2002. március – Konkoly Thege Miklós bolygómegfigyelései | MCSE

2002. március – Konkoly Thege Miklós bolygómegfigyelései

A fizikai csillagászat első, "úttörő" nemzedékének legfontosabb feladata a
műszerek és a módszerek kidolgozása mellett a lehetőleg mennél nagyobb mennyiségű
észlelési adat gyűjtése, összeállítása és rendszerezése volt. Ezek az
adathalmazok alapozták meg a következő "asztrofizikus generáció" tapasztalati, majd elméleti következtetéseit.


A bolygókon észlelhető változások (Jupiter felhőzete stb.), a belső bolygók
"térképezése" V. Schiaparelli, C. Flammarion, W. Dening, O. Lohse és mások — gyakran az ügyes
műkedvelők — munkája nyomán vált érdekessé az 1870-es években.

Konkoly Thege Miklós is az adatgyűjtő nemzedékhez tartozott, ógyallai obszervatóriumában maga is a
folyamatos napészlelést, utóbb a bolygók rendszeres megfigyelését, csillagszínképek tanulmányozását és
katalogizálását, és az üstökösszínképek vizsgálatát tűzte ki célul. Megfigyeléseiről (és
munkatársainak tevékenységéről) először a Magyar Tudományos Akadémia III. osztályának kiadványában
("Értekezések a mathematikai tudományok köréből"), 1874-ben számolt be, és 1886-ig számos közleménye jelent meg itt. A részletes beszámolókat 1879-től a saját kiadásában megjelentetett német (utóbb kétnyelvű) évi beszámolókban tette közzé. A "Beobachtungen angestelt am Astrophysikalischen Observatorium in O-Gyalla in Ungarn" 16 kötete, a hozzá csatlakozó 2 újabb sorozatú kötettel az egész világon ismertté tette az Ó-Gyallai Astrophysikai Observatorium működését. Utóbb, a már állami kezelésben működő Magyar Királyi Konkoly-alapítványú Ó-Gyallai Astrophysikai Obszervatórium két vaskos kötetben és 12 "kisebb kiadvány"-ban közölte a megfigyeléseket (ugyancsak magyar és német nyelven).

A bolygók felszíni jelenségeinek rendszeres észlelése és rajzolása csak a múlt század
utolsó negyedében vált rendszeresebb programmá a nagyobb csillagvizsgálókban. Főként a Jupiter sávjainak
változásai, és a Nagy Vörös Folt jelentkezése, valamint a Mars-térképek szerkesztése keltette fel néhány csillagász érdeklődését.

1877 őszén, a 10,5 hüvelykes reflektorral kezdte meg a Mars rajzolását, a következő esztendőben pedig
a rendszeres Jupiter-észlelések is megindultak. Elsősorban igen jó, megbízható rajzaival tűnik ki a megfigyelési sorozat: mentesek a képzelet szülte részletektől. A Mars megfigyelését azért kezdte meg, hogy meggyőződjön arról, mennyire hitelt érdemlők az akkoriban elterjedt bolygótérképek. Hamarosan megállapította, hogy a legtöbb marstérkép részletei minden alapot nélkülöznek. Kétségeinek hangot is adott:
"…lehet ugyan Angliában hasonló Mars-térképeket rajzolni, de nem a Merz mesteri kezei által készült greenwichi refractoron!"


Konkoly rajzai a Marsról és a Jupiterről a 16 cm-es távcsővel (1879)

 

 

Mai szemmel is érdekesebbek a Jupiterről készült rajzai, amelyek 1879-től 1892-ig terjednek. Az észlelések,
amelyek részben a 10,5 hüvelykes, később főleg a 6 hüvelykes (16 cm-es) refraktorral készültek, zömmel
Konkolytól származnak, ezért az adatsorozat meglehetősen homogénnak tekinthető. Megfigyelte 1879-ben a Nagy
Vörös Foltot is, amelynek forgási időtartamát később H. Kobold határozta meg, igen nagy pontossággal
Ógyallán.

 

{mosimage}

Konkoly Thege Miklós emlékezete című
kiadványa alapján


A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close