…)

81/9. Sarki fény észlelésMagyarországról! 1981. július 25-én este az Aquaridák ’81 táborbólészlelők tömege látta a ritka jelenséget.Részletes, jól dokumentáltleírás, rajzokkal, Keszthelyi Sándor tollából.

80 éves korábanmeghalt az amerikai Leslie Peltier, minden egyik idők legnagyobb amatőrészlelője. Nóva- és üstökösfelfedező volt, 130 ezerváltozócsillag-észlelést végzett.

1982

82/1. A Meteor első 12 számból álló évfolyama!

A korszak slágere a meteorozás. 1981. júl.-aug. során 111, ill. 115 észlelő küldött be megfigyeléseket.

Azigen látványos 1981. nov. 17-i szigma Sgr–Vénusz okkultációról számolbe a rovatvezető Karászi István. A belépéskor jól lehetett észlelni aVénusz-légkör fénycsökkentő hatását.

Megjelent a PVH Változócsillag katalógusa

82/6.Bemutatkozik a váci Göncöl Bemutató Csillagda. Épületét konténerbőlalakította át a váci hajógyár, 200 ezer Ft-ért vállalná a„sorozatgyártást” is. (Akkoriban ennyibe került egy Volgaszemélygépkocsi.)

82/8-9. Kelemen Zsolt cikke a rádiósmeteorokról. Az észlelési módszer a 80-as évek végétől váliknépszerűvé, ma már teljesen automatizált…

Reklám: korlátozottszámban még kapható a Zeiss 50/540-es optikai készlet. 50/540, H-25,H-16, műanyag kihuzat. (Az objektív képalkotása szinte tökéletes, ma iskenterbe veri a kisrefraktorokat…)

82/10. Felhívás az előfizetések megújítására: egy évre 60 Ft a Meteor előfizetési díja.

Binokulárt juttattunk Nagyszalontára, Kósa-Kiss Attilának, magyar amatőrök gyűjtéséből.

Megjelent a Meteor Atlasz 82. (Az Atlas Coeli másolata „belső használatra”.)

1983

83/1.Igen sikeres P 82 tábor a Mecsekben, a Dombay-tónál, összesen 128résztvevővel. A januári szám felét ez a beszámoló tölti ki. 1982augusztusában összesen 150-en meteoroztak.

83/3. Fényképezésnagy távcsővel – Sári Gyula cikke. Talán Szőnyi észlelőnk volt az elsőmagyar amatőr, aki 200/1000-es Newton-távcsövével lefényképezte aLyra-gyűrűsköd központi csillagát.

83/7-8. A holdsarló megfigyelése – a program első meghirdetése.

TepliczkyIstván cikke: Változófeldolgozás számítógéppel – a fénygörbéksornyomtatóval készültek. (Emlékszik még valaki a sornyomtatókra?)

83/9. Asztrofotó ’83. A körmendi Művelődési Központ asztrofotós pályázatot hirdet.

83/12. Taurida magashegyi meteormegfigyelő tábor az Alacsony-Tátrában. A kalandos észlelőtúra leírása humoros karikatúrával.

1984

84/1. Az Iras-Araki-Alcock 1983 májusában szabadszemes volt, nagyon közeli üstökös

volt, alig 0,03 Cs.E.-re közelítette meg a Földet. Független magyar felfedezői is voltak.

84/4. Hogyan fedeztem fel a Finsler-üstököst? Ponori Thewrewk Aurél visszaemlékezése az 1937-es év fényes üstököséről.

84/6.Hogyan fedeztem föl öt szupernóvát. Fordítás egy Sky and Telescope cikkalapján Robert Evansról, aki forradalmasította az amatőrszupernóva-keresést. A korábbi közhiedelemmel dacolva (szupernóvákatcsak nagy látómezejű Schmidt-kamerákkal van értelme keresni)bebizonyította, hogy a vizuális észlelőknek is van mit keresniük ezen aterületen.

84/7-8. Megjelent az új meteorészlelő térkép.Korábban az 1936-os kiadású Wodetczky-féle égbolttérképet használtákészlelőink, mely nem igazán volt alkalmas a meteorok pontosberajzolására.

84/9. Az első mély-ég rovat, vezetője Papp Sándor

Az első híradás az IHW-ről (International Halley Watch – nemzetközi észlelőprogram a Halley-üstökös megfigyelésére).

84/10.Létrejött a csillagászati témájú programok adatbankja, különfelelősökkel. ZX-81: Berkó Ernő, ZX Spektrum: Pintér László,Commodore-64: Both Előd.

Az első kettőscsillag-rovat, Vaskúti György vezetésével.

SS Cygni-feldolgozás: 1978-83 között minden maximumot láttunk, összesen 1131 észlelés

alapján készült a fénygörbe.

1985

85/2.Y Lyncis 1976-84 (Szatmáry Károly-Dömény Gábor). A hazai amatőrészlelések első igazán tudományos igényű feldolgozása (még Commodore64-gyel készült). A szegedi kutatóműhely első jelentkezése a Meteorban.

85/3. Ismét új meteorészlelő térképet vezetünk be, a ma is használatos gonomikus vetületű észlelőtérképet.

MeteorGyorshírek: beköszönt az „önboríték” rendszer. Az igénylők sajátnevükre megcímzett borítékokat küldenek, melyekben mi postázzuk agyorshíreket. A hírek így már valóban gyorsak. Gyorshíreink az Internetelterjedésével szűnnek meg.

85/5. Változó mély-ég objektumok.Extragalaktikus és más érdekes, változásokat mutató „mélyegek”ismertetése. (Mizser Attila–Papp Sándor)

85/7-8. Forgószektorosmeteorfényképezés – cikk Berkó Ernőtől. Az időszak legaktívabbmeteorfotósa volt Berkó Ernő; a forgószektorok érdekes alkalmazásárólcikkezett.

1986

86/4. Hogyan teszteljük csillagra távcsövünket? Berente Béla, az egyik legjobb hazai tükörcsiszoló cikke egy kényes témáról…

Tavasziszámainkban egymást követik a Halley-összefoglalók. A nevezetes üstökösvisszatérése az északi félteke észlelői számára nem volt kedvező,azonban mindenki észlelni akarta az égi vándort.

86/5.Halley-expedíció Krétára. A mediterrán szigetről sokkal jobban voltészlelhető az üstökös március folyamán, mint hazánkból – Szőke Balázscikke. Az üstökös szabad szemmel is szép látványt nyújtott Krétáról,számos jó felvétel készült a kométáról. (1986 tavaszán három expedícióis indult Krétára.)

1986/9. AF Cygni-feldolgozás: 1967-85 (Szatmáry Károly-Mizser Attila)

1986/10.1986/10. 75 éves az AAVSO. A cikksorozat első része. Az amerikaiváltozós szervezet nagy hatással volt a hazai változózásra és azamatőrmozgalom fejlődésére is. Amerikai amatőrtársaink nagyon sok hazaiváltozóészlelőt támogattak.

1986/11. Akisbolygóookkultáció-előrejelzésének értelmezéséről ír cikket PappJános. A kisbolygó-okkultációk észlelése akkoriban újdonságnakszámított, először 1985-ben történtek észlelési kísérletek hazánban.

1986/12. Meteoros összefoglaló: augusztusban 107 észlelő 926,7 óra alatt 8500 meteort jegyzett fel!

1987

12_198701_meteor_cimlap87/1.Új arculat: először a Meteor „történelmében” fotós címlap, Zana Péterszenzációs tűzgömbfelvétele. A Meteor nagyrészt számítógéppel készül:Commodore-64 számítógép + Junoszty televízió mint monitor + Robotronelektromos írógép. (Ne tessék nevetni!)

87/3. A címlapon Iskum József szenzációs fotója a Nap előtt áthúzó repülőről.

Szupernóva a Nagy Magellán-felhőben, szabadszemes! 1604 óta a legfényesebb szupernóva, sajnos hazánkból nem látható…

87/5. Változóészleléseink száma először haladja meg a 30 ezret (1986-os összefoglaló).

87/7-8. Az első fotómelléklet, még mindig elég gyenge nyomdai minőségben.

Hegedüs Tibor a fotoelektromos fotometria hazai lehetőségeiről cikkezik.

87/10.Mi is az a Dobson-távcső? Nálunk még mindig újdonságnak számít aDobson-szerelés, mely Amerikában legalább 10 éve hódít. Nagy átmérő kisköltségvetésből – ma is a Dobson-távcső jelenti a megoldást efeladványra…

87/11. Összefoglaló cikk Ujvárosy Antal tollábóla hazai Halley-észlelésekről. Ez volt a legjobban észlelt üstökös ahazai amatőr-történelemben – persze akkor nem tudhattuk, hogy tíz évvelkésőbb jön a Hale–Bopp-üstökös!

1988

88/1. Az elsőcikk a CCD-ről, Egy legendás álom címmel. Akkor még valóban az álmokvilágába tartozott a CCD-technika. A cikket Hegedüs Tibor „álmodta”.

88/2.Az első cikk a fényszennyezésről. A probléma az elmúlt közel kétévtizedben még égetőbbé vált. Bárcsak olyan kis fényszennyezés lennema, mint 1988-ban!

88/4. Az Uranometria – Bartha Lajosismertetése az akkor újdonságnak számító térképről, melyforradalmasította a vizuális észlelőmunkát.

88/6. ElhunytSzentmártoni Béla (1931-1988), a magyar amatőrcsillagászat egyiklegnagyobb alakja, az Albireo c. lap megalapítója.

88/7-8. Egy távcső dicsérete és bírálata: Orha Zoltán távcsőtesztje a 11 cm-es Mizarról.

88/12. Az első színes címlap! Csukovics Tibor fotója az egyiptomi expedíción készült.

1989

89/1.Hadobás Sándor cikke az 1914-es nyírábrányi meteorithullással, postaiszállítólevéllel illusztrálva a cikket (a küldemény tartalma: meteorkő)

89/3. Február 19-én újjáalakult az MCSE.

89/4.Fortepan filmek kémiai érzékenyítése. (Csiszár Tibor) A 80-as évekvégén nem a digitális képalkotás volt az amatőrök legfontosabb„fegyvere”, hanem a hagyományos emulciók, melyeket különféle körmönfontmódon próbáltak érzékenyebbé tenni. A korszak legjobb asztrofotósfilmje a Kodak TP 2415 volt, amihez nehéz volt hozzájutni.

89/5.1989. április 22-én elhunyt Kulin György mozgalmunk megteremtője.Ponori Thewrewk Aurél megemlékezését hátsó borítónkon közöltük.

89/6. Mentsük meg éjszakáink egét! Ismertető az International Dark-sky Associationról, melynek az MCSE is tagja lett.

89/9.Az év legérdekesebb égi eseménye a Titan július 3-án elfedte a fényes28 Sgr-t. A jelenséget a Meteor ’89 észlelőtáborból sokan követtékfigyelemmel.

89/11. Egy másik ritka esemény: eltűnt a Jupiter déli fősávja.

1990-es évek

1990

12b_1990_evk_cimlap90/1.Románia amatőrcsillagászatáért – a romániai forradalom után ismétszorosabbra fűzhettük a kapcsolatot határon túli amatőrtársainkkal. (A80-as évek második felében a számukra postázott Meteor nem jutott elhozzájuk, ezért cselhez folyamodtunk: a rimaszombati csillagvizsgálónkeresztül küldtük Romániába a Meteorokat. A szlovákiai feladó már nemvolt gyanús, a címzettek megkapták küldeményeinket.)

90/2. Izrael amatőrcsillagászatáról írt beszámolót tagtársunk, Drucker Ezra.

90/3.A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló vezetői kérik a magyar amatőröksegítségét (könyvek, videók parabolaantenna beszerzéséhez).

90/9.A nyár fényes üstököse a Levy 1990c, a címlapon Szeiber Károlyfelvételpárja látható. A képek a Meteor ’90 észlelőtábor soránkészültek, amikor az üstökös épp az M15 gömbhalmaz mellett haladt el.

90/10.Az AAVSO első európai találkozóján Brüsszelben több magyar amatőr isrészt vett – beszámoló és csoportkép a rendezvényről.

Afinnországi teljes napfogyatkozás megfigyelésére indított Uránia-expedícióról számol be Zajácz György. A borult idő miatt azészlelők nem láthatták a jelenséget.

1991

A háromszámjegyűre prognosztizált infláció miatt jelentősen megnöveltük a Meteor előfizetési díját (480 Ft-ról 700 Ft-ra). A szomorú eredmény:200 előfizetőnket elveszítettük.

91/1. Vixen kontra Mizar –Babcsán Gábor tesztcikke két, hasonló teljesítményű távcsőről, aszovjet Mizarról és a japán Vixen 10 cm-es Newtonjáról. A Mizaregyetlen hibája az, hogy még a Szovjetunióban is nehezen szerezhető be.

91/2. Csillagászsorsok Sztálin alatt – a cikk a sztálini önkénynek áldozatul esett szovjetunióbeli csillagászokra emlékezik.

Hol kel fel a Hold? Zalezsák Tamás cikke egy BASIC nyelven írt számítógépes programot mutat be.

91/3. Konkoly Thege Miklós és az amatőrök. Bartha Lajos a 150 éve született Konkolyról emlékezik meg.

91/5. A címlapon Ábrahám Péter piszkés-tetői felvétele a 6 Cepről és a DG 174 jelű emissziós ködről.

91/6.Április 27-én emléktáblát avattak Nagyszalontán, Kulin György egykorilakóházán. Az emléktábla költségeit magyarországi amatőrök fedezték.

91/12.Van már Kulin Györgyről elnevezett bemutató csillagvizsgáló – PonoriThewrewk Aurél arról számol be, hogy a gyulai TIT-csillagdátátkeresztelték.

1992

92/1. Az RV Tauriváltozócsillagokról ír hosszabb cikket Zsoldos Endre, egyike azon hazaihivatásos csillagászoknak, akik immár rendszeresen felhasználjákadatainkat.

Vörös november – 1991. november 8-án rendkívülfényes, feltűnő sarki fényt észleltek az ország több pontján. 1958 ótanem látszott ilyen feltűnő sarki fény Magyarországról. Aképmellékletben Sebők György sarkifény-fotója!

92/3. Látható-ea Vénusz sarlója puszta szemmel? Bartha Lajos cikke után többen ispróbálkoztak a sarló szabadszemes megpillantásával – sikerrel.

92/5.A Nova Cyg 1992 szabad szemmel is jól látható, fényes 4 magnitúdóségitest volt februárban. A címlapon Iskum József felvétele látható aNova Cyg-ről és környezetéről.

92/9. Megszületett a ma is ismert MCSE-embléma Sápi Csaba és Sebők György tervei alapján.

92/10.A Messier Klubban Bakos Gáspár rajza az M101-ről. A rajz Szitkay Gábor44,5 cm-es Coulter Odyssey Dobsonjával készült. A távcső éveken átRáktanyán, majd Ágasváron volt „szolgálatban”, amatőrök sokaságahasználhatta. (Köszönet érte, Gábor!) A 90-es évek a vizuális mély-égészlelés aranykora volt hazánkban – a fejlődés nem kis mértékbenköszönhető ennek a távcsőnek.

1993

14_199302_meteor_cimlap93/1:ABCCD Etyeken – Dán András cikke a CCD amatőr hasznosításáról, sajáttapasztalatai alapján. (A CCD-forradalom előszele már Magyarországon isérződik!)

93/3. A Meteor 200. száma, színes címlappal. (ESO-felvétel a Nagy Magellán-felhőről.)

93/4:Indul az Astrobase BBS! (Emlékszik még egyáltalán valaki, mit jelent aBBS? Akkor robbanásszerű információs forradalomként éltük meg, hogycsiga lassúságú modemmel kapcsolódhattunk a bajai számítógépre. Eközbenrovatvezetőink közül csak háromnak volt otthon is vezetékestelefonja…)

93/5. Mit tud a Konica 3200? (És emlékszünk mégerre az érzékeny, de rendkívül durva szemcsés filmre? Rózsa Ferenc, acikk szerzője bizonyára…)

93/7-8. Emberközelben a CCD – Hegedüs Tibor cikke a forradalmian új képalkotó eszközről.

Az első híradás a Shoemaker-Levy 1993e üstökösről, mely 1994 júliusában a Jupiterbe fog csapódni.

Fényesszupernóvát fedeztek fel spanyol amatőrök az M81-ben. A maximumban 11magnitúdós csillagot nálunk is sokan észlelték, jó fénygörbét tudtunkaz adatokból rajzolni. A hátsó borítón: Lovas Miklós felvétele aszupernóváról.

93/10: Nemzetközi távcsöves találkozóAusztriában. Az első híradást követő években magyar amatőrök sorakereste fel az osztrákok ITT-jét.

CCD-s tapasztalatszerzésSzegeden, felvétel az SN 1993J-ről. A szegedi amatőrök 63/840-esTelementorral és ST-4-es kamerával dolgoztak.

Az 1993-asPerseida-jelentkezést tízezrek követték figyelemmel, szerte azországban az MCSE felhívására. Kaszás Gábor a szegedi népvándorlásrólszámol be, cikkét azzal zárja, hogy „az MCSE életében történt valami,amit meg kellene ismételni”.

(Technikai kitérő: az 1993/9–12-esszámok teljes egészében Ventura tördelőprogrammal készültek. Emlékszikmég valaki erre a programra?)

1994

94/1. Ideiközgyűlésünket április 16-án tartjuk, az immár „belakott” BME RKlubban. Először hirdetjük meg a Csillagászat Napját is, este aPlanetáriumnál várjuk az érdeklődőket.

94/3. Távcsőépítés – Trabantból. Kocska Tamás félig komoly, félig komolytalan cikke a Trabant sajátos felhasználásáról.

94/4.Patkós László cikke a HST-ről, és a nagyjavítást követő elsőeredményekről. Újra színes címlappal jelentkezünk (az éta Carinae a HSTfelvételén).

94/5. SN 1994I az M51-ben – két független magyarfelfedezője is volt a robbanásnak! Bakos Gáspár és Szitkay GáborRáktanyáról végezte független felfedezését, a 44,5 cm-es Dobsonnal.

Aváltozós rovatban Italo Dalmeri olaszországi amatőrtársunk fotója aNova Cas 1993-ról. A felvétel kvázi-Schmidt-kamerával készült.

94/7-8.Protuberancia-toldat – házilag. Iskum József cikke a házilagelkészíthető toldatról. Beindulnak a protuberancia-észlelések is aNap-rovatban.

94/9. Az év eseménye a júliusi üstököskarambol! AJupiterbe csapódott Shoemaker–Levy-üstökös rendkívül látványos, könnyenészlelhető, sötét becsapódásnyomokat hagyott hátra maga után azóriásbolygó légkörében. A becsapódásról készült képek megrendelhetőkTóth Tamástól, a 3,5-ös floppyk 350 Ft-ba kerülnek.

1995

95/2.Észleljünk kisbolygókat! Sárneczky Krisztián felhívása akisbolygóészlelések beindítására. A téma az üstökös rovatban kap helyeta továbbiakban.

A hátsó borítón Józsa Sándor művészi linómetszete Charles Messier-ről.

95/3. Bemutatkozik az AstroTech – közelebb hozzák a világot.

Hirdetés: Kifogástalan optikák garanciával (Szabó Sándor keretes hirdetése)

95/6.Magyarok Marokkóban. Cikk az 1994-es marokkói autóbuszosnapfogyatkozás-expedícióról. A gyűrűs napfogyatkozást a borult időmiatt nem sikerült észlelni.

95/7-8. A digitális égbolt – Holl András a 41 CD-n megjelent Digital Sky Survey-t ismerteti.

95/11.Az MCSE World Wide Web címlapja – Tóth D. Krisztián ismerteti az MCSEakkor már fél éve üzemelő honlapját. (A „honlap” szó akkor még nemterjedt el, mindenki a home-page-et használta, az „ottlap”-tól pedigidegenkedtünk… Az „InterNet”-hez akkor még kevesen fértek hozzá, amai felhasználók pedig mit sem tudnak olyan varázsszavakról, mint aGopher vagy a Lynx.)

Dán András Első tapasztalataim egy CCD-kamerával c. írása is az új idők szelét jelzi…

Vaskúti György hangulatos cikket közöl a nagy sajátmozgású A Barnard-csillagról.

1996

96/1. A Meteor immár 56 oldalas, borítója ismét színes – a januári számot a Déma plusz Kft. támogatta.

ZajáczGyörgy beszámolója egyszemélyes indiai expedíciójáról: a teljesnapfogyatkozást teljes sikerrel észlelte, a stuttgarti Faragó Ottótársaságában.

96/2. Cikk a Hale-Bopp-üstökös felfedezőiről – várjuk az évszázad üstökösét!

96/3. A Hale-Bopp immár kiérdemli az ezredvég üstököse jelzőt.

Amagyar származású Ernesto Nagy Filho a Shoemaker-Levy becsapódásátészlelte Brazíliából. A rövid cikk az egyik becsapódás gombafelhőjéneksikeres megpillantását ismerteti.

96/4. Magyar embernek magyar eget! (Mizser Attila áprilisi cikke a nyelvújítás csillagászati vadhajtásairól)

Minőségi távcső elérhető áron! A Gemini első hirdetése a hátsó belső borítón, a G-10-es mechanika képével.

96/5,6. 1996 tavasza a Hyakutake-üstökösről „szólt”. Bemutatások sorátszerveztük, rengeteg észlelés érkezett be a meglepetésszerűen érkezettfényes üstökösről. A júniusi számhoz először mellékeltünk színesösszeállítást a Hyakutake-felvételek felhasználásával.

Első ízben kaptunk támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól a Meteor kiadására.

A májusi számtól kezdve valamennyi borítónk színes, terjedelmünk tartósan megnő 60-64, majd 68 oldalra.

96/7-8.Az első hosszabb cikk az 1999-es teljes napfogyatkozásról. Szabó Sándoraz fogyatkozás útvonalát és időtartamát ismerteti.

11. Kenguruka kupolák között – avagy csillagászat Ausztráliában. Fűrész Gábor cikkeausztráliai útjáról, a hátsó borítón kiváló asztrofotóval az étaCarinae ködösségéről.

Egyre jobb asztrofotókat készítenek amatőrcsillagászaink, a korszak két „sztárfotósa” Rózsa Ferenc és Szitkay Gábor

12.Az október 12-i részleges napfogyatkozás országos siker. Az eseményt az1999-es napfogyatkozás főpróbájának tartjuk, a média is érdeklődik azesemény iránt, hiszen hosszú évek óta nem láthattunk napfogyatkozásthazánkból. Felhőtlen égen sikerül megfigyelni az eseményt, a budapestiPlanetáriumnál legalább 1500 érdeklődő kíséri figyelemmel az égieseményt. Soha rosszabb főpróbát!

1997

15_199701_meteor_cimlap97/1. A CCD-rovatban már a III. részt olvashatjuk Fűrész Gábor CCD-s alapismereteket taglaló sorozatában.

Azelső félév számait alapvetően az „üstökösök minden mennyiségben” elvvezérli. Történeti, észlelési fotózási, űrkutatási stb. vonatkozásúcikkek egész sorát olvashatjuk.

97/4. Nyitott száj – csukottfül. Csaba György Gábor írja meg forgatási élményeit. (Juszt LászlóNyitott száj. c. műsorában január 3-án az asztrológia volt terítéken. Atévtan hívei és ellenzői egyaránt mikrofonhoz jutottak, ám a vitarésztvevői elbeszéltek egymás mellett, mintha külön-külön nyelvetbeszélnének. A végeredmény: mindkét fél győztesként hagyta el aterepet. Vagy pedig vesztesként – értelmezés kérdése.)

97/6.Könyves Bandi, merre vagy? A könyvterjesztés visszásságait taglaljaMizser Attila a Csillagászati évkönyv kiadásán keresztül. KönyvesBandit, a népszerű Moszkva téri könyvárust és az általa képviselt„könyves” szellemet hiányolja. A felvetett problémák ma is aktuálisak.

97/7-8.Észleljük a Hédervári-krátert – ha tudjuk! (Az IAU nemrégiben krátertnevezett el Hédervári Péterről, azonban az alakzat nagyon nehezenészlelhető, hiszen a déli pólus közelében látható – ill. nem látható.)

Az AmaKam, a magyar fejlesztésű CCD-kamera hamarosan piacra kerül – olvashatjuk a CCD-rovatban.

97/9.Folytatódik a Mars ostroma – az amerikaiak Pathfinder programja óriásisiker, a marsjárót a címlapon láthatjuk, amint a Maci Laci nevű szikláttanulmányozza.

A belső borítón Dán András CCD-s Mars-felvételei bizonyítják az új észlelési technika hazai létjogosultságát.

97/11.Ismét felújították a veterán Heyde-refraktort. Légrády Lajos cikkebemutatja a felújtás folyamatát, nehézségeit és a látványosvégeredményt.

97/12. Tájékoztató az SZJA 1%-áról. Az ún. 1%-osSZJA-törvény 1997-ben adott először lehetőséget arra, hogy az adózókmár befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlják valamelytársadalmi szervezet számára. Az MCSE-nek 840 ezer Ft-ot utalt át azAPEH.

1998

98/1. A sztár és a csillagok – interjúZoránnal. Sztevanovity Zorán, a népszerű előadóművész a csillagászatiránt érdeklődik. A Calypso rádióba küldött MCSE-tájékoztató alapjánlépett be az MCSE-be. (A beszélgetést Nagy Zoltán Antal jegyezte le.)

98/2.Analemmatikus napóra szerkesztéséről közöl cikket Ponori ThewrewkAurél. Az ember-árnyékvetővel „felszerelt” napóra egyik szép példányatalálható a keszthelyi Festetics-kastély parkjában.

98/3.Cikksorozatot indítunk a reformkori csillagászatról, a 150 évvelezelőtt kitört forradalom tiszteletére. A szabadságharc viharaiban agellérthegyi csillagvizsgáló megsemmisült, erről azonban későbbialkalommal írunk.

98/5: Állandó színes melléklet indul, Az új Naprendszer sorozat első jelentkezése: a Merkúrt mutatjuk be.

A címlapon az Orion-köd, Fűrész Gábor mozaikfelvétele mindenkit meggyőz a CCD-technika előnyeiről…

98/7-8. Az első vaskosabb összevont 7-8-as számunk 90 oldalas.

Útnak indult a Cassini-szonda, mely 2004-ben fog megérkezni a Szaturnuszhoz, fedélzetén magyar műszereket is elhelyeztek.

1998. augusztus 11-én megnyílt a Telescopium, az első igazi távcsöves szaküzlet. A cégben az MCSE-nek is van résztulajdona.

98/12.A Leonidák korábban érkeztek! Összefoglaló az 1998. november 16/17-iLeonida-záporról. Az éjszaka folyamán fantasztikus tűzgömbesőtfigyelhettek meg a szerencsések. A legtöbben azonban lemaradtak alátványosságról, mivel mindenki a következő éjszakára várta aLeonidákat.

1999

99/1. A képmellékletben:Piszkés-tetői CCD-feltételek. A 60 cm-es Schmidt-távcsővel készültmély-ég és üstökösfelvételek galériája.

99/2. A csillagok rögösútján: a 10 évvel ezelőtt újjáalakult MCSE tíz évének eredményei,tanulságai, kudarcai. (Mizser Attila összefoglalója)

2000?2001? Mikor kezdődik az új évezred. Ponori Thewrewk Aurél cikkét többhozzászólás követi az akkoriban igen fontos kérdésben. (L. még a 2KYprobléma a számítástechnika világában…)

99/4. Az AmaKam CCD-kamerák születésének regényes történetét ismerteti Papp István.

99/5.CCD-rovat: Határmagnitúdó verseny CCD-seknek. A versenyt később BerkóErnő nyeri, aki 10 cm-es refraktorral és AmaKam kamerával észlelt.

99/6.Berkó Ernő szupernóvát fedezett fel az NGC 2841 jelű galaxisban. Ismétegy független felfedezés, a 10 cm-es refraktort és az AmaKamothasználta észlelőnk. A média is felfigyelt észlelőnk sikerére, néhánynapra „médiasztárrá” avatva barátunkat.

99/9. Az augusztus 11.Teljes napfogyatkozást amatőrök ezrei, emberek milliói követtékfigyelemmel. Beszámolók egész sorát közöljük a lelkes észlelőktől. AzMCSE sebtében fotópályázatot ír ki az észlelők számára, és október 4-énnapfogyatkozás-konferenciát szervez az eseménynek szentelve. A legjobbamatőr fotók a Meteor 99/12. számában és a 2000-es Meteor csillagászatiévkönyvben jelennek meg.

99/11. A csákvári napóraújjászületése. Bartha Lajos cikke egy példaszerűen szépen felújítottnapóráról, melyet a napfogyatkozás idején avattak. (A csákvári napóraképe megtekinthető a Meteor hátsó borítóján.)

2000-es évek

2000

2000/1. Beszélgetés Maksa Zoltánnal. Az ismert humorista iscsillagászat-kedvelő – Trupka Zoltán készített vele interjút.

2000/2.A szegény ember ekvatoriális mechanikája, avagy a pajtaajtóreneszánsza. A barokkos (nem reneszánsz) cím egy érdekes megoldásrautal, a pajtaajtóra. (Ujvárosy Antal cikke)

2000/4. AKoordinátor 2000 intelligenssé varázsolja távcsövünket. A magyarfejlesztésű rendszerrel Papp István ismerteti meg az olvasókat.

Aképmellékletben a NEAR szonda Eros-felvételeit mutatjuk be. Azamerikaiak kisbolygószondája a kezdeti nehézségek után végülfantasztikus felvételeket készít az Eros kisbolygóról, majd leszáll afelszínén…

2000/5. A Bűvös Doboz naptávcső. Egy érdekesalkalmazása a hagyományos kivetítéses módszernek. Vetítsük sötétdobozba a Nap képét, és jóval kontrasztosabbnak látjuk. Vetítsükfélgömbre a Napot, és máris három dimenzióban látjuk… Virág Pál cikkeeredetileg a Sky and Telescope-ban jelent meg.

2000/7-8. Az első, valóban dupla számunk: 128 oldalas!

Aferdetükrös távcső készítésének nehézségeibe avat be bennünket BerenteBéla, a kiváló tükörcsiszoló. A titokzatos Yolo-rendszert rajta kívülcsak Schné Attila tudta megépíteni…

Nagyszerű áttekintő cikk a planetáris ködökről Kiss László tollából.

2000/11.A piszkés-tetői Schmidt-távcsővel óriási szerencsével sikerültmegörökíteni, amint a (360) Carlova kisbolygó elfedte a HIP 9975 jelűcsillagot. A jelenséget „állókamerás” módszerrel sikerült megörökíteniea Kiss László által vezetett észlelőcsoportnak.

2000/12. Atávcsőpiac 2000-ben. A korábbi, a témával foglalkozó cikkek folytatása.Az ezredfordulóra nagyot változott az amatőrök távcsővel valóellátottsága.

2001

2000-2001 folyamán a kitűnő mély-égészlelő, Szabó Gábor cikksorozatát olvashattuk a mély-ég rovatban, adéli ég alatt szerzett tapasztalatairól.

2001/1. Immár 30 éves a Meteor. A születésnapot új otthonunkban, az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban ünnepelhettük.

2001/2.Űrhajózni márpedig kell! Az Űrállomások kacifántos históriáját írja megolvasóink számára Horvai Ferenc. A dolog aktualitását az adja, hogylassan, de elkezd épülni a Nemzetközi Űrállomás.

2001/5. Új távcsőbolt nyílik a fővárosban, az Ég-bolt. (hirdetés)

2001/6.Testvérlapunk, az Albireo is harminc éves. A kerek évforduló alkalmábólemlékívet készít Hevesi Zoltán, a bélyeggyűjtő-amatőrcsillagász.

A Meteor-Albireo emlékív

A Meteor-Albireo emlékív

2001/7-8. Ismét 128 oldalas nyári számmal jelentkezünk.

A7-8-as legérdekesebb cikkét Berkó Ernő írta, Ahol a seeing az úr…címmel. Az AmaKam kamera rákerült a szerző 35 cm-es Newton-távcsövére.A nagyobb teljesítmény egyúttal újfajta problémákat is jelent: alégköri nyugodtság igen erősen befolyásolja a megfigyeléseket.

2001/12.Digitális asztrofotózás – Kiss Gábor cikke. Újabb „fegyverrrel”gyarapodott az amatőrök (elsősorban a bolygóészlelők) fegyvertára, a jóminőségű digitális fényképezőgépekkel. Kiss Gábor cikksorozatábanrészletesen elmagyarázza, hogyan lehet jó felvételek készíteni abolygókról. A végeredményt a képmellékletben láthatják az olvasók – aképek „igen meggyőzőek”. Sőt…

Szerkesztőségicsoportkép 2001 májusában (balról jobbra): Mizser Attila(főszerkesztő), Heitler Gábor (számítástechnika), Tepliczky István(szerkesztő), Iskum József (Nap), Ladányi Tamás (kettőscsillagok),Kocsis Antal (Hold), Gyarmati László (meteorok), Rózsa Ferenc(távcsőépítés), Hollósy Tibor (bolygók), Berkó Ernő (mély-ég),Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Kolláth Zoltán (szerkesztő),Sárneczky Krisztián (üstökösök), Csaba György Gábor (szerkesztő),Kereszturi Ákos (csillagászati hírek), Kiss László (változócsillagok),Szabó M. Gyula (Messier-objektumok)

Szerkesztőségicsoportkép 2001 májusában (balról jobbra): Mizser Attila(főszerkesztő), Heitler Gábor (számítástechnika), Tepliczky István(szerkesztő), Iskum József (Nap), Ladányi Tamás (kettőscsillagok),Kocsis Antal (Hold), Gyarmati László (meteorok), Rózsa Ferenc(távcsőépítés), Hollósy Tibor (bolygók), Berkó Ernő (mély-ég),Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Kolláth Zoltán (szerkesztő),Sárneczky Krisztián (üstökösök), Csaba György Gábor (szerkesztő),Kereszturi Ákos (csillagászati hírek), Kiss László (változócsillagok),Szabó M. Gyula (Messier-objektumok)

2002

2002/1.Új távcsöves cég szerény hirdetése rejtőzik a januári szám végén:megjelent a Távcső Szolgáltató a távcsőpiacon. Ma már aligha kellbemutatni…

2002/2 Fonálkeresztes pók – Rózsa Ferenc megosztjavelünk annak titkát, miként lehet jó szálkeresztes okulárt készíteni.Ehhez az éj leple alatt először is el kell indulni pókhálót keresni…A pókhálót pókhálógyűjtő villára kell feltekerni… A cikket csak erősidegzetű olvasóknak ajánljuk!

Sétáló Naprendszer készült a Népligetben, a Planetárium szomszédságában. Mátis András cikke.

2002/3.Az MCSE és a TIT Kulin György-emlékérmet alapított. Az első emlékérmetPonori Thewrewk Aurél kapta, az ünnepélyes átadásra a TIT-székházbankerült sor.

2002/6. A tavasz szívesen látott vendége volt azIkeya-Zhang-üstökös, mely szabad szemmel is látszott, kisebb távcsővelpedig egészen fantasztikus élményt nyújtott. A legszebb felvételeketképmellékletben mutatjuk be.

2002/7-8. Egy szezon – hárommeteorraj. Sárneczky Krisztián hangulatos cikke a téli időszak háromnagy meteorrajáról, a Leonidákról, a Geminidákról és a Qadrantidákról.

2002/10.A Duna augusztusi áradását a Nemzetközi Űrállomásról is megörökítették.A belső borítón a Dunakanyar árvízi képeit mutatjuk be.

Az asztrofotós mellékletben immár a digitális technikával készült képek dominálnak.

Atávcsőkészítési rovatban a Newtonok ventilátoros hűtéséről olvashatunk.Az alkalmasan elhelyezett ventilátor javíthatja a távcső képalkotását.

2002/11. 25 éves a TIT Budapesti Planetáriuma. Mátis András cikke

Csillagfénybarát térvilágítást alakítottak ki a MÁV-nál. Az első komolyabb lépés hazánkban a fényszennyezés csökkentésére.

2003

2003/1.2002 novemberében ismét látványos Leonida-kitörést észleltek. AKút-hegyen több tucat amatőr és érdeklődő kísérte figyelemmel atelehold ellenére is látványos hullást. A képmellékletben is helyetkaptak a legszebb felvételek.

2003/2. Távcsövet juttatunk Kósa-Kiss Attila nagyszalontai amatőrcsillagásznak.

2003/3. Megsemmisült a Columbia űrrepülőgép – újabb tragédia az űrhajózás történetében.

Címlapunkonaz Iparművészeti Múzeum kincsét, egy reneszánsz csillagászati órátmutatunk be. A ritka kincset Az idő hangja c. kiállításon tekinthetjükmeg.

Kőszegen megalakult az MCSE Napóra Szakcsoportja.

2003/4.Bemutatkozi a Corona Borealis Obszervatórium, Kereszty Zsoltmagáncsillagvizsgálója. A címlapon a kupolát láthatjuk, az ismertetőbenpedig az egyik legjobban felszerelt magáncsillagvizsgálóvalismerkedhetünk meg.

A képmellékletben bemutató csillagvizsgálókról közlünk összeállítást. (Sokkal több van belőlük, mint gondolnánk!)

2003/6-9.A csillagászat hónapjával kapcsolatban egy sor hírt, érdekességetbeszámolót közlünk. Májusban Merkúr-átvonulás, napfogyatkozás ésholdfogyatkozás is észlelhető volt, nagyszerű alkalom anépszerűsítésre. Rendezvények, találkozók színesítették a programot. Újfőműszert kapott a Polaris Csillagvizsgáló, egy 200/2470-es refraktort.

2003/7-8. Összevont számunk ezúttal 140 oldalas, lényegében véve tematikus Mars-szám, a történelmi Mars-oppozícióra készülünk.

2003/10.A Polaris Csillagvizsgálóban óriási sikere van a Mars-oppozíciónak.Augusztus 27-én 1100-an látogattak el A Mars éjszakája c.rendezvényünkre, és legalább ennyien szorultak kinn. Egy hónap alatt4000 látogatónk volt.

2003/11. Szentléleki távcsövek –nagysikerű távcsöves találkozó Szentléleken, Keszthelyi Sándortávcsőfelmérést végzett. A lajstromba vett 100 távcső jól reprezentáljaa hazai amatőrök műszerezettségét.

2003/12. A Mars-közelségetlegeredményesen webkamerával lehetett észlelni. A képmellékletbenszámos jól sikerült felvételt mutatunk be magyar amatőröktől. Ez voltaz új észlelési módszer első tömeges alkalmazása hazánkban.

2004

2004/1.Sarki fény látszott 2003. november 20/21-én. Országszerte számos helyenlátták az északi fényt, mely időnként annyira erőteljes volt, hogy azenitben is megjelent. A vöröses, zöldes fényekben pompázó természetijelenséget még a fényszennyezett fővárosból is látni lehetett. Aképmellékletet is a sarki fénynek szenteltünk, a címlapon pedig ÉderIván „sarkifényképe” néz az olvasóra. (Összesen 400 észlelő látta ajelenséget.)

2004/2. Tovább folytatódik a Mars ostroma a kétMER-rel, vagyis a Spirittel és az Opportunity-val. (A két marsjáró mégis működőképes.)

Elhunyt Dezső Loránt, a hazai napfzikai kutatások kiemelkedő alakja. (Kálmán Béla megemlékezése)

2004/3.Interjú Papp Sándorral, az „eklektikus észlelővel”, aki több mint 50ezer észlelésével a legszorgalmasabb hazai változóészlelő.

2004/4.Látogatás a „Marson”. Kereszturi Ákos izgalmas beszámolója az arizonaiMars-analógia bázison tett látogatásról. A hátsó borítón:Mars-geológusunk szkafanderben, a Meteor sarki fényes borítójával akezében. (A képet még viszontlátjuk!…)

A Vénusz-átvonulásra is készülünk: régi magyar észlelésekről és a sokakat aggasztó feketecsepp-jelenségről közlünk cikket.

2004/5.Az EU-csatlakozás alkalmából Európát ábrázoló űrfelvételekből nyújtunkát csokrot az olvasóknak. Kontinensünk odafentről meglepően széplátványt nyújt – a képeken szerencsére nem látszanak a földfelszíniproblémák.

2004/6. Szemtől szemben az omega Centaurival!Kereszty Zsolt cikke a 2003-as dél-afrikai észlelőexpedíció eseményeiteleveníti fel, nagyon szép asztrofotókkal (képmelléklet), címlapon aéta Carinae körüli „zavaros” ködösség. A déli égen sokkal több alátványos objektum, mint idefent, északon – egyszer az életbenmindenkinek látnia kellene a déli égboltot.

Elhunyt Janet Mattei, az AAVSO igazgatónője.

2004/7-8.A június 8-i Vénusz-átvonulást ideális körülmények mellettészlelhettük. A címlapon Éder Iván fotóját mutatjuk be – a felvételenjól látható a Vénusz „átvilágított” légköre.

A Hold 100-szor – itthon is meghirdetjük a Lunar 100 programot.

BakosGáspár a Mauna Kea tetején észlel, oxigénpalackkal segítve szabadszemeshatármagnitúdóját. Az eredmény: döbbenetes élmények és egy jó cikk.

2004/9.Még mindig a Vénusz-átvonulásról: kétségkívül ez volt az év eseménye,sikeres bemutatók soráról érkeztek híradások. Mitre Zsolt Vardőreutazott, hogy Hell Miksa nyomdokait követve figyelje meg az eseményt.

Megérkezett a Cassini a Szaturnuszhoz. A címlapon látható a Szaturnusz gyűrűrendszere, egészen közelnézetből.

2004/10.Egyre több jól felszerelt magán-csillagvizsgáló épül az országban.Jaczkó Imre cikkében bemutatja az Androméda Csillagvizsgálót, aképmellékletben pedig számos további ilyen létesítmény fényképétmutatjuk be.

2004/11. Fényszennyezés-konferencia Debrecenben.Első alkalommal gyűltek össze csillagászok, környezetvédők,világítástechnikai és energetikai szakemberek, hogy áttekintsék

a kérdéskört. A konferencián Bob Gent, az IDA európai képviselője is előadást tartott.

2004/12. Fényes vendég a Camelopardalisban – 2004-ben két fényes szupernóvát is megfigyelhettünk távoli extragalaxisokban.

2005

2005/1. januári számunkat Kulin György emlékének szenteltük, a képmelléklettémája is Kulin György munkássága. Mindez csak nyitánya aKulin-emlékévnek, mely megemlékezésekkel, kiadványokkal, vetélkedővelés egy Kulin-honlappal emlékezett meg az amatőrmozgalom atyjáról. AKulin-emlékérem idei kitüntetettje rovatvezetőnk, Keszthelyi Sándor.

Meteor-postázás 2005 áprilisában, a Polaris Csillagvizsgálóban. A postázás istársadalmi munkában történik, akárcsak a lap szerkesztése

Meteor-postázás 2005 áprilisában, a Polaris Csillagvizsgálóban. A postázás istársadalmi munkában történik, akárcsak a lap szerkesztése

2005/2.Jól kezdődött az év üstökös-szempontból. A címlapon Machholz-üstökös ésa Fiastyúk együttállása, és szép fotók láthatók az üstökösről aképmellékletben.

Sikeresen leszállt a Huygens szonda a Titan felszínére.

2005/3. Január 21-én újra sarki fény látszott hazánkból, amiről a képmellékletből is tájékozódhat az olvasó.

Acsillagászattörténeti rovatban a bicskei csillagvizsgálórólolvashatunk. Mi közlünk első ízben korabeli fényképet a csillagvizsgálópusztulás előtti állapotáról.

2005/4. Távcsövek a mesésKeletről, avagy hogyan készülnek napjaink kommersz távcsövei? (A kínaitávcsőgyártás eredménye az olcsó távcsőkínálat és az európaitávcsőgyártás elhalása.)

2005/5. A TMB-apokromátról olvashatunkérdekes cikket, a képmellékletben pedig a 130/780-as típussal készültasztrofotók (Éder Iván és Rózsa Ferenc felvételei) kápráztatják el azolvasókat. A hagyományos fotótechnika és a számítógépes képfeldolgozásházassága csodákra képes.

Kereszturi Ákos a „Marson” (az arizonai Mars-analógia bázison) a Meteor 2004/1. számával.

Kereszturi Ákos a „Marson” (az arizonai Mars-analógia bázison) a Meteor 2004/1. számával.

2005/6. Berci és Béla – huszonöt éves a magyar űrrepülés

A címlapon: az Örvény-köd. Szitkay Gábor szenzációs felvétele összesen 520 perc expozíciós idővel készült.

Messier-maraton:105 – Görgei Zoltán és Ladányi Tamás ennyi Messier-objektumot nézettvégig egyetlen éjszakán. Az eredmény: új magyar rekord.

2005/7-8.

Újtávcsövet avattunk Hegyhátsálon. A Hegyháti Csillagvizsgáló Alapítványúj 50 cm-es RC-távcsöve az utóbbi évek legjelentősebb beruházása. Alétesítmény mindenki számára nyitott, a hegyhátsáliak szeretettelvárják az érdeklődőket.

Észlelési élményem: az MCSE pályázata fiatal amatőrök számára. A legjobb írásokat a 7-8-as számban közöltük.

2005/9.

Teljessikerrel járt a Deep Impact szonda, mely telibe találta az üstököst. Abecsapódásról látványos felvételeket közlünk a képmellékletben.

Tesztkalandokegy 25 cm-es GSO Dobsonnal. A tajvani gyártmányú Dobson különösmegoldásaival nem várt problémák elé állította a tesztelőt, PappSándort.

2005/10.

„Ismét felfedezték” a tizedik bolygót!A Plútón túli „óriás Plútóról” és a tizedik bolygóvá nyilvánításhátteréről rántja le a leplet Sárneczky Krisztián.

AzEnceladusról, a Szaturnusz pöfékelő holdjáról ír Budai Edina és SzabóAndrea. A Polaris szakkörösei ezzel a témával értek el 6. helyezést azESO tavalyi pályázatán.

A Schmidt-Cassegrain forradalomrólSzarka Levente írt cikket. A távcsőtípus valóban forradalmasította azamatőrök észlelési lehetőségeit.

2005/11.

Londoni napórákat járt sorra Marton Géza – a különleges megoldású árnyékórákról szól a „vezércikk”.

Táborkrónika2005 – egyre több színvonalas csillagászati tábort szerveznek szerte azországban. A nyár rossz időjárása azonban rányomta a bélyegét atáborokra is.

Az Ursa Minor csillagtérkép program. Butuza Tamás cikke saját fejlesztésű, a gyakorlatban is jól használható programjáról.

2005/12.

Azév eseménye az október 3-i napfogyatkozás – legalább is azok számára,akik elutaztak a jelenség „totalitási sávjába”, ahol gyűrűsnapfogyatkozást láthattak. Spanyolországi és tunéziai észlelésiélményekről olvashatunk, nagyon sok szép képpel.

Szabó Barna a Meteor 2005. szeptemberi számára vetíti ki a fogyatkozó Nap képét

Szabó Barna a Meteor 2005. szeptemberi számára vetíti ki a fogyatkozó Nap képét

2006

2006/1.A januári szám “vezércikkét” Galántai Zoltán tudománytörténéz írta,Órák, robotok, mikrokozmoszok: az időmérés története címmel. A 2005.októberi gyűrűs napfogyatkozásról két további élménybeszámolótolvashatunk. Gyarmathy István magán-csillagvizsgálója, a KisGöncöl Csillagda építését ismerteti.

2006/2. A címlaponÉder Iván újabb szenzációs felvétele az Orion csillagképről, aképmellékletben összeállítás az Orion vidékéről, a csillagászattörténetrovatban pedig Bartha Lajos írása a Három Kaszásokról, vagyis acsillagkép (egy része) magyar elnevezésének hátteréről. Tóth Imre azüstökösrovatban az üstökösök tudományos célú észleléséről ír.

2006/3.Emlékezzünk a West-üstökösre! A címlapon a harminc évvel ezelőttfeltűnt, igen látványos West-üstökös. A horizonton: a Plútó! SpányiPéter a New Horizons Plútó-szonda indítása kapcsán írt hosszabb cikket.A szonda még a bolygó felé indult, mire megérkezik, ki tudja, mi lesz aPlútó besorolása…

2006/4. Újra magyar a “Marson”. HargitaiHenrik Kereszturi Ákos nyomdokain második magyarként dolgozott asivatagi Mars-analógia bázison, ahol többek közt kipróbálta a magyarfejlesztésű Mars-autót, a HUSAR-t. A képmelléklet is a Marssal és amarsbázissal foglalkozik.

2006/5.A 85 esztendős Ponori Thewrewk Aurélt köszöntjük, beszámolunk a március29-i részleges napfogyatkozásról, melynek észlelésére ésbemutatására nagy erőkkel készültünk, azonban a rossz idő a legtöbbhelyen megakadályozta a munkát. A képmellékletben győri amatőrökasztrofotóiból válogatunk.

2006/6. Hosszú idő után újra magyarüstökösfelfedezésnek örülhetünk: Ambrus Ádám üstököst fedezett fel aSOHO egyik felvételén. A képmellékletben a Swassmann-Wachmann3-üstökösről készült felvételekből válogatunk, a címlapon épp az M57-et”fedi el” a tavaszi ég fényes üstököse. A Jupiteren újabb vörös foltjelent meg.

A Meteor friss és régebbi számai a Szakkönyváruházban is megvásárolhatók

A Meteor friss és régebbi számai a Szakkönyváruházban is megvásárolhatók

2006/7-8.A 140 oldalas összevont szám fő témája természetesen a március 29-inapfogyatkozás. Több száz magyar amatőr észlelte a teljesnapfogyatkozást, a többség Törökországból. Az expedíciósbeszámolók közel 40 oldalt töltenek meg, a képmellékletben is anapfogyatkozás van terítéken. Az új életre kelt távcsőépítési rovatbanVarga Dávid hatcsapágyas távcsőmechnaikájáról is olvashatunk.

2006/9.Az Itokawa kisbolygóval kapcsolatos legújabb eredményekkel foglalkozik”vezércikkünk”. A II. napórás találkozó kapcsán egy érdekes ólomüvegnapóráról olvashatunk. A képmellékletben a hirek.csillagaszat.huhétképeiből közlünk válogatást.

2006/10. Az év egyik szenzációjavolt a Plútó “lefokozása”. A prágai eseményekről Kiss László tollábólovlashatunk helyszíni tudósítást. A nyár hazai amatőr eseménye atarjáni Meteor ’06 Távcsöves Találkozó volt, melyen több mint 300amatőr vett részt. A tábori életképeket a képmellékletben láthatjuk,ugyanitt légköroptikai jelenségekről készült felvételeket is bemutatunk.

2006/11.Az év hazai szenzációja az első magyar-amerikai felfedezésű exobolygó,melyről Székely Péter írt cikket. Chilében, a “lámák földjén” jártak aPolaris szakkörösei, akik megnyerték az ESO Catch a Star! elnevezésűpályázatát. A Polarisban járt az AAVSO igazgatója, Arne Henden.

Csendéleta Polarisból. Postázásra várnak a Meteor 2006/12. számának példányai és2007-es Csillagászati évkönyvek (a postazsákokban)

Csendéleta Polarisból. Postázásra várnak a Meteor 2006/12. számának példányai és2007-es Csillagászati évkönyvek (a postazsákokban)

2006/12. A távcsőépítési rovatban a magyar készítésű apokromátról olvashatunk, aHold-rovatban pedig új észlelési programról, melynek célja a Holdfelszínén leszállt expedíciók vagy automata szondák leszállóhelyénekmegismerése. A képmellékletben mélyég-felvételeket mutatunk be az egyre jobbasztrofotókat készítő hazai amatőrök munkáiból.

2007

2007/1.Amerikát “ellepik” a magyarok – erről számol be Szalai Tamás a Harvardontett látogatását ismertető cikkében. Egy másik amerikás magyarral,Bakos Gáspárral készítettünk interjút az új magyar-amerikai felfedezésűexobolygó kapcsán. A képmellékletben és az üstökösrovatban a múlt évőszén kifényesedett SWAN-üstökössel találkozhatunk.

2007/2. Babcsán Gábor magashegyi észleléseiről számol be. A légköroptikaijelenségek összefoglalását Hegedüs Tibor tollából olvashatjuk, aképmellékletben látványos illusztrációkkal. A rendkívül nagyérdeklődéssel övezett budapesti van Gogh-kiállítás kapcsán a hollandfestő csillagászati ihletésű műveivel foglalkozunk.

2007/3. Januárban fantasztikus vendégünk volt az esti égen, a McNaught-üstökös. A címlapon Balogh Gábor felvétele mutatja ezt a gyönyörű égi vándort, mely a déli féltekéről még ennél is fantasztikusabb látványt nyújtott. Üstökösrovatunk és a képmelléklet ezzel a pompás kométával foglalkozik. Még mindig nincs csillagászati világnap, bár Magyarországon valami rejtélyes oskán fogva elterjedt, hogy ez a jeles nap április 3-ára esett.

2007/4. Üstökösszörnyeteg a címlapon: ilyen volt a McNaught-üstökös Ausztráliából! A képmellékletet és az üstökösrovatot ismét a McNaught uralja: a látvánnyal nem lehet betelni. Már megint a délieknek volt szerencséjük… Tíz éves a Csilla, az MCSE első levelezőlistája. A londoni Astrofest 2007-ről tudósít Méhes Ottó. Egyiptomi napfogyatkozás-viszontagságairól ír Bokor Katalin.

2007/5. A címlapon a kanzelhöhei obszervatórium egyik pazar Nap-felvétele, magáról az intézményről Ladányi Tamás írt ismertetést. Egy automata teljeségbolt-kamera készítését mutatja be Csongrádi Zoltán a távcsőépítési rovatban. A holdbéli Duna és Tisza nyomában kalandozik Mizser Attila. A képmellékletben magyar amatőrök mélyégfelvételeit láthatjuk.

2007/6. Megújult a Meteor! A címlapon szakítottunk a régi hagyománnyal, a Meteor-logó felülre került – csak a betűtípust tartottuk meg a régi címlapból. A Meteor belseje is teljesen átalakult, teljes egészében kéthsábos tördeléssel, új betűtípusokkal, világosabb szerkezettel jelentkezünk. A korszerűsített kinézet mellett a tartalmat is szeretnénk frissebbé, a nem kimondottan észlelő amatőrökhöz is közelebb hozni. A korábbinál több szövegközi ábrát tudunk közölni, ráadásul jobb minőségben.

20070614_ujmeteorA “leg”-ek exobolygója: ismét exobolygót fedezett fel a HAT-team. Ágasvári emlékek: a 2006-os ifjúság tábor. A bajai találkozóról olvashatjuk Szalai Tamás gondolatébresztő beszámolóját. Becsapódás szimuláció: ha tudni akarja, hogy egy meteor vagy kisbolygó mekkora kárt tenne a földi környezetben. A zselici Messier-maratonon egyetlen éjszaka 105 objektumot nézett végig Sánta Gábor.

2007/7-8. Szokásos nyári összevont számunk ezúttal 128 oldalas, és az év két fő “profiljával” a heliofizikai évvel és az ötven éves űrkorszakkal foglalkozik. A címlapon látható STEREO-felvétel sokak számára jelentett feladványt: hogyan lehetséges, hogy az űrszonda annyival kisebbnek látja a Holdat? A tavasz nagy eseménye volt Simonyi Károly űrutazása, melyről részletesen beszámolunk cikkben és a színes mellékletben is. Sajtz András simonyifalvai észleléseinek 25 évére emlékszik vissza egy kitűnő cikkben. Tóth Zoltán és Szabó Sándor 50 cm-es távcsövük építését ismerteti. A 150 évvel ezelőtt született Gothard Jenő munkásságát ismerteti Bartha Lajos. Szakköri találkozó volt a Polarisban: a rendezvény tanulságaival foglalkozik Horvai Ferenc és Kereszturi Ákos.

2007/9. Bemutatkozik a szenci Solar Csillagászati Egyesület. Konkoly-szobrot avattak Ógyallán. Az elmúlt nyáron meglepően sok világítófelhő-észlelés készült. A megszaporodott világító felhők talán a klímaváltozással állnak kapcsolatban. Sikeres volt a Múzeumok éjszakája – bemutatóink szempontjából is. A képmellékletben ezúttal a Marssal találkozunk, Morfológiai Zónák a Marson c. cikkünkhöz kapcsolódva.

2007/10. A Meteor címlapján meteorit látható, Padányi Árpád tartja kezében a Campo del Cielo-meteorit egyik darabját. Ugyanő érdekes cikket írt az ISS részleteinek megörökítéséről. Halottak napján: csillagászok sírjai Rezsabek Nándor cikkében. A második tarjáni tábor emlékképeit eleveníti fel Horváth Katalin. Az emlékezést képmellékletünk is segíti. Csillagászati ábrázolások kalotaszegi tempomokban – Szabó M. Gyula cikke. Október az űr hónapja is, Öven éve a világűrben és Kína a Holdra készül c. cikkeink is erre emlékeztetnek. Lapunk támogatja a 2007. évi Kutatók Éjszakája budapesti központi rendezvényét.

2007/11. Planetárium-felfújtak: a novemberi szám a pozsonyi kisplanetárium-találkozóról szóló beszámolóval indul. A szlovák fővárosban többféle felfújható planetáriumot is volt alkalmunk közelről tanulmányozni. Soligor-távcsövek “tuningolásáról” ír Béres Gábor, az ágasvári ifjúsági táborról pedik Klimaj Renáta. Az olvasói rovatban – egyebek mellett – Katie Melua Nine million bicycles c. számának csillagászati vonatkozásáról olvashatunk.

2007/12. Decemberi címlapunkon Szitkay Gábor és Koch Barnabás szenzációs felvétele látható a Holmes-üstökösről. Az égitest minden idők legnagyobb mértékű üstököskitörését produkálva október végén néhány nap alatt érte el a szabadszemes láthatóságot, miközben egymilliószorosára növekedett fényessége. Természetes, hogy a képmellékletet is a Holmes uralja, és az üstökös rovat is szokatlanul terjedelmes.

2008

2008/1. 2009 a csillagászat nemzetközi éve lesz, a belső borítón megismerkedhetünk az év hivatalos logójával. Januárban még mindig a Holmes-üstökös a szenzáció, hiszen továbbra is fényes, szabadszemes a csóvás égi vándor. A címlap mellett ismét egy teljes képmelléklet foglalkozik a Holmes-szal. A Hold-rovatban Velkei Szabolcs fényképszerű rajzaival ismerkedhetnek meg az olvasók. A változós rovatban Kiss László cikke olvasható a CHARA-interferométerről.

2008/2. A címlap ismét szenzációs magyar asztrofotó: Berkó Ernő kompozit felvétele a Geminidák 2008. decemberi maximumáról. A képmellékletben ugyancsak szenzációs felvétel látható a Magas-Tátráról. A fantasztikusan részletes felvételt Éder Iván készítette a Csóványosról. Schalk Gyula posztumusz cikkét olvashatjuk a naptárproblémáról, A.D. 2008: szökőév nem szökő gondokkal címmel.

2008/3. Darkula az égbe jutott! Egy tucat újabb magyar kisbolygó-elnevezést fogadott el az IAU. Mostantól a 125071-es sorszámú kisbolygó Lugosi Béla, a Drakula grófot oly’ emlékezetesen megformáló filmszínész nevét viseli. Március a Messier-maratonok időszaka. Sánta Gábor egy 2007-es öttömösi észlelőakció eseményeit eleveníti fel cikkében (az észlelők 106 M-objektumig jutottak 2007. április 14/15-én).

2008/4. Újra űrszonda a Merkúrnál! 1975 után ismét ember alkotta űreszköz látogatott a “legfürgébb” bolygóhoz, a Messenger. Az eseményről hosszabb cikkel és képmelléklettel is megemlékezünk. Félkarú csillagrablókról (goto-s funkcióval “felturbózott” kistávcsövekről) írt cikket Butuza Tamás. A Hubble változó köde című cikk az NGC 2261-ben észlelhető drámai változások apropóján mutat be egy érdekes képpárt és egy hangulatos ágasvári hétvégét.

2008/5. Húsz évvel ezelőtt hunyt el Szentmártoni Béla (1931-1988), akire Újvárosy Antal emlékezik. Az immár hagyományos Polaris-farsangról olvasható rövid tudósítás, és egy másik, ünnepélyesebb hangvételű az Aquincum kisbolygóról. A (107052) Aquincum aszteroidát április 11-én “adtuk át” a III. kerület polgármesterének, Bús Balázsnak. Egy nappal később igen sikeres Hold-észlelési találkozónak adott otthont a Polaris.

2008/6. Az utóbbi évtizedek legizgalmasabb archeoasztronómiai újdonságáról, a debrai korongról írt hosszabb ismertetést Sánta Gábor. A száz évvel ezelőtt robban Tunguz-meteorról Tóth Imre és Kereszturi Ákos jelentkezett cikkel. A képmellékletben Cserna Antal galaxisfelvételei kápráztatják el az olvasókat. A budapesti IMAX moziban láthattuk az Űrállomás 3D c. rendkívül látványos filmet, mely az ISS-es folyó munkát mutatja be.

2008/7-8. 2008. március 31-én egy órára lekapcsolták a díszvilágítást Budapesten és több vidéki nagyvárosban. Ezzel hazánk is csatlakozott a 2007-ben Sydney-ben indított Earth Hour elnevezésű akcióhoz. A nyári időszámítás hátteréről oszt meg izgalmas, kevéssé ismert részleteket Szabadi Péter. Kína csillagászatát ismerteti hosszú cikkben Hegedüs Tibor. A HungaroMars 2008 expedícióról Kereszturi Ákos jelentkezik érdekes beszámolóval. Nyúlon túl… – interjú Szitkay Gáborral, az ismert asztrofotóssal. A PDA csillagászati alkalmazásáról olvashatunk Kiss László cikkében. A Reneszánsz Évhez Regiomontanus és a reneszánsz műszerkészítés című cikkünkkel kapcsolódunk. Anyátlan csillagász család – Kemenes Lászlónéra (1945-2008), az ismert pécsi ismeretterjesztőre emlékezünk.

2008/9. A Phoenix-szonda megérkezett a Marsra – és a Polarisba. A sikeres Marsot érés kapcsán eredményes esti bemutatót tartottunk. A legkisebb Takahashi: a japán cég 60/355-ös kisrefraktorát ismerteti Lőrincz Imre. A webkamerás bolygóészlelésről ír Tordai Tamás. A 100 évvel ezelőtt indult Nyugatra is emlékezünk, amikor Csillagászati emlékhelyeink c. sorozatunkban Kosztolányi Dezső Logodi utcai lakóhelyéről írunk. (Itt született a Hajnali részegség c. remekmű.)

2008/10. Augusztus 1-jén népes magyar észlelőexpedíció láthatta a teljes napfogyatkozást Szibériából. A legszebb felvételeket Olvasóink is láthatják a címlapon és a képmellékletben. A Csimabiról, a Csillagászat Magyarországi Bibliográfiájáról jelentkezik izgalmas részletekkel Keszthelyi Sándor.

2008/11. A Föld légkörében robbant 2003 TC3 kisbolygóról ír “vezércikkünkben” Sárneczky Krisztián. Óriásbinokulár-szék! A 2008-as tarjáni tábor egyik legérdekesebb műszeréről osztja meg a titkos információkat velünk Kocska Tamás. Az újonnan indult digitális asztrofotózás rovatban ismét üdvözölhetjük Fűrész Gábort rovatvezetői “beosztásban”. Csillagászati vonatkozású emléktáblákról írt hiánypótló cikket Rezsabek Nándor.

2008/12. A címlap (is) egy új csillagvizsgálóról tudósít, a jászberényi könyvtár kupolás obszervatóriumot kapott! Az új James Bond-filmben (a Kvantum csendje) az ESO paranali obszervatóriuma is forgatási helyszín volt. Lebontották a Pécsi Planetáriumot. Újabb napóráinkról láthatunk színes képmellékletet! A belső borítón az augusztus 31-i vulkanikus naplementéről mutatunk be látványos felvételt.

2009

2009/1. Megkezdődött A Csillagászat Nemzetközi Éve! A címlapon: Galilei objektívje, melynek segítségével 1610 elején felfedezte a Jupiter holdait. Az évben új sorozattal jelentkezünk, A világ nagy távcsövei címmel. Stellafane! A távcsőépítők mekkája az USA-beli Vermont államban évente megtartott távcsöves találkozó. 2008. december 21-én csillagászati magazinnal jelentkezett a Polaris TV.

2009/2. Az M46-ról és vélelmezett planetáris ködéről írt cikket Kiss László. Eszerint a két objektum nem tartozik össze. 2008. december 1-jén a Hold elfedte a Vénuszt. Évtizedekig nem láthatunk ilyen látványos bolygófedést. Az 1995-ben hullott kaposfüredi meteorit sorsát tárja fel Becz Miklós. Mars cím nélkül: a Nemzeti Színház előadásában szerepelt tagtársunk, Boros-Oláh Mónika.

A februári szám postázásáról készült videó a Youtube-on kb. 100-szoros gyorsításban mutatja a kényes műveletet. Bárcsak a valóságban is végeznénk a munkával másfél perc alatt!

2009/3. Galilei nyomában tett itáliai utazásáról írt hosszabb cikket a főszerkesztő. Beindult a csillagászat éve: a TWAN programról olvasható interjú Babak Tafreshivel (a címlapfotót is az iráni amatőr készítette), jégtávcsövet állítottak az idei Mérnökbálon, ismét jelentkezett a Polaris TV magazinja, Megnyitjuk a csillagászat évét címmel. Tóth Zoltán beállította az egyetlen éjszakán vizuálisan észlelt üstökös-világrekordot: 2008. november 27/28-án 19 csóvás égi vándort figyelt meg.

2009/4. Komoly zenész, komoly fotós: interjú Éder Ivánnal, aki az asztrofotózást nagyon komolyan csinálja, amint az a képmellékletből is kiderül. Folytatódik a csillagászat éve: építsük meg Galilei távcsövét, mégpedig az AstroMedia kivágható távcsőépítő szettjéből. Tagtársunk, Bereczki Csaba eljutott az arizonai meteoritkráterhez, élményeiről rövid híradásban számol be. Bereczky Csaba lányával a kráter peremén.

2009/5. Májusi számunkban visszaemlékezünk 1983 májusára, amikor átszáguldott egünkön a “földsúroló” IRAS-Araki-Alcock-üstökös (Egy év – egy kép). Molnár Péter 2008. májusi finnországi látogatásáról mesél. Dübörög a csillagászat éve! Április 4-én óriási sikerrel tartottak járdacsillagászati bemutatókat tagjaink. Különösen terjedelmes távcsöves blokkunk: Herschel távcsövéről, a goto mechanikákról, az új 305 mm-es SW-Dobsonról és az APO-refraktorok alternatíváiról írunk.

2009/6. A Csillagászat Nemzetközi Évében máltai kezdeményezésre vettünk részt Az emberiség Holdja elnevezésű akcióban, melynek hazai gyümölcse Jaksy Attila fantasztikus holdas-repülős címlapfotója lett. Folytatódik a Hold ostroma: a Távol-keleti űrhatalmak is beszálltak a Hold ostromába: bő négy évtizeddel az USA után.

2009/7-8. Hagyományainkhoz híven ismét dupla terjedelemmel jelentkezik nyári összevont számunk, melyről az MCSE-honlapon olvashatunk bővebben.

2009/9. Ez az év valóban rendkívüli: szeptemberi számunk is dupla terjedelmű, egy pályázati támogatásnak köszönhetően. A szám vezérfonala a térhatású csillagászat. Több, a témába vágó cikk is kapcsolódik ehhez a fonalhoz, így pl. A Tejútrendszer szerkezete, a Csillagképek térben, A Kepler-kráter 3D-ben stb. A tagok számára anaglif szemüveget is mellékeltünk, hiszen a címlap és a képmelléklet is 3D-s képeket tartalmaz.

2009/10. Folytatódik A Csillagászat Nemzetközi Éve. A Meteor 400. számához DVD-t is kaptak a tagok és előfizetők, rajta a Csillagászat Nemzetközi Éve hivatalos videójával. A címlapon Ladányi Tamás fotója a Magyar Nemzeti Múzeum TWAN-kiállítására invitálja az olvasókat.

2009/11. A címlapon ismét Az emberiség Holdja, ezúttal a végleges mozaikfelvétel, melyen felfedezhetjük Jaksy Attila repülős fotóját is. Sánta Gábor hosszabb cikkben emlékezik meg a tarjáni MTT ’09-ről, mely az év legnépesebb amatőrcsillagész rendezvénye volt. Új rovatvezetőnk, a szlovákiai Balogh Klára a kínai napfogyatkozás-expedíció tapasztalatait osztja meg velünk. 2009-ben a Szaturnusz majdnem gyűrű nélkül látszott: a hazai észlelésekről a bolygórovatban olvashatunk.

2009/12. A címlapon újra a Hold, ezúttal Francsics László gyönyörű felvétele mutatja meg kísérőnk színeit. A húsz évvel ezelőtt felbocsátott HST-vel foglalkozik Fűrész Gábor cikke, és – milyen véletlen! – egykori szakkörösünk, Szulágyi Judit a Hubble Űrtávcső Intézetben (STScI) szerzett tapasztalatit osztja meg olvasóinkkal. A 25. oldalon Hingyi Gábor döbbenten olvassa a kör alakú könyvet a Holdról (ember a Holdon). Izgalmas cikket olvashatunk a PV Cephei változó ködösségéről Elek Elza tollából. A cikk egyik illusztrációja Éder Iván felvétele, mely a melléklet 2-3. oldalát foglalja el. A 64. oldal rövidhírében Obama elnököt látjuk távcsőbe pillantani. A Csillagászat Nemzetközi Évében a Fehér Ház parkjában középiskolásokat látott vendégül az elnöki házaspár.

2010-es évek

2010

2010/1. Kromoszféra-észlelésekre alkalmas naptávcsövekről ír cikket Bucsi Gábor. A Leonidák 2009-es jelentkezéséről írt összefoglalót Sárneczky Krisztián, új, részletes mélyég-észlelési kalauza első részével jelentkezik Sánta Gábor. A legkülönösebb jelenségekről mégis a szabadszemes rovat tudósít. Norvégiában különös megjelenésű égi spirál mutatkozott. A rejtély hamar megoldódott: a spirált egy meghibásodott katonai rakéta rajzolta az égre.

2010/2. A szépségen túl – olyan amatőr észlelési lehetőségekről ír Sárneczky Krisztián, amelyek a tudomány hasznára is válhatnak. Fűrész Gábornak köszönhetően végre részletes cikket olvashatunk a magyar sikerprogramról, a HATNet-ről. Ugyancsak Fűrész Gábor írt cikket az amatőr exobolygó-észlelési lehetőségekről. Stickel János DSLR fotometriai tapasztalatait osztja meg az olvasókkal. Elmondhatjuk, a 2010. februári szám szinte tematikus szám a profi-amatőr kapcsolat építése terén…

2010/3. Két kisbolygó összeütközéséről szól a vezércikk. A Csillagászat Éve padovai zárókonferenciáról írt beszámolót Mizser Attila, Galilei 1610-ben megjelent Sidereus Nunciusát Keszthelyi Sándor mutatja be. Folytatódik a HATNet soroazt, hangulatos összeállítást olvashatunk a Copernicus-kráterről. A képmelléklet tárgya ezúttal a Csillagászat Nemzetközi Éve – az itt közölt életképek azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik.

2010/4. Az év eseménye kétségkívül a február 28-i tűzgömb volt, mely rengeteg munkát adott nekünk. A 3. oldaltól a jelenséggel kapcsolatos bejelentéseket olvashatjuk. A tűzgömb hosszan megmaradó nyomáról a képmellékletben közlünk fotókat. 2009-ben a csillagászok a spájzban voltak: újabb összeállítás az év eseményeiből.

2010/5. A vezércikk ismét a február 28-i jelenséggel kapcsolatos: Megtalálták a meteoritokat. A magyarországi megfigyelések alapján szlovák csillagászoknak sikerült megtalálniuk a tűzgömb maradványait Kassától nem messze. Száz évvel ezelőtt járt földközelben a Halley-üstökös. A nevezetes év eseményeit foglalja össze Tóth Imre. Mucsi Dezső érdekes cikkben foglalja össze tükrös óriásbinokulárjának építését. Egy szimultán észlelt Leonida-tűzgömbról ír Sárneczky Krisztián. Mindez azt jelzi, hogy ismét kezd éledezni a hazai meteorészlelés…

2010/6. Vajon mennyire forgatták Kopernikusz Revolutionibusát Magyarországon? Kiderül Farkas Gábor Farkas cikkéből (Kopernikusz Magyarországon). Ismét jó napészlelési cikket olvashatunk, ezúttal Jónás Károly és Molnár Péter tollából (Granuláción innen, napfoltokon túl). A SkyMorhp adatbázis amatőr hasznosítását ismerteti Kürti István, a Krétai mélyeges expedícióról ír Sánta Gábor.

2010/7-8. A nyári összevont szám 132 oldalon jelent meg. A címlapon és a képmellékletben a namíbiai expedíció mélyég-felvételei láthatók, melyeket Éder Iván Asztrofotósként Namíbiában c. cikke egészít ki.A szokottnál terjedelmesebb hírrovatunk, és hosszabb cikket olvashatunk a Polaris-szakkör éveiről is. Két interjút közlünk, mindkettőben napfizikával foglalkozó hazai szakembereket szólaltatunk meg: Petrovay Kristófot és Ludmány Andrást.

2010/9. Szeptemberi számunk címlapja ezúttal gyermekrajzot ábrázol. Ruff István Zalán Dunaföldváron él, és igen tehetségesen rajzol és versel. Csillagászati ihletésű verseiből közlünk egy csokorra valót. Újabb magyar szupernóva-felfedezésről tudósítunk (SN 2010gn). Két cikket is közlünk az erdélyi amatőrcsillagászatról.

2010/10. Interjúalanyunk ezúttal Kiss László, a Lendület-program egyik kiváló kutatója. A Hold-rovat a Szivárvány-öböl (Sinus Iridum) érdekességeit mutatja be. A képmellékletben az őszi ég érdekesebb mélyég-objektumait mutatjuk be.

2010/11. Eltűnt a SEB, a Jupiter déli egyenlítői sávja. A címlap HST-felvétele és amatőrtársaink bolygófelvételei is szépen mutatják a drámai változást. Bemutatjuk az újjászületett tatai csillagdát. Véget ér Székács Vera háromrészes Galilei-sorozata, melyben hősünk római útjait mutatja be.

2010/12. Az EPOXI űrszonda felkereste a Hartley 2-üstököst, fantasztikus közelképeket kaptunk egy újabb üstökösmagról. A 150 évvel ezelőtt született Krúdy Jenőre emlékezünk, bemutatva még mindig meglevő egyik tükrét is. Éledezik a naptevékenység – erről számol be rovatunk. Újabb magyar szupernóva, az SN 2010jk – ez az eddigi legtávolabbi. Fényszennyezés-konferencia volt Lastovón. Befejeződik Egy év – egy kép sorozatunk.

2011

2011/1. Negyven éves a Meteor! Ladányi Tamás fantasztikus analemma-felvételével kezdődik az év. Szabó M. Gyula Kulin Györgyöt idézi meg filozofikus hangvételű cikkével. Szolárgráfokat is közlünk! Verebély László diákkori megfigyeléseit ismertetjük. A távmegfigyelés ma már az amatőrök számára is elérhető – Kürti István cikkéből ez kiderül. A változóészlelő amatőrök számára is megváltozott a világ, de még bőven vannak észlelési lehetőségek. Több is, mint valaha!

2011/2. A címlapon Horváth Attila Róbert kissé zavarbaejtően mutatja meg észlelőhelyét. A Polaris szakkörösei a NASA űrtáborában járta. Tükörcsiszoló szakkör indult a Polarisban. Az első hónapok tapasztalatairól számol be Molnár Péter. Január 4-én részleges napfogyatkozás volt. Az ország nagy része fölött borult volt az ég, de így is bőven érkeztek érdekes beszámolók.

2011/3. Létrejött a Hortobágyi Csillagoségbolt-park. A titokzatos Alphonsus-kráterrel foglalkozik Hold-rovatunk. Berkó Ernő kettőscsillag-felfedezéseinek száma meghaladta az ezret. Egészen pontosan 1111 db-nál tartott, amikor lapunk megjelent. Egy érdekes emlékérmet mutat be Maróti Tamás: 200 éve született Le Verrier.

2011/4. Ismét évforduló: 50 évvel ezelőtt repült az első űrhajós, Jurij Gagarin. Címlapunkon Tracy Caldwell Dyson űrhajósnő az ISS Kupola moduljából szemléli a Kék Bolygót. Interjút közlünk Vinkó Józseffel, a szupernóva-kutatás nemzetközileg elismert szaktekintélyével. Három magán-csillagvizsgálót is bemutatunk: a Triangulumot, Dracót és Takács András faszerkezetes kupoláját. Képmellékletünk is kapcsolódik az űrhajózás jeles évfordulójához. Ezt látják az űrhajósok: légköroptikai jelenségeket sarki fényeket, vulkánkitöréseket, ahogy csak odaföntről láthatók!

2011/5. Kilencven esztendős Ponori Thewrewk Aurél – a születésnap alkalmából Orha Zoltán beszélgetett az MCSE örökös tiszteletbeli elnökével. Szépen beindult a magyarországi videometeoros hálózat; megszületett az ötvenedik piszkési szupernóva – mindkét témáról Sárneczky Krisztián számolt be. A képmellékletben – egyebek mellett – Ábrahám Tamás nyílthalmaz-galériájában gyönyörködhetünk.

2011/6. A címlapon a Canis Minor Obszervatórium, a nagykanizsai amatőrök új közösségi csillagvizsgálója. Vértes Ernő, a Kulin György-emlékérem idei kitüntetettje mutatja be a Gothard Amatőrcsillagászati egyesületet. Hegedüs Tibor egy sikeres Asztro-fizikai roadshow-ról ír. Elhunyt Nagy Sándor, a Meteor korábbi szerkesztőbizottsági tagja.

2011/7-8. Ismét eltelt egy év, itt a Meteor nyári dupla száma! A tartalmat a linket megnyitva böngészhetjük. És eltelt 40 év is, ebből az alkalomból íme egy évfordulós videó a Meteorról a Youtube-on, sok-sok emlékképpel, régi és mai ismerőssel…

2011/9. A szeptemberi számmal búcsút intettünk a Meteor házilagos postázásának. Mostantól a Magyar Posta Zrt. Hírlap Terjesztési központ gondoskodik a Meteor borítékolásáról, kézbesítéséről Magyarországon belül. Sőt, a lapszámok már fóliázva érkeznek, nem is borítékban. A “forradalmi” változás mellett sok-sok-érdekességet is meg kell említeni. Írunk a rijekai csillagvizsgálóról, a Puskin utca napórájáról, a Nap észlelésének örömeiről és az új, magyar verziójú Hold-térképről. Gyönyörű képek a júniusi holdfogyatkozásról, fantasztikus tűzgömb-fotó a címlapon, szupernóva az Örvény-ködben – mi kell még az amatőrcsillagász-boldogsághoz?

2011/10. További látványos meteor-fotók a Meteorban! Perseida az ISS-ről, meteorzápor Ladányi Tamás fotóján és a magyar videometeoros hálózat felvételein! Szakköröseink a lengyelországi csillagászati diákolimpiáról számolnak be, Hofi Gézáról kisbolygót neveztek el, Mohácsi Gyula pedig a fantasztikus Ethos-okulárokról számol be.

2011/11. A Lófej-köd a címlapra került – ezúttal Francsics László kitűnő fotóján. Új planetárium-műszert avattak az ELTE lágymányosi épületének tetején – bezárt a Szegedi Csillagvizsgáló. Elindult a műhold-eső – a média az UARS visszatéréséből csinált uborkaszezoni szenzációt. Budapest a Naprendszer fővárosa lett – ez alkalomból bemutatjuk a város csillagászati utcaneveit.

2011/12. Új spektroszkópiai távcsövet adtak át Szombathelyen. 2011 a szupernóvák éve volt – egy sor fényes robbanó csillagot figyelhettünk meg. Mükénétől Misztráig – mélyeges expedíciót szerveztek amatőrcsillagászaink Görögországba. A képmellékletben a Garradd-üstökösről közlünk felvételeket.

2012/1. Határ a csillagos ég! Az MTA KTM CSKI által középiskolások számára meghirdetett pályázat legeredményesebb csapatai észlelhettek a Piszkés-tetőn elhelyezett 60 cm-es Schmidt-távcsővel. Az ő felvételeik közül mutatunk be néhányat. Napórák éjjel-nappal – idén lesz 60 éves Keszthelyi Sándor, amatőrmozgalmunk ismert alakja. Újabb kettőscsillag-felfedezőt mutathatunk be: Vaskúti György nevéhez köthetők a VAS kódot viselő kettőscsillagok.

2012/2. A Lovejoy-üstökös tartotta izgalomban az amatőröket 2011 decemberében. Hazánkból nem sikerült észlelni, viszont annál inkább a déli féltekéről! Szimbiotikus változócsillagok – az utóbbi négy évtized hazai észleléseit kezdte el feldolgozni Prósz Aurél, a Polaris szakköröse.

2012/3. Új életre kel a Balaton Csillagvizsgáló. A romos épületet igényesen felújították, március végétől ismét várja az érdeklődőket. A Merkúr kistávcsöves észleléseit osztja meg az olvasókkal Kiss Áron Keve. Székelyföldön jártunk, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület január végi észlelőhétvégéjén.

2012/4. Szárnyszegett űrrepülők – véget ért a NASA űrrepülőgép-programja. Sikeres volt az első magyar építésű műhold, a MASAT-1. 100 nap, 100 változó: Juhász László osztja meg változós tapasztalatait.

2012/5. Készülünk életünk utolsó Vénusz-átvonulására – Szabó Sándor cikke ad ehhez muníciót (no és a 2004-es átvonulás, annak, aki láthatta). 40 éves a debreceni amatőrcsillagász közösség. A fánkszerű kráterek rejtélyébe avat be minket Tóth Imre.

2012/6. Fantasztikus Nap-fotó látható a címlapon – Borovszky Péter felvétele. A nemlétező szuperhold a témája a vezércikknek. Az Explore Scientific új, 120 fok látómezejű okulárjáról is olvashatunk a hírrovatban. Pécs új planetáriumát mutatja be Keszthelyi Sándor, a titokzatos Schiller-kráterről végzett észleléseket pedig Görgei Zoltán dolgozza fel.

2012/7-8. A figyelmes olvasónak talán feltűnik, hogy a címlap kisebb változáson esett át, reméljük, a Meteor előnyére vált ez a perturbáció. A nyári összevont szám idén 136 oldalas lett, vezérmotívuma a június 6-i Vénusz-átvonulás. A hajnali, kora reggeli órákban látható jelenséget nem tudta mindenki észlelni, aki látta, annak feledhetetlen, főként, hogy életünkben utoljára láthattuk a fekete Vénuszt a Nap előtt. Hosszabb cikket olvashatunk a Hold-rovatban a Plato-kráterről, a Merkúr észleléséről, és középkori templomaink tájolásáról. Szerzőink között üdvözölhetjük Karinthy Frigyest is: a kitűnő íróra egy 1933-as interjújának közlésével emlékezünk (Vigyázat, robbanunk). 125 éve született Karinthy…

2012/9. Egyre-másra készülnek a fantasztikus asztrofotók. A címlapon Fényes Lóránd fotóját láthatjuk, a gamma Cygni-régióról. Idén 50 éves az ESO – Fűrész Gábor cikkét mindenkinek érdemes elolvasni, akárcsak a legelső holdfotót ismertető írást Görgei Zoltántól. Elhunyt Szécsényi-Nagy Gábor, az ELTE Csillagászati Tanszék oktatója, a népszerű előadó, megannyi népszerűsítő könyv szerzője, fordítója.

2012/10. Tarjáni fények a címlapon! Sztankó Gerda még kezdő az égboltfotózásban, de nagyszerűen elkapta nagytáborunk éjszakai hangulatát. Elhunyt Neil Armstrong – cikkekkel, visszaemlékezésekkel adózunk a nagyszerű asztronautának. Mi másról szólhat a Hold-rovat, mint a Statio Tranquillitatisról, az Apollo-11 leszállóhelyéről? Idén már 430 éves a Gergely-naptár, amint arról Maróti Tamás megemlékezik cikkében. Zöld az ég! A képmellékletben Ladányi Tamás nagyszerű felvétele illusztrálja a légkörfény jelenségét.

2012/11. Címlapunkon újabb döbbenetes felvétel: Francsics László 38 órányi expozícióval készült felvételén egészen új arcát mutatja az M27, vagyis a Súlyzó-köd. A csillagászat – végre! – a világörökség részévé vált, amint arról Nagy Richárd tudósít. A 150 évvel ezelőtt született Kövesligethy Radó emlékét idézzük meg egy XIX. század végi ismeretterjesztő színházi előadás leírásával. A Jupiteren észlelhető változásokat ismerteti új rovatvezetőnk, Kiss Áron Keve.

2012/12. Amiből itthon kimaradtunk: az ausztráliai teljes napfogyatkozásról írt beszámolót Kiss László és Brlás Pál. Az 50 éves piszkési Schmidt-távcsőről írt cikket Balázs Lajos. Eger több mint két évszázados csillagászati életéről írt cikket Mizser Attila, a moraskói krátermezőről pedig Sánta Gábor. És természetesen “tagtoborzunk”, hiszen elkészült az MCSE új, színes szóróanyaga, mellyel a csillagászat és az MCSE iránt érdeklődőket kívánjuk megszólítani.

2013/1. 2013 az üstökösök évének ígérkezik, márciusban “érkezik” a PANSTARRS, decemberben pedig az ISON fogja elkápráztatni az észlelőket – legalább is akkor, ha minden a várakozások szerint alakul. Távcsöves tudnivalók címmel új sorozatot kezdtünk a kezdő távcsőtulajdonosok tájékoztatására. Merre van a US Highway No. 1? Megtudhatjuk a Hold-rovatból (az Apollo-11 leszállóhelyének körzetében található). Bemutatkozik az Androméda Csillagász Szakkör, melyt Kovács Zsigmond tagtársunk kisunokái számára szervezett.

2013/12. Az utolsó békeév, 1913 csillagászatáról ír hosszabb cikket Szabados László. Egy hét Piszkésen: ahogy egy kutató látja, és ahogy a kisfia – a címlapon legóból készült Cassegrain-távcső. Mindenki az ISON-üstökösre készül, lapzártakor még nem lehet tudni, hogy az évszázad üstököse nem éli túl a Nap közelségét. Nagyszerű fénygörbék születtek változósaink jóvoltából (pl. a Nova Del 2013-ról). Emlékezzünk régiekre! 45 éve járt az Apollo 8 a Hold körül.