2005. augusztus – Kettőscsillagok a nyári égen | MCSE

2005. augusztus – Kettőscsillagok a nyári égen

Ilyenkor kerül terítékre számos
fényes, akár egészen kis távcsövekben is látványos kettőscsillag. Az itt
olvasható kis írásban a teljesség igénye nélkül szeretném bemutatni a talán
legszebbeket ezek közül. Ezekkel a Polarisba látogatók személyesen is
megismerkedhetnek egy-egy tücsökciripeléstől hangos este során…

A Hattyú csillagkép két látványossága


Az Albireo 150/750-es Newton távcső
primer fókuszában fotózva
(a szerző felvétele)

A bemutatók egyik első célpontja szokott lenni az
Albireó, a talán legismertebb kettőscsillagok egyike. Ezt a Hattyú
csillagkép (Cygnus) csőrénél található, és szabad szemmel csupán egy csillagnak
látszó párost valójában két erősen eltérő színű csillag alkotja.
Már egész kicsi műszerekben is feltűnő. Látogatóink nagy része narancsos-vöröses
és kékes színekben látja. Vannak persze egyedi eltérések, amit az emberek szemének
különböző érzékenysége magyaráz meg.

Sokan meglepődnek, hogy a csillagok ennyire színesek, és a kis keresztkérdésre,
hogy mi is okozhatja a színeltéréseket általában az anyagi összetételben eltérésében
vélik a megoldást. Ez részben igaz is, de ennél jelentősebb hatású a csillagok
hőmérséklete. A forróbb csillagok a nagyobb energiájú, azaz rövidebb hullámhosszú
(kékebb színű) sugárzásból bocsájtanak ki többet, a hűvösebbek inkább a kis energiájú
vörös-infravörös tartományban.

A kettőscsillagok nem mindegyike tartozik össze
a valóságban. Az ún. látszólagos kettőscsillagok csak véletlenül egy irányban látszanak,
de különböző távolságban vannak tőlünk. Az Albireó nem ilyen pár, tagjai ténylegesen
is egymás körül keringenek.

Két tagja közül a fényesebb, vöröses fényűnek a felszíni hőmérséklete
"csak" 4.000°C, a halványabb, forró kékes társáé pedig 10.000°C körüli!
A két csillag kb. 380 fényévre van tőlünk. Látszólagos távolságuk 32" —
azaz a Föld-Nap távolságnál 4400x messzebb vannak egymástól, és kb. 7300 év alatt
kerülik meg egymást.


A Hattyú csillagkép áttekintő térképe. Nyilakkal jelölve van két kettőscsillag:
középtől balra a 61 Cygni, jobbra lent a Albireó, azaz a Béta Cygni

A Hattyú másik igen érdekes kettőscsillaga a sci-fi rajongók számára talán ismerősen
hangzó nevű 61 Cygni. Ez ugyan nem a legfényesebb csillagpár, de mivel
a mérések szerint mindössze 11 fényévre van tőlünk, szabad szemmel is megpillantható.
Közelsége miatt nagyon feltűnő a környező csillagháttérhez viszonyított elmozdulása,
az ún. sajátmozgása is.


A 61 Cyg sajátmozgása és pályarajza

A csillagpárt két hűvös, vöröses csillag alkotja. A fényesebb a Nap
teljesítményének csupán 7%-át sugározza, a halványabb 4%-ot. A párhoz tartozik
egy harmadik, nem látható komponens is. Ezt csak gravitációs hatásai alapján
tudták kimutatni. Tömege nyolcszorosa a Jupiterének, és a fényesebb csillag körül
kering 4,8 éves periódussal.

A legrégebben ismert kettős

Egész évben könnyen megkereshető az Alcor-Mizar kettőscsillag. Könnyen
megtalálható, hiszen ez a csillagpár van a Göncölszekér rúdjának
töréspontjánál. Jó szemű embereknek szabad szemmel is különválik. A régi
görögök között csak azt a fiatalt vitték katonának, akik ezt a csillagot
kettőnek látták. Manapság ez nem lenne a legjobb szűrés, de ne feledjük: az
ókorban az volt a szégyen, ha valaki nem volt alkalmas katonának. Így
feltételezhető, hogy ez a kettőscsillag a legrégebben ismert pár.


Az Alcor-Mizar páros távcsőben nézve
A két fényes csillag között félúton levő
halványabbak nem tagjai a rendszernek

A két csillag között nagy a fényességkülönbség
ezért is nehézkés a halvány társ megpillantása. Ezek nem keringenek egymás körül,
de egy irányban haladnak a térben, közel egynegyed fényévnyire egymástól. A
halványabb csillag neve Alcor a fényesebbiké Mizar. A
Mizar 70x, az Alcor csak 15x annyi energiát bocsájt ki mint Napunk. Utóbbi a magyar
néphagyományban a szekér törött rúdján ül, mint Kisbéres.

Távcsővel, már kis és közepes nagyításokkal
szemlélve azonban észrevehetjük, hogy a fényes Mizar maga is nagyon szoros
kettőscsillag! Piciny társa fizikai kapcsolatban is áll vele, amikor legközelebb
kerülnek akkor is 5x olyan messze vannak egymástól mint a Plútó a Naptól!

Károly király szíve


Áttekintő térkép az Ökörhajcsár és a
Vadászebek csillagképek területéről

A Göncöl rúdjának íve alatt található fényes
csillag a Cor Caroli (Károly szíve). Ezt a nevet Halley adta a csillagnak,
nagylelkű pártfogója II. Károly angol király tiszteletére. A Vadászebek
(Canes Venatici) csillagkép legfényesebb csillaga.

Szép, csak távcsővel látható szoros csillagpár,
igen nagy fényességeltéréssel. Színkülönbsége nehezebben vehető észre: kék és fehér
csillagai vannak. A rendszer 120-130 fényévre lehet tőlünk, egymástól 770 Cs.E.-re
(1 Cs.E. a Föld-Nap közepes távolsága) levő tagjaival. Mindkettő nagyobb energiakibocsájtású
mint Napunk, 7x és 120x teljesítménnyel. Közelsége miatt jelentős sajátmozgása is
megfigyelhető: 4 év alatt 1"-et mozdul el nyugati irányban.

Kettőscsillagok az Ökörhajcsárban

A Göncöltől K-re található a terjedelmes
Ökörhajcsár (Bootes) csillagkép. Nagyon sok kettőscsillaga érdemel figyelmet,
itt most csak kettőt emelnék ki közülük.

{mosimage}
A Kszi Bootes pályarajza (Burnham)

Érdemes megkeresni pl. a Kszi Bootes-t amelyet William Herschel
fedezett fel 1780-ban. Sárgás-vöröses páros, csillagai kicsivel kisebbek, és
hűvösebbek is mint Napunk. Keringési ideje egészen rövid, alig 150 év. Így
a kitartó amatőrcsillagász párévnyi megfigyelésből már észreveheti a keringő
mozgást is. A két csillag legtávolabb 1980-as évek elején volt egymástól. Azóta
egyre szorossabb látványt nyújt a pályasíkra történő ferde rálátás miatt. Átlagos
távolságuk a valóságban 33 Cs.E.

Szép színes csillagpár az Izar (Epsilon
Bootes) is. Csillagai 230 Cs.E.-re keringenek egymástól, 130 éves keringési
idővel. Főkomponense vöröses, Napunknál 500x több energiát bocsájt ki. Társa
kékes, és "csak" 45x múlja felül a Nap sugárzását.

A kettőscsillagok gyakori jelenségek, az
összes csillag 40%-a nem magányosan rója útját a Tejútrendszer középpontja
körül. Ezek jó része természetesen annyira szoros, hogy szemmel és amatőr
műszerekkel nem látható. Így is bőséges a választék — érdemes hát
alaposabban körülnézni bármekkora műszerrel is rendelkezünk.

Kellemes kalandozást kívánok a kettőscsillagok világában: