2003. június – A Polaris napórája
 Marton Géza és a Polaris únapórája |
Nem tudom, ki hogy van vele, de én szeretem a kihívásokat. December tájékán, amikor |
Egy napóra tervezésénél számtalan egyéb szempontot is figyelembe kell vennie a tervezõnek.
Lényeges az épület, a környezet összképe, ahová a napórát szeretnénk tenni. Célszerû
olyan megjelenést tervezni, ami illik a környezetbe amellett, hogy felhívja magára a
figyelmet. Más fajta napórát kell egy alpesi típusú házra készíteni (pl. egy szép festett
szalagos napórát) és más való egy modern lakóépületre.
Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy milyen anyagi forrás áll rendelkezésünkre,
milyen anyagokat használhatunk fel. Egyes anyagok használatával nyilván méretbeli
korlátok is adódhatnak, gondolok itt arra, ha márványra dolgozunk, vagy ha közvetlenül a
falra tudunk festeni. Az anyagok kiválasztásánál az idõjárás viszontagságait is figyelembe
kell vennünk. Célszerû inkább a drágább, de jobb minõségû anyagokkal dolgozni, mivel a
napórát nem egy szezonra készítjük. A Polaris napórájánál igény volt arra, hogy ha lehet,
a fal közepén éktelenkedõ vakablakot takarja el a napóra. Emellett a fal felületének
minõsége sem tette lehetõvé, hogy közvetlenül a falra fessünk. Ezért választottam azt
a megoldást, hogy egy külsõ térben idõt álló mûanyag lemezre, homlokzati festékkel fessük
rá a napórát.
Amikor ezekkel a fejtörõkkel végeztünk, a javán már túl is voltunk, már csak a neheze volt
hátra: szerkesszük meg a napórát! A szerkesztés során, függõen a megrendelõ igényeitõl, egy
vagy több idõskálát, és egyéb szövegeket, díszítõ jegyeket kell ízlésesen elhelyeznünk. A
Polaris napórájánál a napóráknál hagyományosan alkalmazott helyi, szoláris idõ lett ábrázolva,
fél órás beosztással, III — IIII — V — VI — VII — VIII római számokkal jelölve. A számlapra kerültek még
az úgy nevezett dátumvonalak, amelyek jelzik, mikor lép át a Nap égi pályája során az egyik
állatövi jegybõl a másikba. Ezeken a jeles napokon az árnyékvetõ gömb árnyéka ezen a vonalon
halad végig. Így a középsõ egyenes vonal a tavaszi és az õszi napéjegyenlõség, míg a két
szélsõ az árnyékvetõhöz közelebbi, a nyári napforduló, az árnyékvetõtõl távolabb esõ pedig
a téli napforduló dátumát jelöli.
A kör alak a Magyar Csillagászati Egyesület emblémájából adódott, és mivel az Egyesület
vezetése itt van, így a Polaris Csillagvizsgáló neve mellette az MCSE betûjele is fel
lett tüntetve. A számlapon látható még az Ursa Minor csillagkép, amelynek alfájából, a
Polarisból áll ki a falra merõlegesen az árnyékvetõ. A csillagkép csillagait, fényességüknek
megfelelõen, különbözõ átmérõjû körökkel festettem meg. A napóra "északi" oldalára a Cepheus
csillagkép néhány csillaga került, mintha az éjszakai égbolt egy darabját a napóra mögé
vetítenénk.
Az utolsó feladat egy olyan árnyékvetõ megvalósítása, ami nem balesetveszélyes. Mivel
az árnyékvetõk általában a Föld forgástengelyével párhuzamos pálcák, így itt az ilyen
jellegû árnyékvetõ dárdaként állt volna ki ferdén felfelé a falból, derékmagasságból
kiindulva. Ezt elkerülve, az árnyékvetõ egy pontját kiválasztva, egy kis aranyozott
gömböcske árnyéka jelzi az idõ múlását. Ezt a gömböt már lehetett a falra merõlegesen,
viszonylag rövid kiállással a falhoz rögzíteni.
A napóra leleplezői: Marton Géza és Keszthelyi Sándor, az ünneplő tömeg, valamint Ponori Thewrewk Aurél köszöntője
Igyekeztem olyan napórát tervezni, ami a sok különféle feltételnek és igénynek egyszerre
tud maradéktalanul megfelelni amellett, hogy a szemlélõnek kellemes látványt nyújt. Én
nagyon élveztem a megvalósítás folyamatát, miután már a fejemben összeállt a végleges forma.
A legnagyobb örömet számomra az okozta, hogy a napóra felavatásánál Ponori Thewrewk Aurél
mondott köszöntõt, akinek az írásaiból a legtöbbet tanultam, amikor a napórákkal elkezdtem
foglalkozni.
Napórák a különböző történelmi kultúrákban
A legrégibb időmérő a napóra, ez a minden történelmi kultúrában megtalálható lenyűgözően
egyszerű eszköz. Az egyiptomi obeliszkek a szakrális szerepük mellett, mint napórák
gnomonja (árnyékvetője) működhettek, de találtak az ie. XV. századból származó "L" alakú
napórát. A babilóniaiak is a Napot használták az idő múlásának jelzésére. Az ő örökségük,
a hatvanas számrendszerükből eredő perc és másodperc is. A görögök fejlett matematikájuk
révén különféle megoldásokat alkalmaztak. Az egyik leggyakoribb napóra típus volt abban az
időben és később a rómaiaknál is a szkafosz — a homorú napóra. A keleti kultúrák mint kínai
és az indiai, majd később az iszlám tudósok is magas szinten művelték a gnomonika tudományát.
A napórák fontossága a XVIII. századig megmaradt, sőt a mechanikus órák megjelenése után
sokáig még ezeket az eszközöket használták az óraszerkezetek pontos beállításához. Napjainkban
mint múltat idéző relikviák vannak jelen a napórák.
Életképek Márton Géza napórás előadásáról (Fotó: Várhegyi P.)
Működési alapelvek
A napóra, mint a neve is mutatja, úgy méri az időt, hogy a Nap által vetett árnyék hosszát és
irányát arányítjuk egy skálához. Ahhoz, hogy a napóránk jól működjön több összetevőt is
figyelembe kell venni. Ezek közvetlenül összefüggnek azzal a ténnyel, hogy a napóra olyan
árnyékváltozásokat mutat, amit a Föld dőlt tengelyű forgása vált ki, miközben kering a Nap
körül. A három fő elem amit a szerkesztéskor szem előtt tartunk: a Föld forgástengelyének a
síkja, amit a napóránk esetében a gnomon, mint ezzel párhuzamos jelenít meg; másrészt az
egyenlítői sík, ez maga a számlap, ekvatoriális napóránál vagy ennek valamilyen formájú
vetülete; és harmadszor a napóra helyének földrajzi szélessége, ami a vízszintes sík és a
gnomon által bezárt szöget határozza meg.
A napórák tájolása
A napórák tájolása fontos dolog, hiszen ettől függ, hogy mennyire jól jár
majd az elkéászült mű. Ezt stílusosan egy függőlegesen a földbe leszúrt pálcával
a legegyszerűbb elvégezni. Magassága ne legyen túl nagy, hogy árnyékának a vége
viszonylag közel essen a tövéhez. E köré egy spárga segítségével húzzunk úgy
5-6 koncentrikus köröt, majd jelöljük ki azokat a pontokat, ahol az árnyék vége
metszi ezeket. Így minden körön két-két jelölés lesz, egyiket a délelőtt áthaladó
árnyék, míg a másikat a délutáni határozza meg. A nap végén az azonos körön elhelyezkedő
metszéspontokat egy-egy szakasszal összekötjük. A pálca talppontján, és a
szakaszok felezőpontjain átmenő egyenes meghatározza az észak-déli meridián vonalat. Ez az
eljárás az ún. indiai kör.
A napórák típusai
Ekvatoriális napóra
Ez a legegyszerűbben szerkeszthető számlapú napóra fajta. Itt tulajdonképpen egy kör
kerületének 24 részre osztásával, már ki is jelöltük az óravonalakat. Két fő formáról
beszélhetünk az egyenlítői napóráknál. Az egyik esetben egy korongra szerkesztjük fel az
óra osztásokat. Ez a korong lesz párhuzamosan elhelyezve a Föld egyenlítőjével. A másik
változatnál egy félkörívben meghajlított lemez belső oldalára jelöljük be az órákat.
Ekvatoriális napórák: a hajdúszoboszlói Barátság Szálló ill. a budapesti Sarolta utca ékességei.
Horizontális napóra
Alapjában véve a többi napóra típus számlapját is a 24 részre osztott kör megfelelő
síkra való vetítésével is megkaphatjuk. Egy kis találékonyságot és nem sok anyagot
igénylő horizontális napóra az ún. "humán napóra" — ahol az árnyékvető szerepét a
megfelelő helyre álló ember tölti be (l. jobboldali képünkön). Ehhez a napórához egy 5×4 méternyi vízszintes
területre van szükség, ahová a Nap minél hosszabb ideig odasüt.
Horizontális napórák: Bornai, Feldebrő, Mezőnyárád…
Vertikális napóra
A vertikális napóra elkészítése igényli a legtöbb előkészületet. Mivel a házfalak
tájolásának pontos ismerete nagyon fontos, és szerkesztése, elkészítése is összetett
folyamat.
Egy egyszerű "trükk" segítségét igénybe azonban a feladat nem megoldhatatlan:
Számlap vetítése diavetítővel tetszőleges állású falra. A vetítő optikai tengelyét
a délvonalra kell állítani — így a falra a már megfelelően "torzult" vonalak vetítődnek.
Mindössze egy diavetítőre lesz szükségünk. A mellékelt táblázat alapján, egy szögmérő és
egy fekete alkoholos tűfilccel szerkesszük meg az óravonalakat egy átlátszó fóliára. Ezt
egy diakeret méretéhez igazítva méretre vágjuk és befoglaljuk, majd a délvonalra elhelyezett
diavetítő rávetíti az óravonalakat a számlapunkra — a vonalak átjelölése után már
kényelmesen megfesthetjük a számlapot, tehetségünk és fantáziánknak megfelelően. Ezzel az
eljárással akár egyenetlen, nem sík felületeken is készíthetünk napóra számlapot!
Vertikális napórák: a pinceszeri árnyékóra, ill. a Budapesten található három
napórája: Istenhegyi út, Puskás, és a Westend áruház teraszán.
