MCSE

2006. március – Napfogyatkozás 2006. március 29-én

Szerző: · 2006. március 1, szerda

A napfogyatkozások létrejötte

Napfogyatkozás olyankor jön létre, amikor Holdunk a Föld és a Nap közé kerül, és a Hold árnyéka bolygónkra vetül. A jelenség a Föld felszínén állva csak az árnyék területéről figyelhető meg. A Napnak és a Holdnak az égen látható mérete közel egyforma, mivel a Hold a Napnál 400-szor kisebb és 400-szor közelebb is van, ezért kedvező helyzetben a Hold az egész napkorongot eltakarhatja.

Részleges napfogyatkozás akkor látható, amikor a Hold a napkorongnak csak egy részét takarja el. Utóbbi egy-egy napfogyatkozás alkalmával a Föld több ezer kilométer széles területről figyelhető meg. Ezt mutatja az ábrán a nagyobb és világosabb szürke kör a Föld felszínén. Teljes napfogyatkozás idején a Hold az egész napkorongot eltakarja. Ez a részleges fogyatkozásnál sokkal kisebb területről látható, ez a mellékelt ábrán a világosabb szürke korong centrumában lévő kisebb, sötétebb folt. Utóbbi csak 100-200 km átmérőjű, ez a totalitás sávja. A teljes napfogyatkozás elméletileg lehetséges maximális időtartama legfeljebb 7,5 perc — ilyen
hosszú totalitás azonban rendkívül ritkán fordul elő.

A teljes napfogyatkozás az egyik legszebb természeti jelenség: időtartama alatt a táj és az égbolt sötétebb lesz, feltűnnek a bolygók és a legfényesebb csillagok, valamint a Nap külső légköre: a napkorona is. Gyakori kérdés: milyen élettani hatása van mindennapi életünkre egy-egy napfogyatkozásnak? Ez a hatás elhanyagolható — természetesen eltekintve attól, hogy a látványos jelenség megfigyelése mindenkinek örömöt okoz.

A 2006. március 29-i napfogyatkozás menetrendje

A 2006. március 29-i teljes napfogyatkozás csak részlegesként látható hazánkból. A teljesség sávja Afrikán és Ázsián halad át.
A fogyatkozás árnyékkúpja Brazíliából indulva átszeli az Atlanti-óceánt, Észak-Afrikát és Közép-Ázsiát, majd Mongólia nyugati
határánál hagyja el bolygónk felszínét.

Mindezt látványosan szemlélteti a mellékelt animáció. Ezen a fogyatkozás árnyékának útját követhetjük végig, amely a Holdnak a Föld körül leírt nyugatról kelet felé mutató keringési iránya miatt a képen balról jobbra mozog. A nagyméretű, szürke színű, kerek folt a részleges fogyatkozás területe, míg a teljes fogyatkozás (a totalitás) csak ennek a közepén lévő, kisebb sötét folt területéről nézve látható.

Ez a teljes napfogyatkozás maximálisan valamivel több mint 4 percen keresztül figyelhető meg. Észlelésével, és a teljesség sávjába irányuló expedíciókkal kapcsolatos információk a napfogyatkozas.csillagaszat.hu oldalon olvashatók.

A Hold hazánk különböző pontjairól nézve a nyári időszámítás szerint 11:41 és 11:46 között lép be a napkorong elé. Részletes időadatok a táblázatban olvashatók. A fogyatkozás maximális fázisa 12:50 körül következik be, ekkor kísérőnk a napkorong 49-57%-át takarja majd el. A legnagyobb fázis idején is majdnem olyan világos lesz, mint amikor kísérőnk nem takarja el a Napot, és nem is látszanak a teljes napfogyatkozás alkalmával megfigyelhető rendkívüli jelenségek. Ennek ellenére, megfelelő felszereléssel megfigyelve, látványos jelenségnek lehetünk tanúi. A Hold fekete sziluettje 14:00 körül hagyja el a napkorongot, ekkor ér véget a részleges napfogyatkozás.

A napfogyatkozás megfigyelése

A napfogyatkozások megfigyelésénél nagy körültekintéssel kell eljárni, ellenkező esetben maradandó szemsérülést szenvedhetünk, akár meg is vakulhatunk. Távcsöves észleléskor csak megfelelően készített és stabilan rögzített gyári napszűrőt használjunk. Házilag barkácsolt, vagy nem kifejezetten távcsövekhez gyártott napszűrőket ne használjunk! A távcsövünkön csak objektívszűrőt használjunk, az okulárnál elhelyezett szűrő a hőtől elpattanhat. Szűrőként csak a fémet tartalmazó felületek alkalmasak, mert a láthatatlan, de káros sugarakat is elnyelik. Nem biztonságos a kormozott üveg, fotografikus neutrálszűrő, a túlexponált színes film vagy a napszemüveg használata sem. Jól használható azonban például az ívhegesztéshez használatos hegesztőüveg (13-14-es fokozat).

Soha
ne nézzünk közvetlenül a Napba, se szabad szemmel, se távcsővel, se
fényképezőgéppel, vagy a videokamera keresőjével! Az erős fénytől
azonnal megvakulhatunk!

Amennyiben gyárilag készített szűrőnk nincs, de van egy távcsövünk, amely nem tartalmaz ragasztott lencséket, kivetítéssel is megfigyelhetjük a fogyatkozást. Ekkor helyezzünk az okulár mögé 10-30 cm-re egy fehér papírlapot: erre vetítjük ki a Nap képét. Emellett a távcső elejére gallérszerűen helyezzünk el egy kilyukasztott árnyékoló papírlapot, amely árnyékot vet az okulár mögött tartott lapra. Távcsövünket ezután irányítsuk a Napra, de már eközben se nézzünk a műszerbe, vagy annak keresőjébe. Utóbbit feltétlenül fedjük le, nehogy egy érdeklődő véletlenül belepillantson. Addig mozgassuk a Nap irányába, míg a cső árnyéka az árnyékoló papírlapon eltűnik. Ugyanekkor hátul megjelenik a kivetített napkorong képe. Az okulárnál addig állítsuk az élességet,
amíg a napkorongnak éles nem lesz a pereme. Ha távcsövünk objektívjének átmérője 4-5 cm-nél nagyobb, érdemes az objektív elé helyezni egy átlátszatlan lapot, amelybe fúrjunk 4-5 cm átmérőjű lyukat. Ekkor csak ezen a kisebb területen keresztül jut napfény a műszerbe. Amikor a távcsövet nem használjuk, érdemes az objektívjét teljesen letakarni, hogy feleslegesen ne melegedjenek az optikai elemek.

A fogyatkozás megfigyelésének jól bevált eszközei a napfogyatkozás-védőszemüvegek, a kivetítés az egyik legjobb módszer a Nap biztonságos megfigyelésére.

Távcső nélkül, szabad szemmel is ideális látványt nyújt a jelenség, de a megfigyeléshez itt is megfelelő napszűrő szükséges. Ennek hiányában használjunk hegesztőüveget (13-14-es fokozat), de kormozott üveggel, vagy túlexponált negatívval ne próbálkozzunk, mert helyrehozhatatlan szemkárosodást szenvedhetünk. A fogyatkozás a camera obscura jelenséggel is egyszerűen vizsgálható: ekkor egy átlátszatlan felületen lévő milliméteres lyukon áthaladó fény vetíti ki a lyuk mögé helyezett lapra a Nap képét. Ugyanezt a jelenséget például a lombos fák árnyékában is megfigyelhetjük: a levelek közötti kis rések a Napot kerekded foltokba vetítik a földre, majd a fogyatkozás maximális fázisára (a Nap látszó képének megfelelően) mindegyik kép egyformán “kicsorbul”.

Honlapajánló

Napfogyatkozás információk

Ajánljuk...