Lapunk története
A Föld és Ég sorsának bizonytalanná válása és az ismeretterjesztésben mutatkozó problémák miatt a Meteor profilja 1988 után fokozatosan módosult: immár nem csupán az észlelő amatőrökhöz,hanem minden, csillagászat iránt érdeklődőhöz kívánt szólni – mindez természetesen ma még fokozottabban érvényes. Különösen aktuálissá vált ez a profilmódosulás a Föld és Ég 1991 végi megszűnésével – az amatőrcsillagász mozgalom első számú fórumát veszítette el.
A Meteor 1993/12. számának postázása Teplicky István Csángó utcai lakásán
1990 januárjától az MCSE és a TIT Uránia Csillagvizsgáló közös lapjaként jelent meg a Meteor. Az anyagi hátteret az MCSE, míg a technikai feltételeket az Uránia biztosította, egészen 1992 áprilisáig állt fenn ez az együttműködés. Az 1992/4. számtól kezdődően a Meteor az MCSE kiadásában jelenik meg. (Az 1971–1989 közötti időszakban az impresszumban váltakozva szerepel a TIT Csillagászat Baráti Köre, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Csillagászati és Űrkutatási Választmánya –szinte követhetetlenül sok változatban.) Ebben az időszakban két új rovatunk indult: a távcsőépítési (Dán András, 1990) és a Messier-klub (Nagy Zoltán Antal, 1991).
Nagy Zoltán Antal karikatúrája
A Meteor szerkesztői és rovatvezetői 1992 áprilisában: Mizser Attila (főszerkesztő), Csaba György Gábor, Kolláth Zoltán és Tepliczky István (olvasószerkesztők), Iskum József (Nap), Kocsis Antal (Hold), VinczeIván (bolygók), Sárneczky Krisztián (üstökösök), Tepliczky István (Meteorok), Szabó Sándor (csillagfedések), Ladányi Tamás (kettőscsillagok), Mizser Attila (változócsillagok), Papp Sándor (mély-ég), Nagy Zoltán (Messier-klub), Kereszturi Ákos (szabadszemes jelenségek), Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Dán András (távcsőkészítés).
Asztrofotós rovatvezetőnk a Meteor kocsma törzsközönségét Meteor-olvasásra invitálta…
Az Uránia Csillagvizsgálóból való eltávolításunk után a Meteorszerkesztését és postázását is magánlakásokon voltunk kénytelenek folytatni, több mint 8 éven át. Ez nem okozott fennakadást a lapéletében, hiszen az érdemi szerkesztési munka már évek óta amúgy sem az Uránia Csillagvizsgálóban folyt, a mozgalom érdekében pedig vállaltuk az állandó jövés-menést és a menetrendszerűen ismétlődő felfordulást… További rovatokat indítottunk: a számítástechnika rovat (Heitler Gábor) és az asztrofotós rovat (Kocska Tamás) 1993-ban indult, míg a CCD rovata 1996/7-8-as számtól jelentkezik, felváltva az asztrofotós rovatot (Fűrész Gábor).
Meteor-csomagolás 1995-ben, Mizser Attilánál
A Meteor fejlődése ezt követően egyenletes volt, az évtized végére megdupláztuk példányszámunkat, 1999-ben már 2000 pl.-ban jelentünk meg. Mindehhez jelentősen hozzájárultak támogatóink is, mindenekelőtt a Nemzeti Kulturális Alapprogram, amely 1996 óta minden évben pályázati támogatásban részesíti a Meteort.
1995-ben a Meteor táborok távcsöves találkozóvá alakultak. Az első ilyen rendezvény csoportképe Ráktanyán
Miről írtunk?
A Meteor immár harmincötödik évfolyamában jár, igen tanulságos fellapoznia régi lapszámokat. Mi foglalkoztatta az akkori észlelőket? Milyen jelenségeket figyeltek meg? Milyen műszereik voltak? Mindezekre a kérdésekre választ adnak a Meteor megsárgult lapjai. Az alábbiakba náttekintjük az elmúlt 35 évet érdekességek, korabeli események után kutatva.
1970-es évek
1971.
A 3.számban Nagy Sándor ír cikket A gamma Cas fényének lassú változásacímmel. Akkoriban a gamma Cas volt az egyik legtöbbet észleltváltozócsillag, a több ezer becslés alapján készült fénygörbe lomhaváltozást mutat.
71/4. Új holdtérkép: a Hallwag holdtérképekapható az ÁKV térképboltjában. Ára 100 Ft. (A térkép szinteváltozatlan formában ma is kapható, ára azonban jóval 3000 Ft fölöttjár.)
71/5. Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. aug. 6-án:4-4,5-ös fokozatú. A Hold majdnem eltűnt az észlelők szeme elől, az5-ös fokozat már a teljesen láthatatlan Holdat jelentette volna…
71/6.Az 1971-es nagy Mars-oppozíció észleléseit ismerteti Bartha Lajos. AMars 1971-ben is népszerű célpont volt, bár számunkra eléggé alacsonyanlátszott a vörös bolygó, akárcsak legutóbbi, 2003-as nagy közelségeidején.
1972.
72/3. A Mars-oppozíció továbbiészleléseiről olvashatunk, a legjobban sikerült rajzokat képtáblánszemlélhetjük. Bár a Meteor nem ír róla, 1971-ben készültek az elsőigazán jó amatőr Mars-fotók, Sajó Péternek köszönhetően.
72/4. Kancsura Árpád az 1971-es napészleléseket ismerteti: 235 megfigyelést végeztek az észlelők.
72/5.A Változócsillag Adatbank: 1957-71 között 63 észlelő 128 változóról16492 megfigyelést végzett. A Nagy Sándor által kezelt adatbank akkorszinte kizárólag az Uránia Csillagvizsgálóban végzett észleléseketgyűjtötte össze.
72/6. Fókuszban: a Hold megfigyelése. Barthatöbbféle programot ismertet, például az akkoriban divatos tranziensholdjelenségek (Lunar Transient Phenomena, LTP) és a változó holdfoltokészlelési programját.
1973
73/1. Beszámolótolvashatunk a Magyar Meteor- és Tűzgömbészlelőhálózatról. A 36 észlelő1971/II. félévében 12 helyről 1701 meteort jegyeztek fel (MezősiCsaba-Keszthelyi Sándor).
73/4. A Kohoutek 1973f üstökösrőlolvashatunk rövid hírt. Az évszázad üstökösének kikiáltott Kohoutekmaximális fényessége dec. 26. körül valószínűleg eléri a -7 magnitúdót.(Nem érte el…)
73/5. Részleges napfogyatkozás volt június30-án, Magyarországról észlelve kb. 1%-os. (Ez volt a múlt század egyikleghosszabb teljes napfogyatkozása, amit az akkor új géptípusnakszámító Concorde fedélzetén is észleltek, együtt repülve az umbrával.)
73/6.Magyar amatőrök az AAVSO-listán. 1971/72-ben 18 észlelő 4646megfigyeléssel a 4. helyen állt. (Ma még a dobogó közelébe se jutnánkilyen eredménnyel.)
1974
74/1. Merkúr-átvonulás volt 1973. november 10-én. A kedvezőtlen időjárás miatt kevés észlelés érkezett.
74/2.A debreceni változócsillag-észlelő csoport munkáját ismerteti ZajáczGyörgy. Az SV Vul és a delta Cep fénygörbéjét is bemutatja. (Cefeidákmár régóta nem szerepelnek észlelőprogramunkban, ám észlelésük kiválószakköri feladat lenne.)
A Radiáns c. meteorészlelési rovat első jelentkezése. Rovatvezető: Papp János.
74/3.Megjelenik a Pleione – változócsillagászatunk eredményei. Fénygörbék:EU, U Del, Z UMa, R Sct, SS Cyg. Rovatvezető: Keszthelyi Sándor.
74/6.Észlelőtáborok 1974 nyarán. Papp János cikke a Győr-Zámolyban, ill.Velencén tartott táborokról. Utóbbit augusztus 9-21. között szervezték,Perseida-tábor volt.
1975
75/1. Amikrometeorit-észlelést ismertető cikk Papp Jánostól. (Az esővízbőlkinyerhető mikrometeoritok „észlelését” sokan művelték, ám csakhamarkiderült, hogy hazánk szennyezett légköri viszonyai mellett abegyűjthető szemcsék inkább mesterséges eredetűek.)
75/2.Messier-objektumok között. Budapesti viszonyok között, a 20 cm-esHeyde-refraktorral mit láthatunk a Messier-objektumokból? Meglepőensokat! A sorozat első jelentkezésekor az M15, az M52 és az M81észleléseiről olvashattunk. Az észleléseket minden alkalommalszakkörösök, Holl András, Juhász Róbert és Kökény Imre végezte.
75/6.Pleione: 1975 nóvái. A Nova Cyg 1975 augusztus 29-én tört ki, az elsőhazai észlelő Keszthelyi Sándor (29,84 UT), Európában is az elsőkközött volt. 31-én jut a nóva maximumba 1,7-1,8 magnitúdónál. Mindenidők leggyorsabb és legnagyobb amplitúdójú nóvája volt!
Ugyanebben a számban állatövi ellenfény rajzokat is közlünk (Keszthelyi Sándor).
A lap legvégén megemlékezés olvasható Tóth Sándorról, aki a hazai bolygóészlelés lelkes szervezője volt.
1976
76/1.Egy újabb érdekes észlelési lehetőségről olvashatunk, a holdlyukprogramról. 16 észlelő 1084 adatot gyűjtött össze kis átmérőjűkráterekről – keresztmetszetük megállapításához. Sajnos az amatőrészlelések szerint a kráterek mélysége a valóságosnál jóval mélyebbnekadódott…
A lap végén hosszú szakköri listát böngészhetünk: 1975-ben 151 szakkör működött az országban.
76/2. Egyszerű, fából készíthető parallaktikus állvány leírása Weren Nehls cikke alapján. A sorozat legelső tagja.
Január2/3-án, és 3/4-én Quadrantida-észleléseket végzett néhány amatőr,Keszthelyi vezetésével. Az ítéletidőben, viharos szélben iskitartottak…
Először olvashatunk a Holdtáj-programról –szinte a mai Hold-rovat előzményének tekinthetjük. A rajzokatKeszthelyi készítette/gyűjtötte.
76/3. Végre egy igazi üstökös,a West! Március 2-án hajnalban észlelték először hazánkból, 16 fokra aNaptól, 0 magnitúdósként, 3 fokos csóvával – még a fővárosból is igenlátványos volt.
76/3. A kettőscsillagok világa. Érdekes, szórakoztató sorozat indul kettősökről és észlelőikről, Mohácsi Gyula tollából.
1977
77/1.1976 Augusztusában földközelben járt a 6,4 év periódusúD’Arrest-üstökös. Hatalmas pacniként lehetett észlelni binokulárral.
77/2.Szabad szemmel megfigyelhető változócsillagok – a kétrészes cikk elsőfele. Sokakat indított a változócsillagok észlelése felé. Szerző:Keszthelyi Sándor
77/4. Megjelent a Meteor Gyorshírek 1. száma.Jelenségnaptárt közölt, majd új nóvákról, üstökösökről adott hírt, devalójában nem volt „gyors”, hiszen a Meteorral együtt postázták.
Az első rókafarmi „észlelő-építő” táborról is olvashatunk cikket, Szőke Balázs tollából.
77/5. Hédervári Péter cikke: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat?
1978
78/1.A szakköri fórum első jelentkezése. Vértes Ernő cikkéből, amely aveszprémi szakkör munkatervét közölte, kiderül, hogy 1978-ban 33250 Fta szakkör éves költségvetése (= elkölthető pénze).
78/2. Fotók a Meteorban, első ízben! Hold, bolygók. A gyenge nyomdai minőség miatt hamarosan felhagytunk a kísérletezéssel.
78/3.A Galilei Amatőrcsillagász Klub 1977-es napmegfigyelő munkájátismerteti Vadász Sándor. 20 észlelő 175 napon 259 észlelést végzett.
Kézivezetésű asztrográf – Sári Gyula cikke egyszerű kis mechanikakészítéséről. Kerékpárvilla, villanyak és más egyszerű, olcsónhozzáférhető alkatrészek felhasználásával készültek Sári Gyulamechanikái, melyek jól vizsgáztak!
78/4. Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa Keszthelyi Sándortól.
1979
79/1.A protuberanciák osztályozásáról és főbb tulajdonságairól ír HéderváriPéter. Akkoriban csak ő tudott észlelni protuberanciákat, külföldikapcsolatainak köszönhetően műszerezettsége jobb volt, mint a magyarátlag.
79/2. Nova Cyg 1978-fénygörbe. W.Morrison, P. Collins ésM. Hiraga fedezte fel, a W Cyg-nél. 60-62 körüli maximum. W. Morrison aW Cyg észlelése közben figyelt fel a betolakodóra.
Ugyancsak fénygörbét közlünk WZ Sge 1978-as maximumáról; a csillag akkor még visszatérő nóvaként van elkönyvelve.
Immár Helios címmel jelenik meg a napmegfigyelők rovata, Agócs László vezetésével.
79/3.Csillagászati Poszterek és képeslapok rendelhetők a Polaris csillagdacímén: Várkonyi György Ifjúsági és Úttörőház, III. Budapest, San Marcou. 71. (A Hansen Planetáriumtól rendelhető poszterekről később kiderül,hogy az akkori viszonyok között működik a megrendelés…)
79/4-5.Tájékoztató a Pleione Változócsillag-észlelő Hálózat megalakulásáról (Mizser Attila, Mezősi Csaba). A PVH 1991-ig meghatározó szerepet tölt be a hazai változóészlelésben. 1991-ben átalakul az MCSE Változócsillag Szakcsoportjává.
