2006. április – A Virgo galaxishalmaz | MCSE

2006. április – A Virgo galaxishalmaz


A Virgo galaxishalmaz Messier objektumai

A Virgo halmaz néven is ismert óriási galaxiscsoportosulás a hozzánk legközelebbi nagy galaxishalmaz, és egyben a legtávolabbi olyan
kozmikus objektumcsoport, amelynek még fizikai kapcsolata van a mi saját kis galaxiscsoportunkal, az ún. Lokális
Halmaz
zal. Ez utóbbiba tartozik a mi galaxisunk, Tejútrendszer is. A Virgo halmaz közelsége folytán galaxisai
viszonylag fényesek, így Messier katalógusában is szép számmal szerepelnek. Erre a szokatlanul nagy galaxis-sűrűségre már
Charles Messier is felfigyelt. Katalógusában az M91 bejegyzése után írja a következőket:


A Virgo — és főként az északi szárnya — az egyik olyan csillagkép, amelyik a legtöbb ködöt tartalmazza. Ez a
katalógus 13-at tartalmaz, a következő bejegyzésekkel: 49, 58, 59, 60, 61, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90 és 91. Mindezek a
ködök csillag nélkülieknek tűnnek és csak jó égen láthatóak, amikor a meridián közelében vannak. Ezek jórészére Méchain
hívta fel a figyelmemet.


A 2006X jelű szupernóva az M100-ban.
(Tordai Tamás felvétele)

Később az M98, M99 és az M100 katalogizálásával Messier végül 16 tagját jegyezte fel a Virgo halmaznak.
Ezeket egy csillaghalmazokhoz hasonló, de ködökből álló halmaz tagjainak tekintett. Pierre Méchain egy 1783-as
levelében kijelenti, hogy ő még több, "Messier által nem látott" ködöt észlelt. Sajnos nincsenek
feljegyzések arról, hogy pontosan melyek lehettek ezek. Ezek a felfedezések majd másfél évszázaddal azelőtt
történtek, hogy 1920-ban felfedezték, hogy ezek a "ködök" valójában galaxisok, azaz távoli csillagvárosok.
Hosszú kutatási folyamat eredménye az is, hogy felismertük: itt nem csak galaxisok látszólagos
csoportosulásról van szó, hanem fizikailag is összetartoznak.

A Virgo-halmaz a maga mintegy 2000 galaxisával erősen meghatározza a szomszédságunkat. Ez az ún. Lokális
Szuperhalmaz
(más néven szokás Virgo vagy Coma-Virgo Szuperhalmazként is említeni)
fizikai központja.


A Lokális Halmaz tágabb környezete: a Lokális Szuperhalmaz

A táguló világegyetem modellje szerint, a Hubble törvény alapján minél távolabb van egy galaxis, az annál
nagyobb sebességgel távolodik tőlünk. A Virgo-halmaz azonban hatalmas tömege miatt erős gravitációs hatást
gyakorol ránk. Ez lelassítja a környező galaxisok távolodását.

A Lokális Halmaz tagjai nincsenek elég távol, ahhoz hogy legyőzzék ezt a vonzerőt. Távolodási sebességünk fokozatosan csökken, de idővel valószínüleg meg fog állni, majd később egyesülni fog a Virgo-halmazzal.

A Virgo-halmaz hatalmas méretei miatt a tőlünk legtávolabb levő galaxisait annyira felgyorsítja, hogy azok a szokásos
kozmológiai vöröseltolódás helyett erős kékeltolódást mutatnak, azaz látszólag közelednek hozzánk. Ebben rekordtartó
az IC 3258, amely 517 km/s sebességgel közeledik hozzánk. Mivel maga az egész galaxishalmaz 1100 km/s sebességgel
távolodik tőlünk, kiszámítható, hogy az IC 3258 több, mint 1600 km/s sebességgel halad át a Virgo halmaz központi régiója
felé.

Hasonlóan, azok a galaxisok, amelyek távolodnak tőlünk a halmaz középpontján át, több mint kétszeres vöröseltolódást
mutatnak. Ebből a szempontból a rekordtartó az NGC 4388, amelyik látszólag 2535 km/s sebességgel távolodik tőlünk, azaz
1,400 km/s sebességgel halad a Virgo-halmaz tömegközéppontja felé.

{mosimage}

Az NGC 4388 a Lokális Halmazból nézve gyorsan távolodik, hiszen látszólagos sebessége 1100-1400 km/s,
míg az IC 3258 közeledik hozzánk, hiszen a Virgo halmaz felé nagyobb sebességgel halad, mint ahogy mi
távolodunk tőle: 1100-1600 km/s az eredő sebessége.

Mivel a Virgo galaxishalmaz ennyire fontos objektum, alapvető kérdés a tőlünk számított távolsága, többek között a kozmikus távolságskála
meghatározása és más kozmológiai kérdések miatt. A Hubble Űrtávcső segítségével sikerült az M100 galaxis cefeidáit, az
M87 gömbhalmazait megfigyelni. Ezek alapján Virgo galaxishalmaz tőlünk mért távolsága kb. 60 millió fényév.

Linkajánlat:

» Különleges galaxisok — a HÍREK.csillagászat.hu Extragalaktikus csillagászat rovatának cikkei
» APolaris Messier Albuma — Megfigyeléseinkből
» The Virgo Cluster of Galaxies — seds.org
» Observing the Virgo Cluster of Galaxies — seds.org
» The Universe within 100 million Light Years — Atlas of The Universe
» The Virgo Cluster – Home Of M87



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close