Amikor 400 évvel ezelőtt megjelent a Csillaghírnök, akkor új korszak kezdődött a tudomány történetében, és ennek eredményei (meg persze a szemlélete is) olyan mértékben beépült a tudományos és a köznapi gondolkodásba egyaránt, hogy hajlamosak vagyunk el is feledkezni a létezésükről. Mindebben az olyan könyvek, mint amilyen Galileié is volt, alapvető szerepet játszottak. És nem is csak azért, amit tartalmaztak, hanem azért is, ahogyan tartalmazták: vagyis azért, mert nyomtatásban jelentek meg. És ez aztán elevetezett többek között a demokráciához is. Az előadás a Kopernikusztól Kepleren át Galileiig tartó és olykor nagyon is szeszélyes kacskaringójú változások bemutatása mellett arra is kitér, hogy milyen volt előtte; és érinti azt is, hogy mi jöhet a modern értelemben vett tudomány után.

Galilei legjelentősebb távcsöves felfedezései után 400 évvel indítottuk a Polaris Csillagvizsgálóban a Galilei 1610-2010 előadás-sorozatot. Március 9-i vendégünk Csaba György Gábor csillagász, aki Csillagok hírnöke című előadásában az itáliai tudós Sidereus nuncius című művét ismerteti. Ez volt az a munka, amelyben Galilei 1609/1610 fordulóján végzett megfigyeléseit ismertette - egyebek mellett itt közölte a Holddal kapcsolatos észleléseit és Jupiter holdjainak felfedezését. A Sidereus nuncius szövegét a Meteor csillagászati évkönyv 2009. évi kötetében közöltük, Csaba György Gábor fordításában.

Hivatalosan is véget ért A Csillagászat Nemzetközi Éve ? a zárórendezvénynek az olaszországi Padova adott otthont, az a város, ahol Galilei megkezdte csillagászati megfigyeléseit. Az esemény nem véletlenül kapta az ?Astronomy Beyond 2009? címet ? a Nemzetközi Csillagászati Unió már a címválasztással is jelezte, hogy a népszerűsítő programokat, melyek világszerte fémjelezték A Csillagászat Nemzetközi Évét, 2009 után is tovább szeretné vinni ? bár természetesen kisebb lendülettel. Az sem volt véletlen, hogy a rendezvényt épp Padovában, és épp január 9?10-én tartották meg, négyszáz évvel a Galilei-holdak felfedezése után. Galilei ugyanis épp Padovában kezdte meg világfordító észleléseit. Az előadás megpróbál áttekintést adni a Padovában 1610 januárjában és 2010 januárjában történtekről, sok képpel és személyes élménnyel.

A 2010. február 28-i tűzgömbről beszélget szem- és fültanúkkal Vasik János. Elhangzott a Szlovák Rádió nemzetiségi 5-ös csatornája, a Pátria Rádió Hétről hétre című műsorában.

Ponori Thewrewk Aurél, az MCSE örökös tiszteletbeli elnöke a kronológia, azaz az időszámítástan rejtelmeibe vezeti be a nézőket. Bemutatva a történelem segédtudományának alapvetéseit, valamint a legnevesebb hazai és külföldi kronológusok munkásságát.

A csillagász-tanár Csaba György Gábor a hazai ismeretterjesztés egyik legelismertebb alakja. Előadásában egy korai elődjét idézi meg. A 17. századi Szentiványi Mártont, aki a korszak asztronómiájának egyik jeles képviselője, az akkori tudásanyag terjesztésének egyik apostola volt.

Somosvári Béla főszerkesztő-helyettes a Csillagászattörténeti Találkozó 2010 program házigazdája a csillagászattörténet.csillagászat.hu honlapot mutatja be. A portál történetét, szerkesztési elveit, munkatársait, készítését.

Az MTA KTM CSKI tudományos munkatársa, Zsoldos Endre a középkori Magyarországra invitálja a nézőket. Megidézve a korszak elfeledett hazai asztronómusait, illetve manapság már furcsának ható csillagászati világképét.

A 2009-es csillagászattörténeti találkozó egyik hiánypótló előadása a magyarországi csillagvizsgálókat addig nem vizsgált szemszögből mutatta be. Építészeti megoldásaik alapján. Keszthelyi Sándornak, a Meteor csillagászattörténeti rovatvezetőjének jelen prezentációja a tavalyi előadást folytatása, befejezése.

Sánta Gábor régész, Meteor rovatvezető előadása indukálta a legtöbb kérdést. Témája egy őskori kultikus tárgy, a nebrai korong. Melynek eredete és a rajta ábrázolt csillagászati motívumok máig sok különböző értelmezésre adnak okot.