2003. augusztus – A Mars nagy napjai

A Mars "nagy" napjai

 
 dátum   távolság
(millió km) 
 1969.05.31.   72.6 
 1971.08.10.   55.9 
 1973.10.25.   66.0 
 1975.12.15.   85.2 
 1978.01.22.   97.7 
 1980.02.25.   101.2 
 1982.05.31.   95.3 
 1984.05.11.   80.4 
 1986.07.10.   60.6 
 1988.09.28.   59.1 
 1990.11.27.   78.2 
 1993.01.07.   93.8 
 dátum   távolság
(millió km) 
 1995.02.12.   100.9 
 1997.05.17.   98.7 
 1999.04.24.   87.2 
 2001.01.13.   68.1 
 2003.08.28.   55.5 
 2005.11.07.   70.3 
 2010.01.29.   99.2 
 2007.12.24.   88.6 
 2012.03.03.   100.7 
 2014.04.08.   92.8 
 2016.05.22.   76.2 
 2018.07.27.   57.5 

Amit a Mars földközelségéről tudni kell

Az idei földközelség, szaknyelven szólva oppozíció, igazi kuriózum. Mintegy 5000
éve nem fordult elő ekkora földközelsége a bolygónak, mint amire idén augusztus
27-én kerül sor. A bolygó ezen a napon 55,5 millió km távolságban lesz majd
Földünktől. Látszó átmérője eléri a 25,1"-t, ami azt jelenti, hogy 70x-es
nagyítással látjuk majd akkorának a korongját, mint Holdunkat puszta szemmel. A
-2,9 magnitúdós fényessége pedig a legnagyobb bolygó, a Jupiter fényességét is
meghaladja majd. A Mars igazi, szemet gyönyörködtető látványosság lesz a déli
égbolton az elkövetkező két hónap során.

A vörös planéta soron következő, még a mostanit is meghaladó közelségére
legközelebb 2287 augusztusában kerül sor. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy a
Mars közelségei ennyire ritkák lennének, el kell oszlatnunk egy tévhitet. A Mars
és a Föld napkörüli keringésének egymástól eltérő ideje, valamint a Mars a
bolygónknál elnyúltabb pályája miatt nagyjából 15 évente ismétlődnek meg a
különböző nagyobb (ún. perihéliumi) és a kisebb (ún. apheliumi) földközelségek.
Így a két bolygó egymástól mért távolsága folyamatosan változik. Egy-egy
közelséget követően a bolygó folyamatosan el, majd nagyjából a már említett 15
év eltelte után ismét közelít Földünkhöz. A fentieknek megfelelően 2005-ben még
viszonylag jelentősebb földközelségre kerül sor. A nagy közelségek tehát a két
bolygó pályájának szerencsés alakulásának köszönhető.


Balra A Mars látszó méretének összehasonlítása nagy- és kis oppozíció, ill. földtávoli helyzet esetén.
Jobbra a két bolygó helyzete néhány jobb láthatóság idején…

 

A Marsról és megfigyelésének történetéről — röviden

Alig hihető, hogy van még egy olyan bolygója Naprendszerünknek, amellyel annyit
foglalkoztak volna az elmúlt évszázadok csillagászai, mint a Mars. Mindez nem
véletlen. A szomszédos bolygó mindig is megihlette az emberi fantázia világát,
hiszen ki ne emlékezne Ray Bradbury Marsbéli krónikák c. művére, vagy Orson
Welles Világok harca
c. tömeghisztériát keltő rádiójátékára. Voltak hosszú
évtizedek, amikor egy valamire való fantasy magazin nem tudott életképes lenni a
piacon a piciny, marsi, zöld emberkék nélkül. S lám az embert a mai napig
foglalkoztatja, hogy vajon van-e élet a Marson. Ám ne rohanjunk ennyire előre.

A Mars a rómaiak egyik legősibb és legfontosabb istensége, a háborúnak s
különösképp a rómaiak hadi vállalkozásainak égi támogatója eredetileg
természetistenség volt, aki a nyájakat védte a farkasok és a termést az elemi
csapások ellen. Róla kapta nevét a március hónap. A Mars szent állatai a farkas
és a harkály voltak. Ő volt, aki Rhea Silvia papnővel Róma legendás alapítóját,
Romulust (és ikertestvérét, Remust) nemzette. A régi rómaiak ősatyjukat is benne
tisztelték. Az istenség eredeti neve Mamers volt, akit később a görög Arésszel
azonosítottak.

Hosszú évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, egészen a távcső felfedezéséig,
amíg bármi újat, kézzel foghatót tudtunk volna mondani a bolygóról. Az első
megfigyelők kezdetleges távcsöveikkel érdemben nem igazán tudtak beleszólni a
Mars tudományos értékű felfedezésébe, ám a különböző műszerek forradalmi
fejlődése magával hozta ismereteink bővülését. Történelmi áttörést jelentett a
különböző távcsövek optikai minőségének fejlődése, melynek köszönhetően egy új
tudomány, az ún. areográfia, vagy magyarul "mars-leírás" is megszületett, ami
tulajdonképpen a földi geográfia mása. Az új tudomány elnevezése éppen Árész, a
görög hadisten nevéből származik. Számos csillagász foglalkozott a Mars
kutatásával, akiknek a neve örökre beíródott a Mars felfedezőinek könyvébe.

Mit láthatunk távcsővel a Marson?

Bizonyára sokan vannak, akik a különböző Internet-oldalakat böngészve számtalan
szebbnél szebb Mars- felvétellel találkoznak. Ezek döntő többsége olyan
űrszondás, vagy éppen a Hubble — űrtávcső által készített felvételek, ahol a
földi légkör nem zavarja a felvételek elkészítését. De senki ne is számítson
efféle parádés képekre egy-egy távcsöves megfigyelés alkalmával! Ám bizton
állíthatjuk, hogy bárki, aki veszi magának a fáradságot és egy erre alkalmas,
legalább 5-6 cm átmérőjű csillagászati távcsővel szemügyre veszi a Mars
korongját, nem fog csalódni a bolygó látványában.

A Mars vizuálisan megfigyelhető felszínének térképe
A Mars megjelenése egy-egy ilyen csekély átmérőjű műszerben első ránézésre nem
igazán sokat mondó. Ám figyelmes szemlélődéssel néhány percet követően
felfigyelhetünk a déli pólussapkájára. Ennek színe szinte mindig fehér, és a
nagyobb földközelségek idején különböző sötétebb részletei is jól
megfigyelhetőekké válnak. Mindez a Föld és egyúttal a Nap felé is közeledő
bolygó egyre olvadó sarki jégtömegének tudható be. Nagyobb, 15-20 cm-es
távcsőátmérőkkel, már olyan hegyvonulatok tűnnek fel, mint pl. a Mountains Of
Mitchel
, ami a déli-pólussapka jelenleg legjobban megfigyelhető részlete. Az
említett hegyet még 1850-ben fedezte fel a Cincinnati Obszervatóriumban Mitchel
McKnight
. Az idei rendkívüli földközelség alkalmával először nyílt lehetőség,
hogy ilyen részleteket is megfigyelhessünk hazánkból a bolygó korongján.


A Mitchel-hegy a Marson

 

{mosimage}

A pólusokon kívül megfigyelhetünk sötétebb felföldeket és világosabb medencéket.
Az egyik leghíresebb sötét alakzat a Syrtis Major, míg vele átellenben, éles
kontrasztot alkotva a Hellas-medencét figyelhetjük meg, amiből a 2001-évi
földközelség idején kiinduló rendkívüli porviharnak lehettünk szemtanúi. Idén
talán nagyobb szerencsével járnak mindazok akik kísérletet tesznek a bolygó
megfigyelésére!

A bolygó várható látványa
augusztus 27-én a földközelség napján

A fent említett napon, a bolygó maximális földközelsége alkalmával, az a
kivételes szerencse ér bennünket, hogy helyi idő szerint fél tízkor éppen a
bolygó említett leglátványosabb területeire vethetünk majd pillantást. Mivel a
Mars tengelyforgási ideje nagyjából 40 percnyivel hosszabb Földünkénél, a
sötétebb alakzatok elmozdulása keletről nyugatra tartónak látszik. Ám aki napról
napra figyelemmel kíséri a különböző alakzatok mozgását, azt fogja tapasztalni,
hogy a megfigyelt részletek ugyanabban az időpontban mindig egyre keletebbre
látszanak eltolódni éppen a Mars tényleges, Földünkénél 40 perccel hosszabb
tengelyforgási ideje miatt.

A bolygó folyamatosan távolodva Földünktől, egyre csekélyebb látszó átmérőt
mutat. Fényessége is fokozatosan csökken, de még szeptemberben és októberben is
látványos, könnyen megfigyelhető égitest marad. Az év vége felé, karácsony táján
kezdenek megérkezni a Marshoz azok a bolygókutató szondák, melyek, reményeink
szerint az egykori, vagy éppen a mai marsi élet lehetőségeit is feltárják majd.
A közelítő űrszondák tapasztalataiból és eredményeiből okulva talán még a mi
életünkben sikerül embert juttatni Árész birodalmába.

A Mars 2007. decemberi földközelségéről

Ajánljuk...