2008. január – A MESSENGER szonda első képei a Merkúrról | MCSE

2008. január – A MESSENGER szonda első képei a Merkúrról

Mint azt már korábban beharangoztuk,
2008. január 14-én érkezett a MESSENGER-szonda a Merkúr közelébe. Több
mint 30 éve járt utoljára űrszonda a Naphoz legközelebb keringő
bolygónál: a Mariner-10 háromszor látogatta meg a Merkúrt 1974 és 1975
során, de ekkor mindegyik alkalommal ugyanazt a féltekét világította
meg a Nap. A MESSENGER most olyan területek felett repült el, amelyeket
eddig még soha nem láthattuk. Hasonlóan a korábban feltérképezett
régiókhoz, ez a félteke is kráterekkel borított, ugyanakkor az új képek
néhány egyedi sajátosságot is feltártak. Emellett az is fontos
körülmény, hogy a MESSENGER modern kamerája sokkal több részletet volt
képes rögzíteni, mint a 30 évvel ezelőtti technika.

Összesen 1200
kép készült a Naptól maximum 70 millió km-re eltávolodó bolygóról, s a
szakemberekből álló kutatócsoport megkezdte a nagyfelbontású képek
feldolgozását és az eredmények értelmezését, hogy ezáltal közelebbi
képet kapjunk a Merkúr történetéről és fejlődéséről. A különböző
felszíni alakzatok tanulmányozása feltárja a bolygón történt geológiai
változásokat az elmúlt 4 milliárd évben, míg a becsapódási kráterek
vizsgálata betekintést enged a Merkúr összetételébe, valamint a
Naprendszer életében lezajlott ütközéses eseményekbe.

Cikkünk az
eddig közreadott képeket mutatja be. Újabb Merkúr-közelítés egyébként
2008. október 6-án lesz, amit egy harmadik fog követni 2009. szeptember
29-én. Addig is tovább folytatódik az égi mechanika és a
pályamódosítások által diktált keringés a Vénusz és a Merkúr pályája
között, hogy aztán 2011. elején  a MESSENGER végre megérkezzen Merkúr
körüli végleges pályájára.

A MESSENGER közeledik a Merkúrhoz.

Az első pillantás a Merkúr eddig még soha nem
látott féltekéjére. Jobbra fent a hatalmas Caloris-medence nyugati
pereme, amely egy nagy kisbolygó vagy üstökös becsapódásának óriási
nyomához tartozik. A teljes medence a maga nemében a legnagyobb és
talán legfiatalabb becsapódásos alakzat a Naprendszerben.

A január 14-én készült kép a Nap felé eső oldal
olyan területét mutatja, amelyet annak idején a Mariner-10 nem
fényképezett le. A kép bal alsó sarkában lévő kettős gyűrűs kráter
finom szerkezetű,
nagy valószínűséggel vulkanikus eredetű anyagot tartalmaz.

Változatos felszín: síkságok, becsapódási
kráterek, illetve a kép jobb alsó sarkában található, 200 km átmérőjű
Sholem Aleichem-kráter keletkezésekor kidobódott anyagtörmelék.

Az árnyékban lévő, kettős gyűrűs Vivaldi-kráter
(jobbra fenn). A kráter külső gyűrűje kb. 200 km átmérőjű, s egy még
nagyobb ősi bemélyedés egy részét takarja ki a bal alsó felével.

21 perccel a legnagyobb Merkúr-közelség után
készült kép a Merkúr változatos felszínéről, melyen a legkisebb
kráterek 300 méter átmérőjűek. A kép bal oldalán fentről lefelé
végighúzódó árnyékos sziklafal az eddigi legmagasabb hasonló alakzat a
bolygón. A kéregben egykor működő óriási erők felgyűrték a felszínt,
majd egy becsapódási kráter részben elpusztította a szakadék falának
egy részét (a kép alján).

{mosimage}

Becsapódási kráter, körülötte sugárirányban kidobódott anyaggal.

Az eredeti hír a hirek.csillagaszat.hu portálon jelent meg

Forrás: A MESSENGER-szonda honlapja



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close