2008. február – Kisbolygót neveztek el Aquincumról | MCSE

2008. február – Kisbolygót neveztek el Aquincumról

Aquincum római település és
katonai tábor neve a mai
Budapest területén – írja a Wikipédia. A rómaiak az
időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a Dunántúlt. A mai Budapest területének
írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül
alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település, a mai Óbuda közelében.
Aquincum 106-tól a 4. századig Alsó-Pannónia központja volt. A északi polgárvárosból
és a délebbi táborvárosból álló település virágkora a II. és III. századra esett. Hanyatlása
a IV. században kezdődött, és a város hamarosan teljesen elnéptelenedett. Bár
Óbudán a felszínen mindvégig maradtak romok, a várost 1778-ban fedezték fel
újra, amikor egy óbudai szőlősgazda munka közben római padlófűtés maradványaira
bukkant. A leletet Schönvisner István egyetemi könyvtáros azonosította Aquincum
városával.

Romok az aquincumi polgárváros területén (Wikipédia) 

A 2001 AQ jelű kisbolygót az új
évezred első hajnalán, a szilveszteri pezsgőbontás után fél órával fedezte fel
Sárneczky Krisztián és Kiss László a Konkoly Obszervatórium Piszkés-tetőn
felállított 60 cm-es Schmidt-távcsövével. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai
egy 1999 szeptemberében felfedezett kisbolygók próbáltak meg újra megfigyelni
(a később Szilárd Leóról elnevezett 38442-as sorszámút), amikor a képen a
feltűnt az ismeretlen kisbolygó. Miután másnap este is sikeresen észlelték, a
Harvard Obszervatóriumban működő Minor Planet Center (MPC) a 2001 AQ ideiglenes
jelölést adta az égitestnek.

A (107052) Aquincum kisbolygó felfedezését eredményező felvételpár az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkés-tetőn fölállított 60 cm-es Schmidt-teleszkópjával készült 2001. január 1-jén. A kisbolygó a középponttól kissé balra látható, ide-oda mozgó fénypont. Alatta az 1999 RE44 jelű égitest is megtalálható, a jobb szélen pedig az eredeti célpont, az 1999 SU6 jelű kisbolygó látható.

A kisbolygók megtalálásakor azért
van szükség ideiglenes jelölés kiosztására, mert az égitest biztos azonosítása
és pálya pontos meghatározása éveket vehet igénybe. Szerencsétlen esetben az is
kiderülhet, hogy korábban valaki már megfigyelte az égitestet, és elveszik
tőlünk a felfedezést. Egy átlagos kisbolygó négy év alatt kerüli meg a Napot,
vagyis ennyi idő kell ahhoz, hogy a pályát végigkövessük. Ha négy különböző
évben is sikerült megfelelő számú észlelést összegyűjteni az égitestről, az MPC
sorszámmal látja el a kisbolygót. Ekkor hivatalosan is megadják, hogy kik a
felfedezők, akiknek ezt követően tíz év áll a rendelkezésükre, hogy nevet
adjanak a kisbolygójuknak.

Az Aquincum kisbolygó pályája és február 5-ei helyzete a nagybolygókhoz viszonyítva. (JPL)

A 2001 AQ követése és mozgásának
megismerése szerencsére problémáktól mentesen történt. A felfedezés után
hamarosan kiderült, hogy az amerikai LINEAR program december 30-a és január 3-a
között több alkalommal is észlelte az égitestet, de ez már nem befolyásolta a
felfedező kilétét. Ugyanők január 21-én is elcsípték a kisbolygót, majd a
Spacewatch projekt egyik 2000. december 23-ai felvételéről került elő az
égitest nyoma. A láthatóság utolsó megfigyelését szintén Piszkés-tetőről
készítették február 21-én, ahogy az újrafelfedezés is itt történt 2003.
szeptember 5-én. A két oppozíció alapján számolt pontos pálya már elég pontos
volt ahhoz, hogy a NEAT program archívumának egyik 2002. június 2-én készített
felvételén e sorok írója és Sipőcz Brigitta megtalálja az égitest halvány
nyomát. Ezzel a szükséges négyből már három szembenállásról voltak felvételek.

 

A 2001 AQ halvány fénypontja a NEAT archív felvételein. A pontos azonosításhoz három felvételet kellett összeadni oly módon, hogy eltolásuk mértéke megegyezen a kisbolygó látszó elmozdulásával. A pontokból álló vonalak a csillagok nyomat, a középen, zöld körben látható "csillag" pedig maga a kisbolygó.

{mosimage}

Nagysikerű bemutatót tartottunk a 2007-es Múzeumok éjszakáján az Aquincumi Múzeumban 

A negyedik évben egy nap
kivételével csak a Konkoly Obszervatóriumból észlelték. A március 31-e ás
április 28-a között összegyűjtött észlelések már elegendően pontos
pályaszámítást tettek lehetővé, így 2005 májusában a kisbolygó megkapta a 107052-ös
sorszámot. Ezután más kisbolygókra terelődött a felfedezők figyelme mindaddig,
amíg Mizser Attila fel nem vetette, hogy az Óbudai Önkormányzatnak a Polaris
Csillagvizsgáló működéséhez nyújtott támogatása elismeréseként nevezzünk el egy
kisbolygót Aquincumról. A Szeged Asteroid Program elnevezésre váró kisbolygói
közül azonnal a 2001 AQ-ra gondoltunk, hiszen a betűjelzés megegyezik Aquincum
kezdőbetűivel, a Polaris Csillagvizsgálót pedig éppen 2000/2001 fordulóján
vehettük birtokunkba.