2006. április – A Virgo galaxishalmaz

A Virgo galaxishalmaz Messier objektumai

A Virgo halmaz néven is ismert óriási galaxiscsoportosulás a hozzánk legközelebbi nagy galaxishalmaz, és egyben a legtávolabbi olyan
kozmikus objektumcsoport, amelynek még fizikai kapcsolata van a mi saját kis galaxiscsoportunkal, az ún. Lokális
Halmazzal. Ez utóbbiba tartozik a mi galaxisunk, Tejútrendszer is. A Virgo halmaz közelsége folytán galaxisai
viszonylag fényesek, így Messier katalógusában is szép számmal szerepelnek. Erre a szokatlanul nagy galaxis-sűrűségre már
Charles Messier is felfigyelt. Katalógusában az M91 bejegyzése után írja a következőket:

A Virgo — és főként az északi szárnya — az egyik olyan csillagkép, amelyik a legtöbb ködöt tartalmazza. Ez a
katalógus 13-at tartalmaz, a következő bejegyzésekkel: 49, 58, 59, 60, 61, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90 és 91. Mindezek a
ködök csillag nélkülieknek tűnnek és csak jó égen láthatóak, amikor a meridián közelében vannak. Ezek jórészére Méchain
hívta fel a figyelmemet.

A 2006X jelű szupernóva az M100-ban.
(Tordai Tamás felvétele)

Később az M98, M99 és az M100 katalogizálásával Messier végül 16 tagját jegyezte fel a Virgo halmaznak.
Ezeket egy csillaghalmazokhoz hasonló, de ködökből álló halmaz tagjainak tekintett. Pierre Méchain egy 1783-as
levelében kijelenti, hogy ő még több, "Messier által nem látott" ködöt észlelt. Sajnos nincsenek
feljegyzések arról, hogy pontosan melyek lehettek ezek. Ezek a felfedezések majd másfél évszázaddal azelőtt
történtek, hogy 1920-ban felfedezték, hogy ezek a "ködök" valójában galaxisok, azaz távoli csillagvárosok.
Hosszú kutatási folyamat eredménye az is, hogy felismertük: itt nem csak galaxisok látszólagos
csoportosulásról van szó, hanem fizikailag is összetartoznak.

A Virgo-halmaz a maga mintegy 2000 galaxisával erősen meghatározza a szomszédságunkat. Ez az ún. Lokális
Szuperhalmaz (más néven szokás Virgo vagy Coma-Virgo Szuperhalmazként is említeni)
fizikai központja.

A Lokális Halmaz tágabb környezete: a Lokális Szuperhalmaz

A táguló világegyetem modellje szerint, a Hubble törvény alapján minél távolabb van egy galaxis, az annál
nagyobb sebességgel távolodik tőlünk. A Virgo-halmaz azonban hatalmas tömege miatt erős gravitációs hatást
gyakorol ránk. Ez lelassítja a környező galaxisok távolodását.

A Lokális Halmaz tagjai nincsenek elég távol, ahhoz hogy legyőzzék ezt a vonzerőt. Távolodási sebességünk fokozatosan csökken, de idővel valószínüleg meg fog állni, majd később egyesülni fog a Virgo-halmazzal.

A Virgo-halmaz hatalmas méretei miatt a tőlünk legtávolabb levő galaxisait annyira felgyorsítja, hogy azok a szokásos
kozmológiai vöröseltolódás helyett erős kékeltolódást mutatnak, azaz látszólag közelednek hozzánk. Ebben rekordtartó
az IC 3258, amely 517 km/s sebességgel közeledik hozzánk. Mivel maga az egész galaxishalmaz 1100 km/s sebességgel
távolodik tőlünk, kiszámítható, hogy az IC 3258 több, mint 1600 km/s sebességgel halad át a Virgo halmaz központi régiója
felé.

Hasonlóan, azok a galaxisok, amelyek távolodnak tőlünk a halmaz középpontján át, több mint kétszeres vöröseltolódást
mutatnak. Ebből a szempontból a rekordtartó az NGC 4388, amelyik látszólag 2535 km/s sebességgel távolodik tőlünk, azaz
1,400 km/s sebességgel halad a Virgo-halmaz tömegközéppontja felé.

{mosimage}

Mivel a Virgo galaxishalmaz ennyire fontos objektum, alapvető kérdés a tőlünk számított távolsága, többek között a kozmikus távolságskála
meghatározása és más kozmológiai kérdések miatt. A Hubble Űrtávcső segítségével sikerült az M100 galaxis cefeidáit, az
M87 gömbhalmazait megfigyelni. Ezek alapján Virgo galaxishalmaz tőlünk mért távolsága kb. 60 millió fényév.

Linkajánlat:

» Különleges galaxisok — a HÍREK.csillagászat.hu Extragalaktikus csillagászat rovatának cikkei
» APolaris Messier Albuma — Megfigyeléseinkből
» The Virgo Cluster of Galaxies — seds.org
» Observing the Virgo Cluster of Galaxies — seds.org
» The Universe within 100 million Light Years — Atlas of The Universe
» The Virgo Cluster – Home Of M87