2004. május – Szabadszemes üstökös a tavaszi égen! | MCSE

2004. május – Szabadszemes üstökös a tavaszi égen!

A C/2001 Q4 (NEAT)–üstökös jóval fényesebbnek ígérkezik hajnali társánál,
ráadásul az esti égbolton lesz megfigyelhető, ami az érdeklődő nagyközönség számára
igen előnyös. Érkezéséről már régóta tudunk, még 2001. augusztus 24-én fedezte fel
Near Earth Asteroid Tracking (NEAT) program, amely az egyesült államokbéli
Palomar-hegyi Obszervatóriumban földsúroló kisbolygók után kutat. A kométa ekkor
még a Szaturnusznál is távolabb járt, ám idén május 15-én, amikor eléri napközelpontját,
Földunknél is közelebb kerül majd csillagunkhoz.

A bő két és fél év alatt tizedére csökkent naptávolság és harmincadára csökkent
földtávolság megtette hatását. Az üstökös néhány kilóméter átmérőjű magjára ható
napsugárzás miatt annak anyaga hevesen párolog, több százezer kilóméteres gáz- és
porlégkört hozva létre körötte. A napsugárzás anyagot ragad
el az üstökös fejéről, így hosszan elnyúló csóvát is növesztett. A felfedezéskor
a szabad szemmel látható leghalványabb csillagoknál egymilliószor halványabb
üstökös április eleje óta már szabad szemmel is látható a déli féltekéről.

<— Terry Lovejoy felvétele
két évvel a felfedezés után, 2003. augusztus 26-án mutatja az akkor még távcsővel is
csak nehezen látszó üstököst. Az ausztrál amatőr csillagász képén már látszik a
kialakuló csóva
 
Lovejoy április 24-ei képe drámaian mutatja a nyolc
hónap alatt bekövetkezett változást. A csóva hossza 2° (a Hold látszó átmérőjének
négyszerese), míg a tavaly augusztusi képen 0,1° —>
 
Gianluca Masi és Franco Mallia felvétele (Las Campanas Obszervatórium, Chile)
2004. április 16-án mutataja a kométa hullámzó gázcsóváját. Az inzertben a fej központi része
és magból kiszabaduló porbukok láthatók.

A Földünhöz május 7-én kerül legközelebb, ekkor 48 millió km választja majd
el tőlünk. Véletlen egybeesés, hogy ettől a naptól kezdve lesz látható hazánkból,
bár a gyakorlottabb észlelők már egy nappal korábban is megkereshetik az esti,
délnyugati horizont közelében. A kométa fényessége elmarad az 1997-es Hale–Bopp
üstökös mögött, de valószínüleg a városok kevéssé kivilágított pontjairól is
megpillantható lesz. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy mint minden égi test,
egy üstökös is a kivilágított településektől távol, sötét égboltú megfigyelőhelyről
nyújtja a legszebb látványt!

A csillagos eget ismerők számára egy térképet mellékelünk, amely a vándor
látszó égi útját mutatja, a csillagászati megfigyelésekben kevéssé jártasak számára
pedig egy táblázatot készítettünk, amely segít megkeresni a csillagok közt
rejtőzködő hajas csillagot. Ez utóbbi az északi iránytól mért szögtávolságot
és a horizont feletti magasságot adja meg napnyugta után két órával. Feltüntettük
továbbá a napnyugta időpntját nyári időszámítás szerint és közelben látszó fényesebb
csillagokat és egyéb objektumokat. Az első adatot úgy használhatjuk, hogy pontosan
északi irányba állunk, majd a megadott értéknek megfelelő szöget fordulunk nyugatra
(balra). Ezután a második értéknyi szöggel megemeljük a tekintetünket és már rá is
találtunk az üstökösre. Amennyiben előbb eredünk a csóvás égi vándor nyomába, azt a
megadott helytől felfelé és balra, amennyiben később, lefelé és jobbra kell keresni.


Az üstökös égi útja május 7-e és június 6-a között Seiichi Yoshida nyomán

dátum napnyugta A (°)H (°)
 
05.07. 20:04 120° két fokra É-ra az M46-M47 párostól
05.08. 20:06 109 7 két fokra É-ra az Alfa Monocerotis-tól
05.09. 20:07 106 12  
05.10. 20:08 104 16  
05.11. 20:10 101 19 három fokra délre a Béta Cancri-tól
05.12. 20:11 99 23 két fokkal északra a Béta Cancri-tól
05.13. 20:12 96 26  
05.14. 20:13 94 28 három fokkal DNy-ra a Preasepe-től
05.15. 20:15 92 31 egy fokkal ÉNy-ra a Preasepe-től
05.16. 20:16 89 32  
05.17. 20:17 87 34  
05.18. 20:18 85 36 másfél fokkal K-re az Ióta Cancri-tól
05.19. 20:20 83 37  
05.20. 20:21 81 38  
05.21. 20:22 79 39  
05.22. 20:24 77 39 két fokkal Ny-ra az Alfa Lyncis-től
05.23. 20:24 76 40  
05.24. 20:25 74 40  
05.25. 20:26 73 41  
05.26. 20:28 71 41  
05.27. 20:29 70 41  
05.28. 20:30 69 41  
05.29. 20:31 67 41  
05.30. 20:32 66 41  
05.31. 20:33 65 42  

Az üstökös északi iránytól nyugatra mért horizontális szögtávolsága
(A) és horizont feletti magassága (H) napnyugta után két órával.
A május 7-ei adat napnyugta után másfél órára van megadva!

Pályaelemek (Marsden nyomán):

T = 2004. május 15,9637 TT
e = 1,000318
q = 0,961949
Peri. = 1,2001
Node = 210,2784
i = 99,6423

 

A Földtől és május 15-e után a Naptól is távolodó üstökös lassan halványodni fog,
így kb. május végéig lesz szabad szemmel is látható. Megjelenése különbözni fog
a csillagokétól. Mivel viszonylag közel lesz bolygónkhoz, az üstökös feje a telehold
látszó méretének megfelelő nagyságú, ködös folt lesz, olyan, mint egy kis felhőcske.
Ebből a fejből nyúlik majd ki a csóva, melynek fénye sokkal gyengébb az üstök
fényénél. A számítások szerint a NEAT-üstökös most látogat hozzánk először a Naprendszer
távoli vidékeiről, és a bolygók gravitációs tere annyira felgyorsítja, hogy örökre
elhagyja azt. Fényes üstökösök természetesen máskor is lesznek, de ezt a vándort soha
többé nem láthatja senki. A mostani tehát egy egyszeri és megismételhetetlen alkalom.

Kapcsolódó linkek:

http://www.aerith.net/comet/catalog/2001Q4/2001Q4.html
http://cfa-www.harvard.edu/iau/Ephemerides/Comets/2001Q4.html
http://cometography.com/lcomets/2001q4.html