2011. december: A marskutatás új lépcsője | MCSE

2011. december: A marskutatás új lépcsője

A legutolsó Mars-szonda, a Phoenix, 2007-ben indult útjára, hogy kiderítse, van-e víz a Marson. Most azonban egyszerre két eszköz is elindul a Mars felé. Egy orosz és egy amerikai. Illetve a cikk írásának idején csak annyi biztos, hogy az amerikai szonda elindult a Mars felé, az orosz egyelőre a Föld körül "ragadt".

Az oroszok Fobosz-Grunt szondjájának nagyra törő tervei vannak: anyagmintát hozna vissza a Mars Phobos nevű holdjáról. A Phoboshoz indított visszatérő egység gondolata nem új keletű. Először a Szovjetunióban merült fel az 1970-es években, előkészítéséül egy nagyobb léptékű programnak. A kommunista rendszer megszűnése után az oroszok amerikai együtműködéssel akarták megvalósítani a programot, melynek indítását 1998-99-re tervezték. A rendszer a két 1988-ban indult Fobosz-1 és -2-re épült, amelyek sikertelen missziók voltak. Három lehetséges célpontot tűztek ki maguk elé: a Hold kutatását, a Fobosz-Grunt indítását vagy az Aster nevű rover kifejlesztését. Végül a Fobos-zGrunt mellett döntöttek, melynek indítása így 2004 végére, 2005 elejére tolódott. 

 

A Fobos-Grunt felépítése 

Később egyre világosabbá vált, hogy a szonda 2009-nél előbb semmiképpen sem indulhat el. 2005-ben bejelentették, hogy a kínaiak is csatlakoznak a küldetéshez, azonban ők egy miniatűr Mars-kutató szondát szeretnének odajuttatni. Méreteiben is valóban kicsi, a mindössze 750x750x600 mm-es doboz a Jinghuo-1 nevet kapta. Ez a szonda azonban már meghaladta az időközben kijelölt Soyuz-2-1B rakéta rakodóterét, ezért egy Zenit rakétát jelöltek ki erre a célra. Azonban az indítást elhalasztották. Az eredetileg tervezett indítás az indítási ablak végénél volt, de nem csak ez volt a probléma, hanem magával a szonda számítógépével. Így a start továbbcsúszott 2011-re. De egy új probléma is előkerült: a szonda 150 kg-mal meghaladta a korábban említett Zenit rakéta teherbíró képességét. Végül egy Zenit-2SB típusú rakétával indították útnak a 13,5 tonnás űrszondát.

A szonda november 8-án indult Kazahsztánból, a Baikonuri Űrközpontból. A Fobosz-Grunt küldetés során szerves anyagokat keresnének a Phoboson, megvizsgálnák a talaj összetételét. A belső szerkezetét radarral és szeizmohullámokkal vizsgálnák. További vizsgálatokkal a Mars légkörét elemzik spekrométerrel. Kamerákkal a leszállást segítik, valamint panorámaképeket készítenek a Phobos felszínéről. A Jinghuo-1 űrszonda két kamerát kapott, valamint a Mars elektromágneses környezetét vizsgálná.

A parkolópályára állás után a szonda hajtóművei nem indultak be, így nem tudta megkezdeni a Mars felé tartó utazását. A kapcsolatot is elvesztették vele, egészen november 22-ig, amikor az ausztráliai Perth mellett, az ESA egyik rádióantennával vették az űrszonda jeleit. Senki nem tudja, hogy valójában mi lehet a probléma a szondával, de a kommunikációs kísérletek tovább folytatódnak. Ha az indítási ablak leteltéig nem tudják megoldani a kommunikációs problémákat, a szonda január környékén a légkörbe belépve elég. Sajnos nem a Mars, hanem a Föld légkörében…

Amerikai űrszonda utoljára 2007-ben indult: a Phoenix leszállóegység. Fő feladata a marsi víz kimutatása volt az északi pólus környékén.

A Mars Science Laboratory (MSL, Curiosity) elsődleges küldetésének időtartama egy marsi év lesz. Ez idő alatt három négy küldetése lesz: szerves anyagok illetve az élet alapvető építőköveinek keresése, a leszállás helyénél meg fogja határozni a felszín összetételét, az esetleges múltbeli élet kinyomozása a légkör jelenlegi illetve múltbeli állapotából, a víz és a szén-dioxid körforgásának kutatása, valamint az emberes Mars-missziók előkészítése. 

 

A Mars Science Laboratory összeszerelve

Érdekesség, hogy a most használt Atlas V 541 konfigurációt először "vetették be". Az 5-ös szám az orrkúp átmérőjét jelöli méterben, a 4-es a négy darab gyorsítórakétát, az 1-es pedig a Centaur fokozat hajtóműveinek számát jelöli.

A rover méretei hatalmasak: robotkar nélkül 3 méter hosszú, 2,7 méter széles és 2,2 méter magas. A robotkar 2,1 méter hosszú. Összehasonlításképpen: a Spirit és az Opportunity 1,6 méter hosszú, 2,3 méter széles és 1,5 méter magas, a robotkarja 80 cm hosszú. Míg a Spirit és az Opportunity napelemekkel működik, melyek 1000 watt/óra teljesítményt adnak le egy marsi nap alatt, addig az MSL RTG-vel, azaz radioizotópos termoelektromos generátorral fog működni, mely 2300 wattóra teljesítményt ad le egy marsi nap alatt. A marsjáró legalább 14 évig működőképes maradhat.

{mosimage}
F
antáziakép a Curiosity leszállásáról

 

A leszállás helyéül az egyenlítő közelében lévő Gale krátert választották. Azért ezt, mert azt gyanítják, ha valaha volt folyékony víz a bolygón, egy bizonyos mennyiség a Gale kráterben gyűlhetett össze, ásványi anyagokban gazdag a felszín, és nem utolsó sorban biztonságos leszállóhely is van a kráterben.

A Mars kutatása további folyik. 2016-ig még három NASA-űrszonda indul a bolygóhoz. Közülük kettő főként a légkör összetételét, a harmadik pedig a Mars belső szerkezetét vizsgálja.