2006. december – Űrugrás, űrugró pilóták és űrugró repülők | MCSE

2006. december – Űrugrás, űrugró pilóták és űrugró repülők

Az űrkutatásban hivatalosan összesen három emberes szuborbitális repülésre került sor USÁ-ban és Szovjetunióban.
Az elsőt 1961 május 5-én A. Shepard amerikai asztronauta hajtotta végre Mercury típusú űrhajón,
majd a repülést kollégája V. Grissom július 21-én megismételte. A harmadik űrugrásra 1975 április 5-én
került sor egy Szojuz típusú űrhajón V. G. Lazarev és O. G. Makarov kozmonautákkal a fedélzeten.


A. Shepard, V. Grissom az első űrugrók — és Anettka

De mi is az űrugrás és valóban űrhajósoknak lehet tekinteni az azt megvalósító pilótákat, valamint űrhajónak,
űrrepülőnek az ezeket lehetővé tevő eszközöket? Erre a kérdésre szeretnék választ kapni cikkemben, valamint arra,
hogy Mike Melvill repülése és Anettka tervezett repülése űrugrásnak tekinthető-e.

Űrugrás, vagy űrrepülés?

Az Űrhajózási lexikon az űrugrást, azaz a szuborbitális repülést a következőképpen definiálja:
"Olyan kozmikus kísérlet, amelynek során az űreszköz eljut ugyan a felső légkörbe, de a műholdpálya létrehozásához
szükséges első kozmikus sebességet (céltudatosan, vagy hiba következtében) a pálya egyetlen pontján sem éri el, ezért
egy keringésen belül visszatér a Föld felszínére.

Az idézett címszó kimondja továbbá, hogy a magas légköri kutatórakéták útját nem szokás űrugrásnak nevezni. A definícióból
kiderül, hogy három releváns fogalmi elem szükséges ahhoz, hogy űrugrásról beszéljünk. Az egyik az, hogy űreszközzel
történjen, a másik az, hogy elérje a felső légkört, a harmadik pedig az, hogy ne érje el a felsőlégkörbe jutó űreszköz az
első kozmikus sebességet. Ez történhet akár céltudatosan, akár véletlenül is. A továbbiakban értelmezzük ezeket az elemeket.

Űreszköz a szóban forgó lexikon szerint: "Minden olyan önálló műszeregység, amelyet a világűrbe juttattak…" illetve
"…az űreszköz lehet kozmikus feladatokat ellátó űrjármű (hordozórakéta, űrrakéta, űrrepülőgép, űrkomp, űrhajó, űrvontató),
vagy a bolygók és holdjaik felszínén, mesterségeshold-pályán, a bolygóközi és csillagközi térben önműködően, ill. távirányítással
méréseket és megfigyeléseket végrehajtó űrszonda."

Az űreszköz tehát az a funkcióra képes műszeregység, amely a világűrbe jut. Űreszköz ezért többek között az űrhajó és az űrrepülő is.

Ez a definíció egy további problémát vett fel, mégpedig azt, hogy hol kezdődik a világűr, hiszen egy eszköz azáltal válik űreszközzé,
hogy e térségbe juttatnak. A légtér felső és a világűr alsó határának egyértelmű meghatározására a természettudomány nem képes. Ezek
az elméletek a világűr alsó határát 7,5 km-től egészen 1 millió km-ig húzzák meg. A legáltalánosabban elfogadott nézet szerint (mely
nézetet az Űrhajózási lexikon is elfogadja) a világűr alsó határát a lehető legalacsonyabb perigenum magasság azaz, az orbitális
pálya lehetséges legalacsonyabb földközeli pontja határozza meg. Ez a magasság 100–120 km-re tehető. Tehát, ha fenntartásokkal is,
de azt mondhatjuk, hogy a világűr 100 km magasságban kezdődik.

Az űrugrás definíció második releváns eleme az, hogy az űreszköz a felső légkörbe jusson. A felső légkör a semleges légkör magasabban
fekvő része, mely magasságának meghatározása szintén problematikus. A felső légköri kutatásban elfogadott nézet szerint a felsőlégkörhöz
a termoszféra és az exoszféra tartozik. A termoszféra alsó határa kb. 85 km magasságban található, tehát a 85 km-es magasságot
tekinthetjük a felső légkör alsó határának.

Végezetül tudnunk kell, hogy mi az első kozmikus sebesség, hiszen a felső légkörbe jutó űreszköz nem érheti el ezt a sebességet, hiszen
abban az esetben már nem űrugrásról, hanem űrrepülésről beszélnénk. Az első kozmikus sebesség azt a sebességet jelenti, amely ahhoz
kell, hogy egy égitest körül egy objektum orbitális pályára álljon. Tehát az űrugrás hosszának rövidebbnek kell lennie egy keringésnél.

Értelmezve és összegezve az ismertetett terminológiát, véleményem szerint a következő esetekben beszélhetünk űrugrásról: Ha az
űreszközzel történik — ami a technika mai szintjén, ha emberrel hajtják végre űrhajót, vagy űrrepülőt jelent —, szükséges,
hogy az űreszköz legalább 85 km magasságba, azaz a felső légkör alsó határáig eljusson. Amennyiben nem űreszközzel történik (pl. rakéta
meghajtású repülővel) az ismertetett terminológia szerint azáltal válik űreszközzé, hogy eljut a világűrbe, azaz eléri legalább
a 100 km-es magasságot. Mindkét esetben szükséges továbbá, hogy az első kozmikus sebességet pályájuk egyik pontján sem érjék el.

Űrhajós, űrugró, vagy pilóta?

Ha a fenti értelmezést elfogadjuk, a következő kérdés az, hogy tekinthetjük e űrhajósnak az űrugrást végrehajtó pilótát. Az
Űrhajózási lexikon szerint az űrhajós: űrrepülést végző személy. Űrrepülés alatt a lexikon a következőt érti: Repülés
emberrel a világűrbe. Általánosabb értelemben Űrhajózás.
Az űrhajózás: A világűrben legalább az első kozmikus sebességgel
végrehajtott repülés kérdéseit tárgyaló interdiszciplináris tudomány.
Ha az űrrepülés szűkebb értelmét vesszük figyelembe, akkor
mondhatnánk, hogy a 100 km magasságot elérő pilóta űrhajós, mivel ő már a világűrben repül, de véleményem szerint a tágabb értelemből
kellene kiindulni, hiszen az űrrepülés az űrhajózás része. Mivel az előbb idézett definíció szerint űrhajózásról akkor beszélhetünk,
ha a világűrben az űrrepülés legalább az első kozmikus sebességet eléri, ezért az űrugró pilótát véleményem szerint nem tekinthetjük
űrhajósnak. Pontosabb lenne, ha az űrugrást megvalósító pilótát nem űrhajósnak, hanem mondjuk űrugró pilótának, vagy akár szubűr-hajósnak
neveznénk.

A gyakorlatban azonban gyakran olyan pilótákat is űrhajósnak neveznek, akik űrhajós kiképzésben vesznek, vagy vettek részt. Gondoljunk
csak dr. Magyari Bélára, vagy az első két űrugró pilótára, Sephard-ra és Grissom-ra. Ha ezt a terminológiát elfogadjuk, akkor kis
túlzással Anettkát is űrhajósnak tekinthetjük, hiszen két éve egy négyhónapos űrtréningen vett részt az orosz Csillagvárosban
Vaszilij Cibiljev űrhajós vezérőrnagy vezetésével.

Űrjármű, vagy mi a szösz?

{mosimage}
A Space Ship One

A harmadik, megválaszolandó kérdésem az, hogy az űrugrást megvalósító járművet lehet e űrhajónak, vagy űrrepülőnek tekinteni. Véleményem
szerint csak abban az esetben, ha a járművet űrrepülésre tervezték. Az amerikai Sephard és Grissom, valamint a szovjet Lazarev és Makarov
kozmonauták űrhajókkal indultak útjukra. Hiszen a repülésüket megvalósító Mercury és Szojuz űrhajókat űrrepülésekre tervezték.

Ha a járművet már eleve űrugrásra tervezték, mint Mike Melvill járművét a Space Ship Oone-t, akkor egy új közlekedési eszköz típussal
állunk szemben, amit talán legcélszerűbb lenne űrugrónak (űrugró hajónak, vagy űrugró repülőnek) nevezni, vagy hangzatosabb néven akár
szuborbiternek keresztelni.

Ha a jármű, amivel a szuborbitális repülést megvalósítják, már egy létező légi jármű, amit eleve légköri repülésre terveztek pl. rakéta
meghajtású repülő, akkor ez a jármű minősítésén véleményem szerint nem változtat. Ilyen repülések történtek pl. 1959-1968 között három
X-15 típusú rakéta repülőgéppel, mely során 108 km-es csúcsmagasságot sikerült elérni, azaz az ismertetett terminológia szerint
űrugrást végrehajtani. Ezeket a repüléseket azonban (véleményem szerint helytelenül) mégsem aposztrofálták űrugrásnak.

Űrugrások-, űrhajósok- és űrjárművek-e azok, melyeket annak titulál a média?

Ha a fenti eszmefuttatást elfogadjuk, akkor elmondható, hogy Sephard és Grissom 1961- ben Mercury típusú űrhajókkal valóban űrugrást
hajtottak végre, hiszen űrhajójuk pályáinak csúcspontjai jócskán meghaladták a 100 km-t. Sephard pl. 184 km magasságig jutott. Ugyancsak
űrugrást hajtottak végre Szojuz típusú űrhajóval Lazarev és Makarov szovjet kozmonauták 1975-ben, akik a startot követően a felső
légkörben szakították meg űrutazásukat, ugyanis hordozórakétájuk harmadik fokozatának begyújtása után a felső légkörben űrhajójuk pályája
eltért a számítottól. Mind a négy pilótát űrhajósnak tekinthetjük, hiszen űrhajós kiképzésekben részt vettek és valamennyijük igazi
űrutazáson részt is vett.

Nem ez a helyzet Mike Melvill-al, aki 2004-ben szállt fel Space Ship Oone rakéta meghajtású járművével 2004-ben és ért több mint
100 km-es magasságot. Repülése űrugrásnak tekinthető, de járműve nem űrrepülő volt, mint ahogyan a média azt aposztrofálta. Mivel
járművét szuborbitális repülésre tervezték, ezért helyesebb lenne űrugró repülőről, vagy szuborbiterről beszélni. A pilótát sem
tekinthetjük űrhajósnak, mivel nem űrrepülést végzett és űrhajóskiképzésben sem vett részt. Célszerűbb lenne tehát űrugró pilótának,
szubűr-hajósnak, vagy egyszerűen csak berepülőpilótának titulálni.

Mi a helyzet Anettkával? Tervei szerint egy MIG-31D típusú sugármeghajtású vadászrepülővel 35-40 km magasságig jutna (bár meg kell jegyeznem,
hogy a Sportrepülés hírportál értesülése szerint a MIG-31 típusú vadászrepülők szolgálati csúcsmagassága 25 km). Ebben a
magasságban ugyanis a sugárhajtóművek nem képesek tovább működni. Ezt követően a repülőgép 45°-os szögben a lendület következtében tovább
emelkedhet majd és akár 50 km magasságig is eljuthat. Azt hiszem, könnyű belátni, hogy ez a repülés nem tekinthető űrugrásnak és a repülést
megvalósító eszközt sem űreszköznek. Ha űreszközzel hajtaná végre Anettka az űrugrást, akkor legalább 85, ha pedig egyéb eszközzel, akkor
100 km-es magasságot kellene elérnie. Mivel azonban Anettka részt vett űrhajós kiképzésben &mash; igaz ezt a négyhónapos időtartamra való
tekintettel inkább gyorstalpalónak nevezhetnénk, hiszen pl. a két magyar űrhajós Farkas Bertalan és dr. Magyari Béla 1978-1980 között vettek
részt űrhajóskiképzésben — kis túlzással ugyan, de titulálhatjuk űrhajósnak annak ellenére, hogy nem vett részt űrrepülésben. Annál is
inkább, mert dr. Magyari Béla sem jutott el a világűrbe, mégis Farkas Bertalan űrrepülése után őt is megtisztelték a Magyar Népköztársaság
Űrhajósa
kitüntetéssel, tehát a magyar állam űrhajósának tekinti.

A repüléstörténet során azonban történtek olyan események is, mit hivatalosan nem tekintenek űrugrásnak annak ellenére, hogy az azt megvalósító
pilóta (szubűr-hajós) elérte a 100 km-es magasságot. Erre példa a korábban említett X-15 típusú rakéta meghajtású repülőgépekkel végrehajtott
kísérletek, mely során maximálisan 108 km magasságig, azaz a világűr alsó határáig sikerült eljutni. Ezt a repülőtípust, mivel elsősorban
légköri repülésre tervezték, nem tekinthetjük űrugró repülőnek, vagy szuborbiternek.

Irodalom és linkajánlat:
Almár Iván (1984): Űrhajózási lexikon. Akadémiai Kiadó, Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest
Anettka startlap
Soprtrepülés portál
Űrvilág – az űrkutatási portál