2005. október – Központi csillagunk: a Nap | MCSE

2005. október – Központi csillagunk: a Nap


Kovács Károly felvétele
2003. okt. 28-án

Réteges szerkezete miatt szokás egy nagy hagymához hasonlítani. Legbelül
helyezkedik el a mag. Sűrűsége 150 g/cm2, a hőmérséklet pedig 15
millió °C. Ilyen cudar körülmények között, a nagy nyomás, és sűrűség miatt
a hidrogénmagok héliummá olvadnak össze. A legmegdöbbentőbb pedig talán az,
hogy az itt előállított energia több millió év alatt jut a felszínre.


A granuláció

A hagyma következő héja az ún. sugárzási zóna. A magban keletkezett energia
itt elnyelődik, majd később nagyobb hullámhosszon kibocsátódik. Ez után
következik a konvekciós zóna. Alsó rétegeiben felmelegszik az anyag, ettől
felemelkedik, fent leadja a szállított energiát, és alászáll a mélybe. Ez a
körforgás zajlik újra meg újra. Ezeknek a konvekciós celláknak a tetejét
látjuk a csillagunk felszínén, az ún. fotoszférában mint ún. granulációs mintázat.
Egy-egy granula átmérője kb. 1000 km nagyságrendű.

Az utolsó réteg a kromoszféra amelyet amatőr eszközökkel csak teljes napfogyatkozáskor
figyelhetünk meg, mert a fotoszféra erőteljesen túlragyogja. Itt sem fejeződik be a
naplégkör, hanem a napkorona finom gázanyaga fokozatosan olvad bele a világűrbe. A
koronát sem tudjuk megfigyelni, csak speciális műszerekkel — ezek az ún.
koronográfok — vagy egy teljes napfogyatkozás pár perces időszakában.

Csillagunk rettentően aktív, érdekes jelenségek zajlanak benne. Ilyenek például
a napfoltok, a napkitörések és a protuberanciák. Ezeknek a megjelenése, mozgása
erősen kötődik a Nap mágneses teréhez — a forró, ionizált gáztömegek csak
a mágneses erővonalak mentén tudnak mozogni.


A Nap mágneses erővonalai tengelyforgása miatt összegubancolódnak

A napfoltok a differenciális rotáció mellékhatásaként jönnek létre. Ez annyit tesz,
hogy a Nap különböző részei nem egyforma sebességgel forognak — az egyenlítő
közelében gyorsabban, a sarkokon pedig lassabban. Ennek következtében a mágneses
erővonalak egy idő után felcsavarodnak, majd ismét szétválnak, és a felszínre
bukkannak. Itt keletkeznek a napfoltok. Ezek fekete pacákként láthatóak a Nap
felszínén, hőmérsékletük 1-2 ezer fokkal alacsonyabb (kb. 4000 °C) a környezetüknél
(a napfelszín 6000 °C). Két részből állnak, sötétebb belső részüket umbrának,
a külső, szálas szerkezetű, világos részt pedig penumbrának hívják.

Balra a SOHO űrszonda felvétele. Jól megfigyelhető rajta a foltok felett
átívelő erővonal-hurkok szerkezete. Jobbra Busa Sándor felvétele egy gigantikus foltcsoportról 2003. október 26-án.

A napfoltok feletti mágneses hurok pedig a protuberanciákért felelős. Ezek
a fotoszféra fölött átívelő óriási anyaghurkok, melyek nagy sebességgel felemelkednek,
majd visszahullnak a csillag felszínére. Ezek kb. 1000 vagy akár millió km-es
nyalábok is lehetnek. Adott esetben Földünk is kényelmesen elférne egy ilyen
hurokban.


Egy hatalmas protuberancia, és a jobb alsó sarokban Földünk…

Az utóbbi időkben sokat hallhattunk sarki fényekről. A páratlan tüneményért
a napkitörések a felelősek. Ilyenkor a Napból robbanásszerűen hatalmas mennyiségű
anyag áramlik, ki mely a protuberanciákkal ellentétes módon nem hull vissza a
felszínre, hanem elhagyja csillagunkat. Ha ez az anyagáradat eléri a Föld légkörét,
annak anyagát ionizálva fénylésre kényszeríti — és máris megcsodálhatjuk az
Aurora Borealist, a sarki fényt.


Balra a Föld mágneses terének kölcsönhatása a napszéllel, jobbra az ennek
hatására sarki fényt produkáló földi légkör. (Mizser A. felvétele a Polaris felett 2003. nov. 20-án látható sarkifényről)

 

{mosimage}
Nézzünk másként a Napra?
sárkány a Napon… :)

 

Talán ezek után kicsit másként nézünk majd a Napra. Megszoktuk, hogy minden nap
felkel, és lenyugszik, de ritkán jut eszünkbe milyen érdekes események zajlanak
a hozzánk legközelebbi csillagban.



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close