2011. március – A Stardust, a Tempel 1 és a többiek | MCSE

2011. március – A Stardust, a Tempel 1 és a többiek

1999. február 7-én bocsátották fel a Stardust nevű szondát. A Discovery program 4-ik küldetését 300 millió dollárból valósították meg – a Stardust-NExT ezen felül 20 millió dollárt emésztett fel. Az űreszköz számtalan tudományos mérési adatot és képet továbbított a Földre. 

Bár az eredeti cél a 81P/Wild 2 üstökös kómájában található por felfogása volt egy aerogélnek nevezett anyaggal, a program során több más célpontot is meglátogatott a szonda: az 5535 Annefrank, a 81P/Wild 2, később pedig a Tempel 1.

Az aerogél egy rendkívül kis sűrűségű szilárd anyag. Ez az anyag gélből készül, de folyékony komponenseit gáznemű anyaggal helyettesítették. Áttetsző volta miatt fagyott füstnek is szokás nevezni.

Az első mintavétel, amely az intersztelláris port fogta fel, 2000. február 22–május 1-ig tartott. Egy Nap körüli keringés megtétele után a szondát olyan pályára állították, aminek az aphéliuma 2,7 CS.E. távolságra van, inklinációja pedig  3,6°. A második mintavétel 2002. júliusától 2002. decemberéig tartott. A mintavétel közben, 2002. november 2-án 3300 km-es távolságban elhaladt az 5535 Annefrank kisbolygó mellett. Ez a „manőver” technikai előkészítése volt a Wild 2 meglátogatásának. 


Az 5535 Annefrankról készült kép

Második célpont a 81P/Wild 2 üstökös volt. Érdekesség, hogy az üstökös eredetileg a Jupiter és az Uránusz között keringett, de 1974. szeptemberében túl közel haladt el a Jupiter mellett (kb. 1 millió km-re), és az óriásbolygó a fő kisbolygóövbe irányította az üstököst. A keringési periódusa 43 évről 6 évre csökkent.

2003. december 31-én a szonda belépett az üstökös csóvájába, hogy az aerogéllel por- és gázrészecskéket fogjon fel. A legnagyobb közelség 2004. január 2-án volt, ekkor 250 km-rel haladt el az üstökös magja mellett. A szonda 72 képet készített az üstökösről – a leghíresebb talán a két „lábnyomot” ábrázoló képe. A Halley-üstököshöz hasonlóan gázkitöréseket is felfedeztek az üstökösön – igaz, nem olyan aktívakat, mint a Halley-n.


2004. január 2-án készült kép az üstökösről és a Stardust által készített térkép a felszíni alakzatokkal és a csapat által adott elnevezésekkel.

A Föld vonzáskörzetébe visszatérve az aerogélt tartalmazó kapszula 2006. január 16-án levált a szondáról, majd 4 órával később sikeresen leérkezett a Földre. 2006. decemberében publikálták az eredményeket: nitrogéntartalmú szerves anyagot, szilikátokat és karbonátokat találtak a felfogott porban.

A látogatás után a szondát Nap körüli pályára állították, majd hibernálták. Egyedül a napelemeket nem hibernálták, hogy egy lehetséges későbbi program esetén újra üzembe tudják helyezni az űrszondát.


Porrészecskék az aerogélben

2009. január 14-én a szondát „felélesztették”, célpontjául a Tempel 1-et választották. Ezt az üstököst korábban már meglátogatta a Deep Impact űrszonda, mely egy becsapódó egységet is vitt magával. Ez a 2005. július 4-én becsapódott, hátrahagyva egy krátert az üstökösön. Éppen ezért választották ki ezt az üstököst, hogy megfigyeljék, ezalatt az 5 év alatt mennyit változott a kráter és a felszín, és hogy teljesen feltérképezzék az üstököst.

A szonda magyar idő szerint február 15-én hajnali 05:49-kor haladt el az üstökös magja fölött, 181 km-es magasságban. A Stardustnak sikerült lefotóznia a Deep Impact becsapódó egysége által létrehozott krátert, ezen kívül talált még egy változást is talált az üstökös felszínén.


Ez a képpár a Deep Impact próbatestének becsapódási helyét mutatja. A bal oldali a Deep Impact által készített kép, a jobb oldali a Stardust felvétele. A sárga kör azt a területet mutatja, ahova a próbatest becsapódott. A Stardust képén már nem látszik az a sötét terület, mely a Deep Impact képén még igen. Ezek alapján a próbatest egy kb. 150 méteres krátert vájt a felszínbe.

{mosimage}
A bal felső és a jobb felső sarokban a Deep Impact, a jobb alsóban a Stardust által készített felvétel. A két kép között az üstökös egy keringést tett meg. A tudósok szerint a sárga csíkokkal jelzett terület 20-30 méternyit erodálódott – ezt fotózta le a Stardust. Ugyanez a jelenség figyelhető meg a sárga téglalappal jelölt területen. Az eróziót az illékony anyagok szublimálásával magyarázzák.

További képek az alábbi linkeken tekinthetők meg:

http://www.nasa.gov/mission_pages/stardust/multimedia/version1/index.html

http://stardustnext.jpl.nasa.gov/

http://www.spaceflightnow.com/news/n1102/14stardustnext/gallery.html



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close