2011. december: A marskutatás új lépcsője | MCSE

2011. december: A marskutatás új lépcsője

A legutolsó Mars-szonda, a Phoenix, 2007-ben indult útjára, hogy kiderítse, van-e víz a Marson. Most azonban egyszerre két eszköz is elindul a Mars felé. Egy orosz és egy amerikai. Illetve a cikk írásának idején csak annyi biztos, hogy az amerikai szonda elindult a Mars felé, az orosz egyelőre a Föld körül "ragadt".

Az oroszok Fobosz-Grunt szondjájának nagyra törő tervei vannak: anyagmintát hozna vissza a Mars Phobos nevű holdjáról. A Phoboshoz indított visszatérő egység gondolata nem új keletű. Először a Szovjetunióban merült fel az 1970-es években, előkészítéséül egy nagyobb léptékű programnak. A kommunista rendszer megszűnése után az oroszok amerikai együtműködéssel akarták megvalósítani a programot, melynek indítását 1998-99-re tervezték. A rendszer a két 1988-ban indult Fobosz-1 és -2-re épült, amelyek sikertelen missziók voltak. Három lehetséges célpontot tűztek ki maguk elé: a Hold kutatását, a Fobosz-Grunt indítását vagy az Aster nevű rover kifejlesztését. Végül a Fobos-zGrunt mellett döntöttek, melynek indítása így 2004 végére, 2005 elejére tolódott. 

 

A Fobos-Grunt felépítése 

Később egyre világosabbá vált, hogy a szonda 2009-nél előbb semmiképpen sem indulhat el. 2005-ben bejelentették, hogy a kínaiak is csatlakoznak a küldetéshez, azonban ők egy miniatűr Mars-kutató szondát szeretnének odajuttatni. Méreteiben is valóban kicsi, a mindössze 750x750x600 mm-es doboz a Jinghuo-1 nevet kapta. Ez a szonda azonban már meghaladta az időközben kijelölt Soyuz-2-1B rakéta rakodóterét, ezért egy Zenit rakétát jelöltek ki erre a célra. Azonban az indítást elhalasztották. Az eredetileg tervezett indítás az indítási ablak végénél volt, de nem csak ez volt a probléma, hanem magával a szonda számítógépével. Így a start továbbcsúszott 2011-re. De egy új probléma is előkerült: a szonda 150 kg-mal meghaladta a korábban említett Zenit rakéta teherbíró képességét. Végül egy Zenit-2SB típusú rakétával indították útnak a 13,5 tonnás űrszondát.

A szonda november 8-án indult Kazahsztánból, a Baikonuri Űrközpontból. A Fobosz-Grunt küldetés során szerves anyagokat keresnének a Phoboson, megvizsgálnák a talaj összetételét. A belső szerkezetét radarral és szeizmohullámokkal vizsgálnák. További vizsgálatokkal a Mars légkörét elemzik spekrométerrel. Kamerákkal a leszállást segítik, valamint panorámaképeket készítenek a Phobos felszínéről. A Jinghuo-1 űrszonda két kamerát kapott, valamint a Mars elektromágneses környezetét vizsgálná.

A parkolópályára állás után a szonda hajtóművei nem indultak be, így nem tudta megkezdeni a Mars felé tartó utazását. A kapcsolatot is elvesztették vele, egészen november 22-ig, amikor az ausztráliai Perth mellett, az ESA egyik rádióantennával vették az űrszonda jeleit. Senki nem tudja, hogy valójában mi lehet a probléma a szondával, de a kommunikációs kísérletek tovább folytatódnak. Ha az indítási ablak leteltéig nem tudják megoldani a kommunikációs problémákat, a szonda január környékén a légkörbe belépve elég. Sajnos nem a Mars, hanem a Föld légkörében…

Amerikai űrszonda utoljára 2007-ben indult: a Phoenix leszállóegység. Fő feladata a marsi víz kimutatása volt az északi pólus környékén.

A Mars Science Laboratory (MSL, Curiosity) elsődleges küldetésének időtartama egy marsi év lesz. Ez idő alatt három négy küldetése lesz: szerves anyagok illetve az élet alapvető építőköveinek keresése, a leszállás helyénél meg fogja határozni a felszín összetételét, az esetleges múltbeli élet kinyomozása a légkör jelenlegi illetve múltbeli állapotából, a víz és a szén-dioxid körforgásának kutatása, valamint az emberes Mars-missziók előkészítése. 

 

A Mars Science Laboratory összeszerelve

Érdekesség, hogy a most használt Atlas V 541 konfigurációt először "vetették be". Az 5-ös szám az orrkúp átmérőjét jelöli méterben, a 4-es a négy darab gyorsítórakétát, az 1-es pedig a Centaur fokozat hajtóműveinek számát jelöli.

A rover méretei hatalmasak: robotkar nélkül 3 méter hosszú, 2,7 méter széles és 2,2 méter magas. A robotkar 2,1 méter hosszú. Összehasonlításképpen: a Spirit és az Opportunity 1,6 méter hosszú, 2,3 méter széles és 1,5 méter magas, a robotkarja 80 cm hosszú. Míg a Spirit és az Opportunity napelemekkel működik, melyek 1000 watt/óra teljesítményt adnak le egy marsi nap alatt, addig az MSL RTG-vel, azaz radioizotópos termoelektromos generátorral fog működni, mely 2300 wattóra teljesítményt ad le egy marsi nap alatt. A marsjáró legalább 14 évig működőképes maradhat.

{mosimage}
F
antáziakép a Curiosity leszállásáról

 

A leszállás helyéül az egyenlítő közelében lévő Gale krátert választották. Azért ezt, mert azt gyanítják, ha valaha volt folyékony víz a bolygón, egy bizonyos mennyiség a Gale kráterben gyűlhetett össze, ásványi anyagokban gazdag a felszín, és nem utolsó sorban biztonságos leszállóhely is van a kráterben.

A Mars kutatása további folyik. 2016-ig még három NASA-űrszonda indul a bolygóhoz. Közülük kettő főként a légkör összetételét, a harmadik pedig a Mars belső szerkezetét vizsgálja.



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close