Műszereink | MCSE

Műszereink

A 20 cm-es refraktor

A 200/2470-es lencsés távcső Mizser Attila felvétele

A 200/2470-es lencsés távcső
Mizser Attila felvétele

Kupolánkban egy igazi bemutató műszer kapott helyet, a 200/2470-es refraktor. A 20 cm objektívátmérőjű lencsés távcsövet a 2003. május 31-i részleges napfogyatkozás alkalmával avattuk fel. A távcső objektívjét a D&G Optical gyártotta, a mechanika magyar gyártású, óragépes, goto vezérlésű, Fornax 50-es típusú. Ez a távcsőtípus igen alkalmas vizuális megfigyelésekre és a nagyközönség számára tartott bemutatókra.

A műszer a hazai amatőrcsillagászok és távcsöves vállalkozások összefogására ad szép példát, hiszen számos egyesületi tagtársunk segítségével készült el ez a nagyszerű, impozáns távcső. Elkészülésének körülményeiről részletesen szól a Távcső születik című cikk.

A nagy refraktor elsősorban a Hold, a bolygók, a kettőscsillagok, valamint a Nap észlelése terén nyújt felejthetetlen élményt, a 2003-as nagy Mars-közelség alkalmával több ezren láthatták vele a vörös bolygót.

Számos webkamerás felvételt, rajzot, sőt hagyományos fotót is készítettünk ezekről a látványos égitestekről.

 

Hajnali életkép webkamerázás után... Nagy Zoltán A. mozaikfelvétele

Hajnali életkép webkamerázás után…
Nagy Zoltán A. mozaikfelvétele

A jó minőségű lencsés távcsövekre jellemző magas képkontrasztnak köszönhetően azonban emlékezetes látványt nyújtanak vele a gömbhalmazok, planetáris ködök és a kettőscsillagok.

 

Az M13 gömbhalmazban sziporkázó csillagrengeteg, vagy az M57 kicsiny “füstkarikájának” látványa sok látogatónkból csalt ki elragadtatott felkiáltást!

 

 

 

 

Dobson-távcsövek

A műszerek bemutatását folytassuk a teraszra is könnyen kivihető ún. Dobson-távcsövekkel. Általában ezekkel találkozik először a Polarisba érekező látogató, hiszen legtöbb esetben vagy már kint vannak az égbolt alatt, vagy az előtérben várják a kiszállítást.

Ennek a nagyon egyszerű, ún. Dobson-mechanikának a lényege, hogy egy vízszintes lapon elfordítható ún. forgózsámolyba helyezik billenthetően a távcsőtubust. A lapok között általában telfonból készült kis párnák vannak, ezeken vajszerű simasággal csúszik a zsámoly. Ennek az oldalába vágott két körívbe ültetik bele a távcső tubusára szerelt csúszókorongokat.

A 200/1000-es SkyWatcher Dobson

A 200/1000-es SkyWatcher Dobson

 

Az égbolt bármely pontjára ráirányítgható a műszer a vízszintes és függőleges tengelyek körül elforgatva (l. az ábrán a vörös nyilakat). Ezzel viszonylag könnyű, olcsó de stabil állványt kaptunk, amely könnyen szállítható. Persze ezért le kell mondanunk a motoros követés kényelméről, és a nagyobb nagyításokkal a látómezőből folyamatosan kiúszó célobjektumokat is csak kézzel lehet utánállítani. Ez jól szemlélteti Földünk tengely körüli forgását is.

Ebből kifolyólag fotós, CCD-s munkára nem nagyon tudjuk hasznosítani ezeket. (Ugyan léteznek már motorizált Dobson-távcsövek is, azonban ezek már jóval bonyolultabb, drágább szerkezetek.) A műszerek felépítésüknél fogva alacsonyabbak, így a gyerekek is könnyen felérik azokat.

A Polarisban két Dobson teljesít szolgálatot. Kiváló optikájú a jobb oldali képen látható SkyWatcher 200/1000-es Dobsonunk. Ez a legrégebbi ilyen távcsövünk, 2001 elejétől használjuk. Sok visszatérő látogatónk már régi ismerősként üdvözli az égre meredő fehér tubust. Mint az előbb adott paraméterekből kitűnik, ennek 20 cm átmérőjű a főtükre, és éppen 100 cm a fókusztávolsága.

 

A GSO 250/1250 Dobson

A GSO 250/1250 Dobson

A másik műszer 2003 elején állt hadrendbe. Ez egy GSO 250/1250-es nagyágyú. A városi, fényszennyezett égbolton a halvány objektumok nehezen láthatóak. Sokan kíváncsiak távoli galaxisokra, csillaghalmazokra, azonban ezek nagy része annyira halvány, hogy — legalábbis a városi viszonyok között — nehezen tudjuk bemutatni a látogatóknak. Ebben a műszerben 25 cm átmerőjű főtükör van, ami több fényt gyűjt össze — így már jóval könnyebben látható néhány halványabb objektum. Elsősorban hidegfront utáni, tiszta levegőjű időszakban lehet szépen látni vele olyan nevezetes mélyég-objekumokat, mint tavasszal a Hercules-gömbhalmaz (M13), nyáron a Súlyzó-köd (M27), ősszel az Andromeda-köd (M31), télen pedig az Orion-köd (M42).

A legnagyobb távcsövünk…

2006-ban állt hadrendbe legnagyobb műszerünk a Celestron 11 (28 cm-es Schmidt-Cassegrain). A távcső Fornax-50-es mechanikát tartós használatra kaptuk egy amatőrtársunktól. Az ST-7C CCD-kamerával felszerelt távcsővel elsősorban fotometriai méréseket végzünk, hiszen a kamerát az AAVSO-tól kaptuk használatra. Egyebek mellett sikeresen észleltük az XO-1b exobolygó által okozott elhalványodásokat. 2008-ban beindultak a műszerrel a rendszeres kisbolygó- és üstökösmegfigyelések.

A 280/2800-as Schmidt-Cassegrain

A 280/2800-as Schmidt-Cassegrain

 …és a legkisebb

Sokan hitetlenkednek: valóban ilyen kicsi volt Newton távcsöve? Nos, valóban! A 35/120-as kis orosz gyártmányú távcső meglepően hű és használható másolata Newton 1668-ban készült híres távcsövének. A kis műszert használva többet érthetünk meg a XVII. század csillagászatából is…

Egy "igazi" Newton-távcső

Egy “igazi” Newton-távcső

 



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close