2012. július: Pillantás a nyári égre
Az esti égen még megfigyelhető a Szaturnusz. Könnyű megtalálni, mert a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica fölött tartózkodik ezekben a hónapokban. Valamivel fényesebb a Spicánál, figyeljük meg, hogy míg a csillag fénye pislákol, hunyorog, addig a Szaturnuszé szép nyugodt. A csillagok pislákolását, szcintillálását a földi légkör turbulenciái okozzák.
A Szűz (Virgo) csillagkép hagyományos és modern ábrázolása
A Naprendszer legszebb bolygója a gyűrűs Szaturnusz, amely már tízszer messzebb kering a Naptól, mint a Föld, és egy keringése 30 földi év. Egyenlítői átmérője 120 ezer km, forgási periódusa ugyanitt 10 óra 14 perc. Mivel átlagos sűrűsége csak 0,7 g/cm3, úszna a vízen és lapultabb, mint a Jupiter. Sarki átmérője 108 ezer km, és a 40. szélességi fokon a légkör keringési ideje már 10 óra 41 perc. A gyűrű nem egybefüggő, valószínűleg egy régen széttöredezett égitest törmeléke építi fel, és megszámlálhatatlan vékony gyűrűcskéből áll. Jellemzően cm-es nagyságú jégdarabokról áll, de km-es testek is keringenek benne. Vastagsága nem nagyobb 1 km-nél, ami összevetve 65 ezer km-nél is nagyobb szélességével azt jelenti, hogy arányaiban százszor vékonyabb, mint egy A4-es papírlap. Légkörének összetétele és szerkezete nagyon hasonlít a Jupiterére, ám távcsővel szemlélve sokkal kevésbé látványos. Ennek oka, hogy a légkör felső tartományaiban szmogréteg található, amely letompítja a színeket és a kontrasztokat. A légkörben heves áramlások zajlanak, az egyenlítőnél 500 km/másodperces szélsebességeket is mértek. Mágneses tere az egyenlítőn olyan erős, mint a Földé.
A gyűrűs bolygó a Naprendszer legszebb tagja
A Szaturnusz holdrendszere is igen kiterjedt, eddig 62 kísérőt fedeztek fel körülötte. A holdrendszerbenegy gigászi hold, az 5150 km átmérőjű Titán található, míg 1500 km-es átmérőtől lefelé egyenletesen oszlanak el a holdak. Mindegyik fő alkotórésze a vízjég, felszínük az évmilliárdok alatt rárakódott portól elsötétedett. A Titán a Naprendszer egyik legérdekesebb holdja. Légköre másfélszer nehezebb, mind a Föld légköre, és 99%-ban nitrogénből áll. Felszínén valószínűleg metánóceánok vannak, ami a -180 °C-os felszíni hőmérséklet miatt lehetséges. Az alacsony hőmérséklet okozza azt is, hogy a kis tömegű égitest ilyen nehéz légkört tud megtartani. Számos apró hold kering a gyűrűben, némelyik azonos pályán, bonyolult gravitációs kapcsolatban egymással, a gyűrű részeivel és más holdakkal. Az elmúlt években felfedezett kísérők nagyon messze keringenek a Szaturnusztól, valószínűleg befogott holdak, melyek egykoron üstökösmagok vagy kisbolygók voltak. A Szaturnusz rendszere igazi csemege az égi mechanikával foglalkozó csillagászok számára.
Július 24-én a Szűz csillagkép területén ad egymásnak randevút a Szaturnusz, a Hold és a Mars.
Távcsőben feltűnő a Szaturnusz lapult korongja, azonban amiért ez a bolygó annyira látványos, az a különleges gyűrűrendszer. A holdak közül 5-6 figyelhető meg a budapesti égbolton, közülük a Titan a legfeltűnőbb.
A Spica az égbolt 15. legfényesebb csillaga. 260 fényévnyire helyezkedik el Földünktől. Fényessége lényegesen nagyobb a Napénál: 12 ezerszeresen múlja felül. Tömege 10-szeres naptömeg, így életét minden bizonnyal szupernóvaként fejezi be. Felszíne igen forró, 22000 fok, amit mi is tudunk "ellenőrizni", hiszen szabad szemmel is jól látható, hogy színe kékesfehér. A Spica kettőscsillag, kísérője, mely 7-szeres naptömegű, 4 naponta tesz meg egy fordulatot. Ezt a szoros kettőscsillagot vizuálisan lehetetlen felbontani.
{mosimage}
A híres kettőscsillag, a Porrima távcsöves látványa évről évre gyorsan változik
A Virgo leghíresebb kettőscsillaga a Porrima (gamma Virginis), mely egyike a legszebb kettőscsillagoknak. A rendszer periódusa 170 év. A két csillag 2005-ben volt legközelebb egymáshoz (periasztron), azóta évről évre egyre tágul a rendszer, egyre könnyebb felbontani a két csillagot. A gamma Virginist mi is rendszeresen távcsővégre kapjuk a Polarisban a nyári estéken. Már csak azért is érdemes évente legalább egyszer ellátogatni a Polarisba, hogy nyomon követhessük egy tőlünk 38 fényévnyire elhelyezkedő kettőscsillag látványának változását!
