2008. február – Kisbolygót neveztek el Aquincumról
Január 24-én a Nemzetközi Csillagászati Unió hivatalosan is bejelentette, hogy a 107052-es sorszámú,
addig 2001 AQ jelöléssel hivatkozott kisbolygó a felfedezők javaslata alapján megkapta az Aquincum nevet.
Aquincum római település és katonai tábor neve a mai Budapest területén – írja a Wikipédia. A rómaiak az időszámításunk kezdete körüli időkben foglalták el a Dunántúlt. A mai Budapest területének írásos történelme a római helyőrséggel, Aquincummal kezdődik, amelyet 89 körül alapítottak a Duna jobb partján egy kelta település, a mai Óbuda közelében. Aquincum 106-tól a 4. századig Alsó-Pannónia központja volt. A északi polgárvárosból és a délebbi táborvárosból álló település virágkora a II. és III. századra esett. Hanyatlása a IV. században kezdődött, és a város hamarosan teljesen elnéptelenedett. Bár Óbudán a felszínen mindvégig maradtak romok, a várost 1778-ban fedezték fel újra, amikor egy óbudai szőlősgazda munka közben római padlófűtés maradványaira bukkant. A leletet Schönvisner István egyetemi könyvtáros azonosította Aquincum városával.
A (107052) Aquincum kisbolygó felfedezését eredményező felvételpár az MTA Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének Piszkés-tetőn fölállított 60 cm-es Schmidt-teleszkópjával készült 2001. január 1-jén. A kisbolygó a középponttól kissé balra látható, ide-oda mozgó fénypont. Alatta az 1999 RE44 jelű égitest is megtalálható, a jobb szélen pedig az eredeti célpont, az 1999 SU6 jelű kisbolygó látható.
A 2001 AQ jelű kisbolygót az új évezred első hajnalán, a szilveszteri pezsgőbontás után fél órával fedezte fel Sárneczky Krisztián és Kiss László a Konkoly Obszervatórium Piszkés-tetőn felállított 60 cm-es Schmidt-távcsövével. A Szegedi Tudományegyetem munkatársai egy 1999 szeptemberében felfedezett kisbolygók próbáltak meg újra megfigyelni (a később Szilárd Leóról elnevezett 38442-as sorszámút), amikor a képen a feltűnt az ismeretlen kisbolygó. Miután másnap este is sikeresen észlelték, a Harvard Obszervatóriumban működő Minor Planet Center (MPC) a 2001 AQ ideiglenes jelölést adta az égitestnek.
Az Aquincum kisbolygó pályája és február 5-ei helyzete a nagybolygókhoz viszonyítva. (JPL)
A kisbolygók megtalálásakor azért van szükség ideiglenes jelölés kiosztására, mert az égitest biztos azonosítása és pálya pontos meghatározása éveket vehet igénybe. Szerencsétlen esetben az is kiderülhet, hogy korábban valaki már megfigyelte az égitestet, és elveszik tőlünk a felfedezést. Egy átlagos kisbolygó négy év alatt kerüli meg a Napot, vagyis ennyi idő kell ahhoz, hogy a pályát végigkövessük. Ha négy különböző évben is sikerült megfelelő számú észlelést összegyűjteni az égitestről, az MPC
sorszámmal látja el a kisbolygót. Ekkor hivatalosan is megadják, hogy kik a felfedezők, akiknek ezt követően tíz év áll a rendelkezésükre, hogy nevet adjanak a kisbolygójuknak.
A 2001 AQ halvány fénypontja a NEAT archív felvételein. A pontos azonosításhoz három felvételt kellett összeadni oly módon, hogy eltolásuk mértéke megegyezzen a kisbolygó látszó elmozdulásával. A pontokból álló vonalak a csillagok nyomat, a középen, zöld körben látható “csillag” pedig maga a kisbolygó.
A 2001 AQ követése és mozgásának megismerése szerencsére problémáktól mentesen történt. A felfedezés után hamarosan kiderült, hogy az amerikai LINEAR program december 30-a és január 3-a között több alkalommal is észlelte az égitestet, de ez már nem befolyásolta a felfedező kilétét. Ugyanők január 21-én is elcsípték a kisbolygót, majd a Spacewatch projekt egyik 2000. december 23-ai felvételéről került elő az égitest nyoma. A láthatóság utolsó megfigyelését szintén Piszkés-tetőről készítették február 21-én, ahogy az újrafelfedezés is itt történt 2003. szeptember 5-én. A két oppozíció alapján számolt pontos pálya már elég pontos volt ahhoz, hogy a NEAT program archívumának egyik 2002. június 2-én készített felvételén e sorok írója és Sipőcz Brigitta megtalálja az égitest halvány nyomát. Ezzel a szükséges négyből már három szembenállásról voltak felvételek.
Nagysikerű bemutatót tartottunk a 2007-es Múzeumok éjszakáján az Aquincumi Múzeumban (Mizser Attila felvétele).
A negyedik évben egy nap kivételével csak a Konkoly Obszervatóriumból észlelték. A március 31-e és április 28-a között összegyűjtött észlelések már elegendően pontos pályaszámítást tettek lehetővé, így 2005 májusában a kisbolygó megkapta a 107052-ös sorszámot. Ezután más kisbolygókra terelődött a felfedezők figyelme mindaddig, amíg Mizser Attila fel nem vetette, hogy az Óbudai Önkormányzatnak a Polaris Csillagvizsgáló működéséhez nyújtott támogatása elismeréseként nevezzünk el egy kisbolygót Aquincumról. A Szeged Asteroid Program elnevezésre váró kisbolygói közül azonnal a 2001 AQ-ra gondoltunk, hiszen a betűjelzés megegyezik Aquincum kezdőbetűivel, a Polaris Csillagvizsgálót pedig éppen 2000/2001 fordulóján vehettük birtokunkba.
