2011. május: Két nap a Merkúron | MCSE

2011. május: Két nap a Merkúron

2004 augusztusában egy Delta II típusú hordozórakétával felbocsátották a
MESSENGER (MErcury Surface, Space ENvironment, GEochemistry and Ranging)
amerikai űrszondát. Feladata a Merkúr kémiai összetételének és mágneses terének
vizsgálata, a mag vizsgálata és sarkoknál lévő illékony anyagok kimutatása.

MISSING DST IMAGE!!!!
A MESSENGER szerelés közben

1974-75-ben a Mariner 10 már háromszor is meglátogatta a Merkúrt, ekkor a
bolygó 40-45%-át térképezte fel. Felfedezte, hogy a bolygónak van egy nagyon
vékony héliumlégköre, mágneses mezeje és vasban gazdag magja. A mérések szerint
a felszíni hőmérséklet árnyékban -183 °C, a napos oldalon 187 °C.

Hat és fél éves utazása során a MESSENGER a Föld mellett egyszer (2005.
augusztus 2.), a Vénusz mellett kétszer (2006. október 24. és 2007. június 5.),
a Merkúr mellett háromszor repült el (2008. január 14., 2008. október 6. és
2009. szeptember 29.). Végül 2011. március 18-án egy 15 perces fékezőmanőverrel
az űrszondát Merkúr körüli pályára állították. A bolygó körüli pályára állásig
összesen 2418 nap telt el, az űrszonda eközben kb. 8 milliárd km-t tett meg. A
MESSENGER útja során a Merkúr-körüli pályát több hintamanőver során érte el.

MISSING DST IMAGE!!!!
A MESSENGER a Vénusznál: a második elrepülés során készült képek

MISSING DST IMAGE!!!!
A MESSENGER a Merkúrnál: fantáziakép

A Merkúr körüli pálya legalacsonyabb pontja 200 km-re, míg a pálya legmagasabb
pontja 15 193 km-re van a bolygófelszín fölött, a pálya inklinációja 82,5°-os,
az űrszonda 12 óra alatt tesz egy kört a bolygó körül. Ahhoz, hogy a pálya
stabil maradjon, öt korrekciós manővert terveznek, ebből az elsőt, a harmadikat
és az ötödiket a pálya legmagasabb pontjánál hajtják végre, hogy tartsák a 200
km-es minimum magasságot. A második és a negyedik manőver során a keringési
periódust megnövelik 12 órára, ezt a legnagyobb közelség idején hajtják végre.
Ezekre a Nap hatásai miatt van szükség, ugyanis a Nap egy kicsit megváltoztatja
a MESSENGER pályájának inklinációját és a keringési periódusát.

MISSING DST IMAGE!!!!
Radarfényes pontok a Merkúron

MISSING DST IMAGE!!!!
A MESSENGER a Merkúrnál: az első elrepülés során készült felvétel

Az űrszonda nem nagyobb egy íróasztalnál, méretei: 1,42 m × 1,85 m × 1,27 m. Napelemei 1,5 m × 1,65 m-esek, ezek
385W és 485W közötti teljesítményt adnak le az űrszondának. Az űrszonda tömege
összesen 1100 kg
volt – ennek mintegy 55%-a üzemanyag. A Merkúrnál a hőmérséklet elérheti a 370
°C-ot is, de a MESSENGER szobahőmérsékleten működik hatékonyan, ennek érdekében
hőpajzsot szereltek a szondára, hogy árnyékolják a nagy forróság elől.

{mosimage}
A Munkácsy-kráter a Merkúron

 A program során a MESSENGER több kérdésre is választ adhat:

1) Miért ilyen sűrű a Merkúr?

A Merkúr sűrűségét vizsgálva a kutatók azt gondolják, hogy a bolygó
vasmagja a bolygó tömegének legalább 60%-át adja, ami kétszer akkora, mint a
Föld magja!

2) Milyen volt a bolygó geológiai múltja?

A Merkúr felszíne erősen kráterezett és ősi,
hasonlóságot mutat a Hold felszínével. A MESSENGER a megközelítések során
múltbeli vulkanikus tevékenységre utaló nyomokat talált a felszínen. A
tektonikus alakzatok egyik kőzetbolygóhoz sem hasonlítanak. Vannak olyan
alakzatok, amelyek több száz kilométer hosszúak és több kilométer magasak.

3) Milyen a Merkúr mágneses tere?

A Merkúrnak van globális dipól mágneses tere van, hasonlóan a Földhöz. A
Föld típusú bolygók közül a Marsnak és a Vénusznak nincs ilyen tere. Ezt talán
az magyarázhatja, hogy a mag külső része folyékony, és ennek a mozgása
generálja a mágneses teret.

4) Milyen szerkezetű a bolygó Magja?

A bolygónak nagy vasmagja és globális mágneses tere van. Földi
megfigyelések szerint a mag egy kis része folyékony. Ha vannak más elemek a magban,
pl. kén, az jelentősen csökkenti a vas olvadáspontját. Vajon csak egy vékony
rétegben, vagy a teljes mag meg van olvadva? A MESSENGER a Merkúr librációjának
megfigyelésével eldöntheti ezt a kérdést.

5) Mik azok a szokatlan anyagok a pólusoknál?

Földi radarmegfigyelések során a bolygó pólusainál világos területeket
találtak. Ezek a kráterek alján helyezkednek el, meglepő hasonlóságot mutatnak
a Mars pólussapkáival és a Jupiter jeges holdjaival, utalva arra, hogy a
kráterek alján vízjég is előfordulhat.

6) Milyen illékony anyagok vannak a bolygón?

A Merkúr körül vékony gázréteg figyelhető meg. Ebben hét elemet mutattak
ki: hidrogént, héliumot, oxigént, nátriumot, káliumot, kalciumot és magnéziumot.
Hosszú távon ez a gázréteg nem marad a bolygó körül, de ezeknek az elemeknek
mindenképpen kell lennie egy forrásnak. A hidrogén és a hélium a napszéllel
érkezik a Merkúrra, a többi elem becsapódásokkal, felszíni kőzetekből kerülhet
a légkörbe.

A
közeljövőben terveznek még egy űrszondát a Merkúrhoz, az európai és japán
együttműködéssel készülő BepiColombo-t. A jelenlegi tervek szerint leghamarabb
2014-ben indulhat útjára, és leghamarabb 2020-ban állhat pályára a Merkúr
körül. A program célja hasonló lesz a MESSENGER-éhez: a sarki kráterekben
vízjég után fog kutatni, emellett megfigyeléseket végez a felszínről különböző
hullámhosszakon, valamint a felszín összetételét és a bolygó mágneses mezejét
fogja vizsgálni.



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close