2001. május – Minden eladó!
Nem múlik el hét, hogy ne keresne meg valaki azzal, hogy segítsek, miként nevezhetne el egy csillagot szeretett kedveséről, imádott kutyájáról, kedvelt autójáról, netán öngyújtójáról. Mert ugye lehet hallani arról, hogy van egy cég, amely ilyesmivel foglalkozik. Tessék nekem segíteni, hol érhetem el őket!
A kommunizmus évtizedeiben minden közös tulajdonnak számított. Talán ezért esett úgy, hogy csak azt nem lopták el, ami nem volt lebetonozva vagy lehegesztve, bár a fináléban előkerült a légkalapács és a lángvágó is. Ma viszont minden eladó, csak az számít, hogy miből lehet pénzt csinálni. Az “elmúlt negyven + n évben” lehazudták a csillagot is az égről, ma nem lehazudják, hanem eladják a csillagokat. A csillagbiznisz szereplőit az sem zavarja (miért is zavarná?), hogy csak olyasmit lehet eladni, ami az embernek a tulajdonát képezi. Ugyan ki “birtokolhatná” a csillagokat? Ugyan melyik földi halandó tulajdonát képezheti a Hold, vagy a Mars felszíne — netán az egész Naprendszer? Pedig kell hogy legyenek tulajdonosok, hiszen vannak eladók is, amint az kiderül a hirdetésekből.
Az ember azt hinné, hogy vicc az egész. Hogyan is lehetne áruba bocsátani a csillagokat, az emberiség közös “tulajdonát”? Pedig lehet, mégpedig törvényes keretek között. Csakhogy abból, hogy valami törvényes, még nem következik szükségszerűen, hogy tisztességes is. Az International Star Registry (Nemzetközi Csillagregisztráció) 1979-ben jött létre, természetesen a korlátlan lehetőségek hazájában. Bár New York Fogyasztóvédelmi Osztálya 1998-ban megállapította, hogy a vállalkozás megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat, erről az átlagember aligha értesül. A cég rendületlenül hirdeti szolgáltatását, amely iránt karácsony ill. Bálint-nap előtt megugrik az érdeklődés, ami egyben jelzi a szerelmesek és a tájékozatlanok megnövekedett aktivitását is. Ennek eredményeként az ISR — melynek még az emblémája is párját ritkítóan ízléstelen — mindmáig félmillió csillagnevet “regisztrált”.
A cég Magyarországon is megjelent, akinek úgy tetszik, nevet adhat egy csillagnak. Cserébe kap egy tanúsítványt a választott csillag koordinátáival, merített papíron, olasz képkeretben, díszszalaggal átkötve, az ISR arany pecsétjével ellátva (további melléklet egy Uránia-jegy, hogy “megnézhesse” a csillagot az újdonsült tulajdonos). Mindez így együtt a gyanútlan érdeklődő számára a tudományos hitelesség látszatát kelti — 49.000 Ft ellenében.
Van egy nagyon rossz hírem a potenciális vásárlóknak: a “menő”, könnyen azonosítható csillagok már néhány ezer évvel ezelőtt “elfogytak”, vagyis elég régóta van nevük, mely nevekhez a csillagászat művelői valami érthetetlen oknál fogva erősen ragaszkodnak. Ha a fene fenét eszik, akkor sem nevezik az Albireót Arankának, a Denebet Dalmának, a Regulust Róbertnek és így tovább. Persze az ISR nem is ezeket a régóta “foglalt” csillagokat bocsátja áruba, hanem a jóval halványabbakat, de a megátalkodott csillagászok nem vesznek tudomást a szebbnél szebb elnevezésekről, megmaradnak a jól bevált BD, HD, GSC stb. katalógusokban
található “száraz” számoknál. A tudomány világában a vásárolt csillagnevek egész egyszerűen nem léteznek, így a nevek viselői is elesnek a titkon remélt halhatatlanságtól.
A Nemzetközi Csillagászati Uniónál (IAU) is gyakran érdeklődnek a csillagnévadás felől. A szervezet honlapján az alábbi információk olvashatók ezzel kapcsolatban:
Világos beszéd. Az IAU a költséges és értelmetlen csillagvásárlás helyett arra buzdítja az érdeklődőket, hogy menjenek el egy planetáriumba, keressenek fel egy professzionális vagy amatőr csillagvizsgálót, vásároljanak távcsövet. Előbb ismerjék meg a csillagos eget, azután választhatnak maguknak csillagot. Akit inkább a számítástechnika érdekel, szerezze be a Guide valamelyik verzióját, melynek alapján olyan térképet nyomtathat, amilyet csak akar. Végtére a Guide is a GSC alapján dolgozik, akárcsak az ISR csillagnév-osztogatói…
Még ennél is mulatságosabb a Holdkövetség ajánlata: potom 20 ezer forintért 1 acre (0,40 hektár) földet vásárolhatunk a Holdon. Mellékelt dokumentáció: 1 db Hold-alkotmány, 1 db Hold-Okirat, 1 db Hold-térkép (amely megmutatja a telek körülbelüli elhelyezkedését). Biztató, hogy a magyarországi Holdkövetség honlapján az olvasható, hogy eladó a HoldBolt üzletág. Ezek szerint nem nagyon tülekedhetnek a vásárlók. A Holdkövetség fő szerverén az az örömteli hír olvasható, hogy immár a Marson, a Vénuszon (egyáltalán tudják, milyen körülmények vannak ott?!), sőt az Ión is telekhez juthatnak az igazán elszántak (utóbbi égitesten izgalmas telekhatár-vitákra számíthatunk).
A harmadik évezred hajnalán csak-csak eltűnődik az ember azon, milyen praktikus lenne egy szép telek — mondjuk a Plato-kráter alján. Néha átruccanna az ember, kapálgatna egy kicsit, megmetszené a szőlőt, aztán meg kapkodhatná a levegőt. A közlekedés
ugyan nem túl jó, de ez csak pénzkérdés. Egy igazi pénzeszsáknak meg se kottyanna az az 50-60 milliárd dollár, amiből kihozható egy holdrakéta, meg egy formás kis holdbéli víkendház.
Az ISR Hungary reakciója:
———— Original Message ———— Subject: Csillagregisztráció Date: Sun, 06 Jan 2002 23:23:41 +0100 From: TRIO <trio.produkcio@matavnet.hu> To: polaris@mcse.hu
Kedves Mizser Attila!
Egyik megrendelőnk révén értesültünk arról, hogy van egy bennünket igen
alaposan ismerő Egyesület, mely tevékenységünkről véleményt is alkotott, sőt
azt már közzé is tette úgy, hogy mindezzel kapcsolatosan magát a céget,
vagyis az ISR Hungaryt megkereste volna.
Ha csupa jó és szép dolgot szeretnék közzé tenni valakiről vagy
valamiről, akkor sem haszontalan megkeresni az illetőt. Különösen, ha
valamiről hallottam, esetleg olvastam, és ez alapján rossz benyomásom alakul
ki a témával kapcsolatban. Úgy érzem, az etikus magatartás azt követné, hogy
lehetőséget ad az emlegetett cégnek arra, hogy elmondhassa, mi is az, amit
kínál.
De tájékozódhatott volna például Ön, akár úgy, mintha egy vevő lenne, és
mindazt amit a cikkben leírt, többnyire hallhatta volna tőlünk is. Talán ez
azért lett volna nagyon jó, mert még a gyanú sem merülhetett volna fel, hogy
mint újságíró esetleg mást hall.
Sajnálom mindezt azért, mert ezek a kérdések másban is felmerültek, és
pl. 2001. március 15-én EstFm Rádió munkatársai föl is tették élőben azt a
kérdést, hogy egy tudomámyos konferencián beszélnek egy már nevet kapott
csillagról, akkor vajon úgy emlegetik-e. Természetesen nem “Nyuszi 23”-ból
lesz majd vörös óriás, hangzott el ott.
A Petőfi Rádióban még 1999-ben hívták meg mellénk Magyarország egyedüli
űrjogászát, aki az Önéhez hasonló indulatokkal ült le a riporthoz, majd a
beszélgetés után egy mosolygós, érdeklődő úr lett belőle. Miért? Mert a
rádió módot adott arra, hogy elmondhassunk, eszünk ágában sincs kiárusítani
a csillagokat. Ez az egész nem egy véresen komoly tudományos akció, hanem
egy kedves, lélekkel teli ötlet, hogy örömöt szerezhessenek az emberek a
szeretteiknek. Kicsit talán “kézzel foghatóvá tenni” a régi vágyat: Lehoznám
néked a csillagokat…
Mindvégig törekedtünk arra, hogy csillagnév-választóinkat hitelesen
tájékoztassuk. A tájékoztató füzetben leírtuk, hogy a csillagképek szabad
szemmel jól látható csillagait már elnevezték, így az ISR keretében a szabad
szemmel nem látható csillagokat lehet elnevezni. Az Uránia csillagvizsgáló
igazgatójával kötöttünk együttműködési megállapodást, pontosan azért, hogy
az egy program lehessen, hogy elmegy a család a Gellérthegyre, ahol az
igazgató úr segítségével egy kicsit közelebb jönnek a csillagok az emberhez.
Mi azt garantáljuk a csillagnévadóknak, hogy az ISR rendszerén belül azt a
csillagot soha senki nem nevezheti el másképp, és az adott név megjelenik az
Egyesült Államokban kiadásra kerülő csillagnév katalógusban.
Mindezeket figyelembe véve, mivel az Ön cikke cégünk rossz hírét
keltette, kérjük egy újabb írásban szíveskedjék álláspontunkat közzé tenni.
További információkkal állunk rendelkezésére.
Jelentkezését várva üdvözli:
Emmer Edit, ügyvezető
TRIO Produkció Kft.
Tel./fax: 3414 730 mobil: 06/209 605-685 E-mail: trio.produkcio@matavnet.hu www.csillagom.hu
