2008. január – A MESSENGER szonda első képei a Merkúrról
Mint azt már korábban beharangoztuk,
2008. január 14-én érkezett a MESSENGER-szonda a Merkúr közelébe. Több
mint 30 éve járt utoljára űrszonda a Naphoz legközelebb keringő
bolygónál: a Mariner-10 háromszor látogatta meg a Merkúrt 1974 és 1975
során, de ekkor mindegyik alkalommal ugyanazt a féltekét világította
meg a Nap. A MESSENGER most olyan területek felett repült el, amelyeket
eddig még soha nem láthattuk. Hasonlóan a korábban feltérképezett
régiókhoz, ez a félteke is kráterekkel borított, ugyanakkor az új képek
néhány egyedi sajátosságot is feltártak. Emellett az is fontos
körülmény, hogy a MESSENGER modern kamerája sokkal több részletet volt
képes rögzíteni, mint a 30 évvel ezelőtti technika.
Összesen 1200
kép készült a Naptól maximum 70 millió km-re eltávolodó bolygóról, s a
szakemberekből álló kutatócsoport megkezdte a nagyfelbontású képek
feldolgozását és az eredmények értelmezését, hogy ezáltal közelebbi
képet kapjunk a Merkúr történetéről és fejlődéséről. A különböző
felszíni alakzatok tanulmányozása feltárja a bolygón történt geológiai
változásokat az elmúlt 4 milliárd évben, míg a becsapódási kráterek
vizsgálata betekintést enged a Merkúr összetételébe, valamint a
Naprendszer életében lezajlott ütközéses eseményekbe.
Cikkünk az
eddig közreadott képeket mutatja be. Újabb Merkúr-közelítés egyébként
2008. október 6-án lesz, amit egy harmadik fog követni 2009. szeptember
29-én. Addig is tovább folytatódik az égi mechanika és a
pályamódosítások által diktált keringés a Vénusz és a Merkúr pályája
között, hogy aztán 2011. elején a MESSENGER végre megérkezzen Merkúr
körüli végleges pályájára.
A MESSENGER közeledik a Merkúrhoz.
Az első pillantás a Merkúr eddig még soha nem
látott féltekéjére. Jobbra fent a hatalmas Caloris-medence nyugati
pereme, amely egy nagy kisbolygó vagy üstökös becsapódásának óriási
nyomához tartozik. A teljes medence a maga nemében a legnagyobb és
talán legfiatalabb becsapódásos alakzat a Naprendszerben.
A január 14-én készült kép a Nap felé eső oldal
olyan területét mutatja, amelyet annak idején a Mariner-10 nem
fényképezett le. A kép bal alsó sarkában lévő kettős gyűrűs kráter
finom szerkezetű, nagy valószínűséggel vulkanikus eredetű anyagot tartalmaz.
Változatos felszín: síkságok, becsapódási
kráterek, illetve a kép jobb alsó sarkában található, 200 km átmérőjű
Sholem Aleichem-kráter keletkezésekor kidobódott anyagtörmelék.
Az árnyékban lévő, kettős gyűrűs Vivaldi-kráter
(jobbra fenn). A kráter külső gyűrűje kb. 200 km átmérőjű, s egy még
nagyobb ősi bemélyedés egy részét takarja ki a bal alsó felével.
21 perccel a legnagyobb Merkúr-közelség után
készült kép a Merkúr változatos felszínéről, melyen a legkisebb
kráterek 300 méter átmérőjűek. A kép bal oldalán fentről lefelé
végighúzódó árnyékos sziklafal az eddigi legmagasabb hasonló alakzat a
bolygón. A kéregben egykor működő óriási erők felgyűrték a felszínt,
majd egy becsapódási kráter részben elpusztította a szakadék falának
egy részét (a kép alján).
{mosimage}
Becsapódási kráter, körülötte sugárirányban kidobódott anyaggal.
Az eredeti hír a hirek.csillagaszat.hu portálon jelent meg
Forrás: A MESSENGER-szonda honlapja