A hónap témája a Polarisban: Merjünk álmodni! | MCSE

A hónap témája a Polarisban: Merjünk álmodni!

Az óbudai Polaris Csillagvizsgáló 1979-ben létesült, a gyerekek, az ifjúság csillagászati képzésének céljából. Miként lehetne fejleszteni a létesítményt? Erre ad egy lehetséges választ az alábbi tanulmányterv, amely 2012 augusztusában készült.

Temetőből csillagvizsgáló

Az óbudai Barátság Park területén az előző századfordulón még temető volt (ún. régi óbudai temető, I. 1. melléklet), melyet 1922-ben bezártak. A temető helyén az 1970-es évek közepén úttörőtábort hoztak létre, 1979-ben a Nemzetközi Gyermekévben készült el a parancsnoki épület, ahol helyet kapott a Polaris Csillagvizsgáló. Az átadott csillagvizsgáló kupolájában egy Zeiss gyártmányú csillagászati távcső kapott helyet, amely az akkori kor legmodernebb iskolai-bemutató távcsövének számított (még ma is használatban van). A Polaris Csillagvizsgálóban a kezdetektől fogva rendszeres távcsöves bemutatókat tartottak, valamint csillagászattal és űrkutatással kapcsolatos előadásoknak adott helyet, illetve az érdeklődő ifjúság számára szakköröket szerveztek.

parancsnoki_epulet

A parancsnoki épület 1982-ben.

 

A terület adottságai

A Barátság Park különleges, részben háborítatlan állapotban beékelődő terület, természeti „zárvány” Óbuda lakó- és ipari övezetének határán. A terület mintegy felét növénytakaró borítja. A növényzet legértékesebb része a két vadgesztenye-fasor, melyek feltehetően még a temető időszakából maradtak meg. A parkban állandó lakók a különböző énekesmadarak, éjszakánként nyest, denevér, bagoly is megfordul itt, de volt rá példa, hogy rókával találkozhattunk. A területen különféle sportpályák működnek (tenisz, labdarúgó-, sí-, strandröplabda), továbbá nyári időszakban egy strandolásra alkalmas terület, melyet a kerületi polgárok, illetve a nyári napközis tábor gyermekei vesznek igénybe. Alkalmanként sport- és családi napoknak és otthont ad a park, ezeket a programokat jól kiegészítik a csillagvizsgáló távcsöves bemutatói. Csillagászati szempontból előnyös, hogy a belváros reklám- és díszvilágításaitól távolabb esik, az égbolt valamivel sötétebb, mint a belső területeken, a városközpont fényeit az erdősáv valamelyest árnyékolja. Évente néhány alkalommal (hidegfront után) még a Tejút is látható innen. A csillagvizsgálóban elsősorban a Hold, a bolygók, a fényesebb ködök és csillaghalmazok, napközben pedig természetesen a Nap jelenségeinek távcsöves megfigyelésére kínálkozik lehetőség.

baratsag_park

A mai Barátság Park helyén levő temető egy 1908-as Budapest-térképen.

 

A Polaris és a Magyar Csillagászati Egyesület

A Polaris Csillagvizsgáló 2001 elején kapott országos ismertséget, amikor a Magyar Csillagászati Egyesület költözött falai közé (bérleti jogviszony). Az egyesület szakemberei és önkéntesei új életet, új lendületet hoztak a Polarisba. Rendszeressé váltak a távcsöves bemutatók a kerület és a főváros lakossága részére. Több korosztály számára indítottunk szakköröket. Csillagászati témakörökben előadássorozatok indultak. Mindezek mellett a Polaris vált a hazai csillagászati ismeretterjesztés egyik központjává, illetve mintaszerűen működő közösségi csillagvizsgálójává. Állandóvá váltak a nagybemutatók a főbb csillagászati események alkalmával (fogyatkozások, üstökösök, Mars-közelség, vagy legutóbb a Vénusz-átvonulás). Az intézmény éves látogatottsága 2500-6000 fő között mozgott. 2003-ban évben látogatták a legtöbben, a Mars-közelség évében. A belépődíj jelképes, mivel mindig arra törekedtünk, hogy minél többen látogassanak el hozzánk. Nagyon sokan ingyenesen látogatják, így például a kisgyermekek és a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai. A csillagvizsgálóban tartott előadások 2005 óta élő közvetítéssel is megtekinthetők, valamint megtalálhatók az interneten is a Magyar Csillagászati Egyesület Youtube-csatornáján (www.youtube.com/Csillagaszat), itt jelenleg közel 700 előadás érhető el.

Rendszeresen részt veszünk olyan országos programokban, mint a Múzeumok Éjszakája, az Egy óra a Földért, a Kutatók Éjszakája, a Csillagászat Napja. Rendszeresen fogadunk iskolai csoportokat nem csak a III. kerületből, hanem a főváros minden részéből, sőt vidékről is érkeznek hozzánk szervezett csoportok.

venusz-atvonulas_polaris_2004

A Vénusz-átvonulás megfigyelése 2004-ben a teraszról.

A Polarisban eredményes ismeretterjesztő és tehetséggondozó tevékenység is zajlik. Szakköröseink 2005-ben chilei utazást (Európai Déli Obszervatórium), 2010-ben huntsville-i táborozást (a NASA űrtáborában), 2012-ben a Rio de Janeiro-i Csillagászati diákolimpián két bronzérmet és egy negyedik helyezést értek el. Az ismeretterjesztő és tehetséggondozó tevékenység mellett tudományos értékű megfigyelések is zajlanak a Polarisban. Munkatársunk fedezte fel és nevezte el az Aquincum kisbolygót, a Nemzetközi Csillagászati Unió 2008-ban fogadta el az elnevezést (107052 Aquincum). A csillagvizsgálóban a Nap és a bolygók rendszeres megfigyelése mellett többek között változócsillagok és exobolygók észlelése is folyik.

Mindezek az eredmények nem jöhettek volna létre a Magyar Csillagászati Egyesület önkéntesei nélkül. A Polaris életében több tucat amatőr és szakcsillagász vesz részt: fogadják a látogatókat, előadásokat tartanak, foglalkozásokat vezetnek a fiatalok számára, kiadványokat, honlapokat szerkesztenek stb. Ezt az értékes tevékenységet lehetne még szélesebb kör számára elérhetővé tenni az óbudai Polaris Csillagvizsgáló jelentős bővítésével, mellyel nem csak jobb körülmények mellett folyhatna a csillagászat népszerűsítése, hanem városrészünk egy új közösségi létesítménnyel is gyarapodhatna, melynek látogatottsága messze meghaladhatná a jelenlegit.

perseida-ejszaka_polaris_2012

Amikor kicsi az előadóterem: szabadtéri előadás (Perseida-éjszaka, 2012)

 

Kitekintés: csillagvizsgálók a visegrádi országokban

A visegrádi országok tekintetében Magyarország egyértelmű hátrányban van a csillagászat népszerűsítése terén. Az okok egyike csak a forráshiány, a másik, döntő probléma az, hogy a hazai csillagászat-népszerűsítő létesítmények szervezetiműködési háttere rendkívül heterogén. Művelődési intézményekhez, civil szervezetekhez és iskolákhoz kapcsolódnak, ráadásul igen kevés a rendelkezésre álló státusz, sok helyen egy-egy elkötelezett helyi szervezőn múlik minden. Ha kidől a helyi élet motorja, szinte az egész rendszer összeomlik.

brunni_csillagvizsgalo

A brünni csillagvizsgáló és planetárium.

A visegrádi országok közül mind Csehországban, mind Szlovákiában, mind pedig Lengyelországban kiterjedt ismeretterjesztő-tehetséggondozó intézményhálózatot működtetnek állami és önkormányzati forrásokból. Ezen a téren Csehország a régió éllovasa, több tucat önkormányzati finanszírozású csillagvizsgálóval. Nem véletlen, hogy Csehország mind az Európai Űrügynökség, mind pedig az Európai Déli Obszervatórium tagja lett (erről Magyarországon még csak nem is álmodhatunk jelenleg). Lengyelországban is jelentős fejlesztések zajlanak ezekben az években. Egyedül a Kujávia-Pomerániai Vajdaságban 14 szabványos iskolai csillagvizsgálót építenek (Astro-baze).

kujavia-pomerania_csillagvizsgalok_2

14 új, szabványos iskolai csillagvizsgálót telepítettek Lengyelországban,
a Kujávia-Pomerániai Vajdaságban 2011-2012 folyamán.

 

Polaris-jövőkép: Csillagászat a fejlődésért és a tehetségekért

A csillagászat különlegesnek számít a tudományágak között, mivel ősi gyökerei vannak, alapvető tudományos, filozófiai kérdésekkel foglalkozik, és kapcsolódik a legújabb technikai fejlesztésekhez is – ezért ismereteinek terjesztése és oktatása fontos lehet a fenntartható fejlődésben. Oktatásának stimulálása a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) egyik fő célkitűzése, kiemelve azt, hogy a csillagászati ismeretek átadása fontos lehet az általános fejlődés szempontjából is. Az IAU ezért is indította el a „Csillagászat és fejlődés” elnevezésű programját, amiben a fejlődő világra koncentrálnak. Azonban hazánkban is bőven van tennivaló ezen a téren. Tudománytalan, babonás elképzelések (pl. világvége- és összeesküvés-elméletek) könnyedén táptalajra lelnek. Óriási a szakadék a tudományok, a valódi tudás és a lakosság ismeretei között. Napjainkban szemléletalakító szerepe van a csillagászatnak: sajnálatos tény, hogy az ifjúság körében lecsökkent az érdeklődés a természettudományok, és a műszaki pálya iránt – ennek ellenére egy csillagászati előadásra, bemutatóra még mindig könnyedén becsábíthatók a gyerekek, diákok. A Magyar Csillagászati Egyesület rendezvényei, országos távcsöves bemutatói sokaknak jelent élményt, és sokaknak változtathatja meg gondolkodását, világszemléletét, és felkelti a fiatalok érdeklődését a természettudományos pálya iránt.

A kisiskolás korban kapott ingerek alapvető szerepet játszanak az emberi értékrendszer kialakulásában. Már ebben a korban is értékelik és élvezik az égi objektumok szépségét és fogékonyak akár a Világegyetem mérhetetlen mélységeire is. Az égbolt és a Világegyetem könnyedén felkelti a gyermekek, az ifjúság, de még a felnőtt korosztály figyelmét. A csillagászat izgalmas bevezetés a tudományos módszerek és a természet racionális vizsgálatának megismerésébe.

napkozisek_polarisban_2005

Napközisek a kupolában. (2005)

csaladi_csillagászat_2010

Családi csillagászat: elkészült a Jupiter! (2010)

Mindezek ellenére sajnos az oktatásban a csillagászat kevés súllyal szerepel, ezért jelentős feladatok hárulnak az ismeretterjesztésre, a csillagászati civilszférára. A Magyar Csillagászati Egyesület egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több ember részesüljön a „Galilei-élményben”, azaz távcsövön keresztül láthassa az égbolt látványosabb objektumait, a Holdat, a bolygókat. Ezek a megfigyelések és maga a csillagos égbolttal kapcsolatos ismeretek, hagyományok is az egyetemes kultúra részét képezik.

A természettudományos és a műszaki pályák népszerűsítését az Európai Unió is támogatja, közismert és népszerű rendezvény a Kutatók Éjszakája, melynek célja az, hogy a reál területek felé irányítsa a fiatalok érdeklődését. Ezt a célt szolgálhatják olyan hazai kezdeményezések, mint például a Csodák Palotája, vagy a Futura Élményközpont, ahol szórakoztató formában mutatják be a fizikai jelenségeket. A csillagászat és az űrhajózás eredményeit már nehezebb bemutatni, hiszen a vizsgált égitestek, jelenségek extrém távolságokban vannak. A csillagászat népszerűsítésének természetes helyszínei a csillagvizsgálók és planetáriumok.

A korszerű tudománynépszerűsítés kiváló és attraktív helyszíne lehetne egy olyan létesítmény, amely a Polaris Csillagvizsgáló meglévő épületét jelentősen kibővítve Óbudai Csillagvizsgáló és Planetárium néven fogadhatná a téma iránt fogékony korosztályokat. Foglalkoztatókkal, nagyméretű előadóteremmel, további csillagvizsgáló kupolával és digitális planetáriummal kibővítve mind az oktatás céljaira, mind a szabadidő hasznos és értelmes eltöltésére alkalmas új, korszerű intézménnyel gyarapodhatna kerületünk. A kibővítetett létesítmény látogatottsága egy nagyságrenddel megnövekedne, évi 20-30 ezer főre, ami egyben forrást is jelentene a folyamatos fenntartáshoz.

Elképzelésünk szerint bővítéshez és a későbbi üzemeltetéshez szükséges európai uniós források Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával szorosan együttműködve biztosíthatók. A beruházás becsült összege 120-150 millió Ft. A létrejövő új komplexum szakmai hátterét a Magyar Csillagászati Egyesület nyújthatja, amire garanciát jelent szervezetünk eddigi tevékenysége.

A színvonalas működés érdekében elengedhetetlen a terület fényszennyezettségének biztosítása, az út új OTÉK-szabályozásnak megfelelően.

 

Óbudai Csillagvizsgáló és Planetárium tanulmányterv

Tanulmánytervünk az óbudai Polaris Csillagvizsgáló lehetséges bővítését mutatja be. A bővítendő épület 1979-ben épült, formája azóta nem változott. Vegyes funkcióval működik, a földszinten szolgálati lakás, valamint öltözők és tárolók találhatók. Az emeleten lévő csillagvizsgáló megközelítése a teraszon át történik, az épület melletti vaslépcsőn. A terasz a csillagvizsgáló funkcióhoz jól kapcsolódik, alkalmas az égbolt megfigyelésére, csillagképek ismertetésére, kisebb távcsövek elhelyezésére, és nagy létszámú szabadtéri előadások tartására. A terasz és a beépített emeleti rész aránya 4:1.

polaris_latvanyterv

Látványterv

A több évtizedes működés során felmerült igények szerint nagy szükség lenne a bővítésre. Nagyobb befogadóképességű előadóterem létrehozása, új digitális planetárium létesítése, szakkörösök számára külön foglalkoztató tükörcsiszolási, távcsőépítési lehetőséggel.

Szükséges egy kupola létesítése is, amit mozgáskorlátozottak is megközelíthetnének – pillanatnyilag ilyen nincs Magyarországon. Az építészeti elgondolás szerint olyan épület-hozzáépítésről lenne szó, amely a funkció szerint külön is használható, nem zavarja a jelenlegi funkciókat, a meglévő épülethez szervesen kapcsolódik, és a látogatók megérkezésnél figyelemfelhívó, attraktív.

A terület adottságai ismeretében adódik a nagy szintkülönbséghez jól illeszkedő bővítés. A jelenlegi emeleti részhez kapcsolódna a nagy előadóterem. Az alatta lévő szint a nemrég felújított járdaszintről megközelíthető lenne, itt kiállítótér kerülne kialakításra, valamint a planetárium lejtős nézőtere is elérhető lenne.

polaris_latvanytervek

Látványtervek

Egy szinttel lejjebb a vizes blokkok, illetve a planetárium alsó megközelítése kapna helyet, így a mozgáskorlátozottak bejutása ide is megoldott lenne. Az egész létesítményt lépcső kötné össze, amely az utca felé eső három szintet összefogó átriumban kapna helyet. Az utca felé a planetárium kupolája láthatóvá válik – mint érdekes, hívogató „cégér”.

Javasolt, hogy az új épület üzemelése energiatudatos módon történjen, figyelembe véve az energia árakat, valamint a környezettudatosságot. Az épület környezetében és a park területén a fényszennyezés kiküszöbölése érdekében olyan térvilágítás kerülne kialakításra, amely csak lefelé irányul, és megfelel a szabványoknak.

A fejlesztést két ütemben is meg lehetne valósítani:
I. ütem: új csillagvizsgáló torony.
II. ütem: planetárium-blokk.

fejlesztes_utemezes

 

Alaprajzok:

fejlesztes_foldszint_alaprajz fejlesztes_alsoszint_alaprajz
fejlesztes_teraszszint_alaprajz  fejlesztes_metszet

fejlesztes_homlokzat

Az építész terveket Szász Mária vezető építész tervező készítette. A felmérést Hajdú Viktor építész hallgató végezte, a látványterveket Kovács Dávid építész készítette.