2003. január – Mi várható 2003-ban?
2002 — az égen
A tavalyi év elején rögtön egy csóvás égi vándornak örvendhettünk. Az Ikeya-Zhang
üstökös sok látogatónknak okozott kellemes perceket. Egyesületünk megfigyelőinek egészen
májusig adott rendszeres "rajzolnivalót", és a tavalyi Csillagászat Napja
legfőbb attrakciója is ez az égi vádor volt.
Nagy visszhangja volt a tavaszi együttállás sorozatnak.
A budai Várba kihelyezett bemutatónkat ugyan elmosta az eső, de heteken át komoly
tömegek ostromolták a Polarist a hír hallatán. Volt olyan esténk is amikor százas
nagyságrendű tömegnek kellett bemutatót rögtönöznünk. Kellemes feladat az ilyen —
leszámítva pár meggyőzhetetlen apokalipszis-hívőt, akik mindig megpróbálták terjeszteni
a tanaikat. Rá kellett ébredjenek, hogy a csillagvizsgálóba érkezők általában két lábbal
állnak a föld felszínén.
Miután mindenki kigyönyörködte magát a bolygókban, azok hosszú ideig a Nap
közelébe kerültek, így bolygóínséges időszak következett be. A nyári szezonban
mérsékelt érdeklődés volt tapasztalható. A hullócsillag-megfigyelő akciót elmosta
az eső, de egy héttel később a 2002 NY40 földsúroló kisbolygó kapcsán mégis
sikerült tömegeket megmozgatni. Érdekes látvány volt, ahogy a kis pontocska észrevehetően
mozgott a csillagok között.
2002 — a földön
Nem csupán távcsöves bemutatók alkották a tavalyi évet a Polarisban. Március 9-én
a hazai bolygóészlelők találkozója kapcsán
hallhattunk érdekes előadásokat, szemlélhettük meg az MCSE Bolygós Szakcsoport
munkáját tablók formájában. A sort az MCSE Változócsillag észlelő Szakcsoportjának
nagy sikerű rendezvénye folytatta, május 25-én.
Ezen rövid visszatekintő után nézzük mi várható az új esztendőben?
2003 — a földön
A tavaszi időszakban több szakmai találkozónak is otthont ad csillagvizsgálónk.
Március 22-én az MCSE Messier Klubja gyülekezik össze első ízben, Kiskun
Helyi Csoportunk is tavasszal tartja jubileumi találkozóját. Tervben van
exobiológiai/planetológiai munkaülés, előadássorozatok, és még számos érdekesség.
Mindezek azonban jelenleg még annyira képlékenyek, hogy konkrétumokat csak később
tudunk mondani.
Abban is bízunk, hogy a kupola végre ismét használható lesz. A tavaly elkezdődött
felújjítás ugyanis sajnos még mindig nem ért véget, így még jelenleg is a teraszról vagyunk
kénytelenek tartani a bemutatókat. A várva várt új főműszer megérkezése minden bizonnyal
ünnepi pillanat lesz a számunkra!
2003 — az égen
Nem fogunk unatkozni 2003-ban. Olyannnyira nem, hogy — ugyan még csak félhivatalosan —
májust kineveztük a Csillagászat Hónapjának a már megszokott Csillagászat napja helyett.
Mindezt az indokolja, hogy számos ritka esemény zsúfolódik erre az időszakra.
Május 7-én délelőtt megfigyelhető, ahogy a Merkúr kicsiny korongja elvonul a
Nap korongja előtt. Miután még erős a napaktivitás is, vélhetően szép, foltdús
korong előterében lesz látható a bolygó.
16-án egy teljes Holdfogyatkozást figyelhetünk meg. Sajnos a Hold lenyugszik mielőtt
teljesen kibújna Földünk árnyékából. Ez 2000. februárja óta az első teljes holdfogyatkozás,
annak az eseménynek a kapcsán volt a Polaris megnyitója.
Végül 31-én nem akármilyen folytatásban gyönyörködhetünk: Napunk ugyanis nem a megszokott
vörös korongjával kel fel éjszakai álmából, hanem sarló alakot mutat majd. Ugyanis
éppen egy napfogyatkozás közben éri a magyar hajnal. Sajnos a fogyatkozás nem lesz teljes,
csak 81%-ban takaródik ki a Nap Budapestről nézve. A jelenség gyűrűs fogyatkozásként
látszik majd Észak Afrika, Spanyolország, Grönland, Kanada térségében. (Mellékelt
képünket Lantos Zsolt az 1999-es napfogyatkozás részleges fázisa alkatt készítette.)
Az év első két felében két üstökösnek is van esélye arra, hogy a városi fénybúra alól
megfigyelhető legyen. Az egyik a NEAT a másik a Kudo-Fujikawa névre hallgat.
Időközben újabb, remélhetően fényes üstökösökről is érkeznek híradások, így lehetséges,
hogy 2003 az üstököseiről is nevezetes lesz.
Augusztusban a Mars jelenti majd a legnagyobb attrakciót: az utóbbi évtizedek
legnagyobb Mars-közelsége várható. A nagy látszó méretű korongon remélhetőleg sok
részletet tudunk megmutatni távcsöveinkkel — persze csak ha a Mars is úgy akarja.
A tavalyi közelségkor ui. az egész bolygót eltakaró porvihar tört ki, akadályozva
a megfigyeléseket.
November 9-én ismét teljes holdfogyatkozást figyelhetünk majd meg. Ezek lennének hát azok
a különleges csemegék amelyeket elöre tudunk jelezni. Év közben persze mindig történhet valami.
Ma már tudjuk, hogy Arisztotelész igen nagyot tévedett amikor azt hitte az égbolt
tökéletes, és változatlan. Az ember kutatásai során egyre inkább ráébred, hogy egy dinamikus,
állandóan változó Univerzumban élünk…
