2006. január -Mit láthatunk 2006-ban?
Bolygók csillagfedése
A fedések sorozatát egy különleges csemege a Szaturnusz csillagfedése nyitja meg január
25-én este. Ekkor a gyűrűs bolygó kb. 30° magasan lesz a látóhatár fölött, és a Praesepe (M44, Méhkas
vagy Jászol) csillaghalmaz egyik 8m-s csillagát, a BY Cnc-t fedi majd el. A Szaturnuszt amúgy is
érdemes lesz rendszeresen felkeresni, hiszen hosszasan a halmazban időzik, így látványos felvételek készíthetőek a
csillagtömegben bóklászó bolygóról.
Balra a Szaturnusz útja az M44-en át január-február során. Vörös nyíllal jelöltük a január 25-i csillagfedés
helyét. Ennek a főbb kontaktusai hozzávetőlegesen a következők (helyi idő szerint):
I. gyűrű külső érintése: 19:41 — II. áthaladás a Cassini-résen: 19:53–19:57
III. belépés a bolygókorong mögé: 20:50 — IV. kilépés a korong mögül: 20:44
Az elfedésre kerülő csillag valamivel fényesebb a Titánnál, ami a
Szaturnusz legfényesebb holdja — így vizuálisan bizonyára könnyen követhető lesz a jelenség, bár a
Cassini-résen való áthaladás megfigyelését a gyűrű erős fénye zavarhatja. Szerencsére a csillag épp
a rés legszélessebbnek látszó részén, az ún. anzában lesz látható hazánkból, ami talán segít majd.
Fotografikusan is elég nagy kihívásnak tűnik a fedés megörökítése a nagy fényességkülönbség miatt. A III.
kontaktus, azaz a bolygókorong mögé bújás hazánkból a gyűrűrendszer takarása miatt nem lesz megfigyelhető.
Ugyanezen az éjszakán de már hajnalban egy csillagot fed el az ekkor már
vékony, sarló alakú Vénusz. A csillag 8,1m-s a Sagittárius (Nyilas) csillagképben. A megfigyelés
sikere eléggé esetleges: a belépés mindössze 3°, de a kilépéskor is csupán 12° magasan látszik a
jelenség, és a hatalmas fényességkülönbség sem teszi egyszerűvé a dolgot. A belépés a bolygó sötét oldalánál
6:07-kor, a kilépés a világos oldalon 7:12-kor (helyi időben) várható — de a kilépés idejére már teljesen
kivilágosodik.
Nap- és holdfogyatkozások
A napkorona 1999. aug. 11-én
Gulyás K. – Lantos Zs. – Tordai T. – Nagy Z. A.
1999. augusztus 11 — ez a dátum nagyon sokunkba örökre beleivódott.
Ezen a napon a teljes napfogyatkozás csodája házhoz jött a Szombathely-Szeged sávban megfigyelőknek. 2006.
március 29-én, szerdán kora délután teljes napfogyatkozás söpör végig Afrika északi részén és Törökország
egy keskeny sávjában — azaz ismét elérhető közelségbe kerül a teljesség sávja!
Magyarországról mindezt csak részleges napfogyatkozásként figyelhetjünk majd
meg, melynek nagysága 55-65% közötti. Budapesten a fogyatkozás 11:42-kor kezdődik, 12:51-kor éri el a legnagyobb,
59,7%-os fedést, végül 13:58-kor vonul el a napkorong elől. Az ország más helyszíneiről nézve maximum pár
perces eltérések vannak.
Ugyan a részleges napfogyatkozás is érdekes jelenség, de az elmúlt években
több ilyet is láthattunk, másrészt ennyire közel hosszú évekig nem jön hozzánk a látványosság. Így
aki teheti, annak mindenképpen javasolható, hogy utazzon el a sávba. Számos szervezett utazás lesz az esemény
megfigyelésére, ezekről a cikk végi linkeken lehet bővebben olvasni.
Holdfogyatkozásokkal nem voltunk elkényeztetve az utóbbi években.
2004. október 28. óta nem volt Magyarországról is látható holdfogyatkozás. A jég március 14/15-én
éjjel törik meg először, amikoris a Hold éppencsak belemerül a Föld félárnyékába. Ez megfigyelési
szempontból érdektelen, az is nagy siker ha az árnyékot egyáltalán észre lehet majd venni.
Szeptember 7-én este azonban egy részleges holdfogyatkozással kárpótol minket a természet:
helyi időben 18:08 – 21:37 között 18%-os fogyatkozást láthatunk. Az idén sem jön el tehát a
kánaán, az első teljes fogyatkozásra 2007. március 3-ig kell még várni…
A Hold bolygó- és csillagfedései
Július 27-én este 20:05 – 20:58 között a vékony holdsarló elfedi a Marsot.
Sajnos a látvány nem lesz az igazi, mert a Nap 20:27-kor nyugszik, így jó esetben a kilépés talán megfigyelhető
lesz — bár az 5°-os horitont feletti magasság nem sok jóval biztat bennünket..
A Hold az idén több alkalommal is áthalad majd a Fiastyúk csillagai között.
A legelső ilyen alkalom január 10-én hajnalban lesz, de ekkor alacsonyan, alig pár fokra a horizont felett,
és viszonylag nagy telehold előtti holdfázisnál. Innentől kísérőnk minden hónapban elhalad a halmaz előtt, azonban
ez egész nyáron a nappali időszakra esik. Szeptember 12-én, és november 6-án este a még növekvő Hold már a
Fiastyúk előtt kel fel, december 4-én hajnalban pedig a nyugvó telehold kapja telibe a csillaghalmazt.
Ezen a napon a fedés kezdetekor még 20° magasan látható.
{mosimage}
A december 4-i Fiastyúkfedés. Az időadatok helyi időben vannak feltüntetve!
Látványosabb együttállások
Az év elejei Szaturnusz – M44 együttállásról már szóltunk. A
Mars a Fiastyúkot választja társául február közepén. Ekkor alig 2°-ra közelíti meg a halmaz csillagait!
Ebben az időszakban még ideális a láthatósága, hiszen napnyugta környékén még magasan, majdnem a zenitben látható.
Augusztus 26-án a Vénusz és a Szaturnusz rendkívüli módon 4′-re közelíti
meg egymást. Hasonló legközelebb csak 2016, 2037, 2048, 2080 és 2096 során lesz megfigyelhető. Az esemény kicsi szépséghibája,
hogy ekkor már mélyen a horizont alatt lesznek a bolygók. Mire másnap hajnalban felkelnek, addig már 10′
fölé növekszik a látszó szögtávolság — de ez is érdemes a figyelemre.
Január 8-án este a Mars és a Hold alig 0.5°-ra közelíti meg egymást. Május 24-én
hajnalban a vékony holdsarló és a Vénusz kerül 3°-ra egymástól, ami hálás fotótéma is lehet a hajnali fényviszonyok
mellett.
Honlapajánló
Napfogyatkozás információk
Csillag- és bolygófedések
Egyéb linkek
