2012. július: Pillantás a nyári égre | MCSE

2012. július: Pillantás a nyári égre

Az esti égen még megfigyelhető a Szaturnusz. Könnyű megtalálni, mert a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, a Spica fölött tartózkodik ezekben a hónapokban. Valamivel fényesebb a Spicánál, figyeljük meg, hogy míg a csillag fénye pislákol, hunyorog, addig a Szaturnuszé szép nyugodt. A csillagok pislákolását, szcintillálását a földi légkör turbulenciái okozzák.



A Szűz (Virgo) csillagkép hagyományos és modern ábrázolása

A Naprendszer legszebb bolygója a gyűrűs Szaturnusz, amely már tízszer messzebb kering a Naptól, mint a Föld, és egy keringése 30 földi év. Egyenlítői átmérője 120 ezer km, forgási periódusa ugyanitt 10 óra 14 perc. Mivel átlagos sűrűsége csak 0,7 g/cm3, úszna a vízen és lapultabb, mint a Jupiter. Sarki átmérője 108 ezer km, és a 40. szélességi fokon a légkör keringési ideje már 10 óra 41 perc. A gyűrű nem egybefüggő, valószínűleg egy régen széttöredezett égitest törmeléke építi fel, és megszámlálhatatlan vékony gyűrűcskéből áll. Jellemzően cm-es nagyságú jégdarabokról áll, de km-es testek is keringenek benne. Vastagsága nem nagyobb 1 km-nél, ami összevetve 65 ezer km-nél is nagyobb szélességével azt jelenti, hogy arányaiban százszor vékonyabb, mint egy A4-es papírlap. Légkörének összetétele és szerkezete nagyon hasonlít a Jupiterére, ám távcsővel szemlélve sokkal kevésbé látványos. Ennek oka, hogy a légkör felső tartományaiban szmogréteg található, amely letompítja a színeket és a kontrasztokat. A légkörben heves áramlások zajlanak, az egyenlítőnél 500 km/másodperces szélsebességeket is mértek. Mágneses tere az egyenlítőn olyan erős, mint a Földé.


A gyűrűs bolygó a Naprendszer legszebb tagja

A Szaturnusz holdrendszere is igen kiterjedt, eddig 62 kísérőt fedeztek fel körülötte. A holdrendszerbenegy gigászi hold, az 5150 km átmérőjű Titán található, míg 1500 km-es átmérőtől lefelé egyenletesen oszlanak el a holdak. Mindegyik fő alkotórésze a vízjég, felszínük az évmilliárdok alatt rárakódott portól elsötétedett. A Titán a Naprendszer egyik legérdekesebb holdja. Légköre másfélszer nehezebb, mind a Föld légköre, és 99%-ban nitrogénből áll. Felszínén valószínűleg metánóceánok vannak, ami a -180 °C-os felszíni hőmérséklet miatt lehetséges. Az alacsony hőmérséklet okozza azt is, hogy a kis tömegű égitest ilyen nehéz légkört tud megtartani. Számos apró hold kering a gyűrűben, némelyik azonos pályán, bonyolult gravitációs kapcsolatban egymással, a gyűrű részeivel és más holdakkal. Az elmúlt években felfedezett kísérők nagyon messze keringenek a Szaturnusztól, valószínűleg befogott holdak, melyek egykoron üstökösmagok vagy kisbolygók voltak. A Szaturnusz rendszere igazi csemege az égi mechanikával foglalkozó csillagászok számára.


Július 24-én a Szűz csillagkép területén ad egymásnak randevút a Szaturnusz, a Hold és a Mars.

Távcsőben feltűnő a Szaturnusz lapult korongja, azonban amiért ez a bolygó annyira látványos, az a különleges gyűrűrendszer. A holdak közül 5-6 figyelhető meg a budapesti égbolton, közülük a Titan a legfeltűnőbb.

A Spica az égbolt 15. legfényesebb csillaga. 260 fényévnyire helyezkedik el Földünktől. Fényessége lényegesen nagyobb a Napénál: 12 ezerszeresen múlja felül. Tömege 10-szeres naptömeg, így életét minden bizonnyal szupernóvaként fejezi be. Felszíne igen forró, 22000 fok, amit mi is tudunk "ellenőrizni", hiszen szabad szemmel is jól látható, hogy színe kékesfehér. A Spica kettőscsillag, kísérője, mely 7-szeres naptömegű, 4 naponta tesz meg egy fordulatot. Ezt a szoros kettőscsillagot vizuálisan lehetetlen felbontani.

{mosimage}
A híres kettőscsillag, a Porrima távcsöves látványa évről évre gyorsan változik

A Virgo leghíresebb kettőscsillaga a Porrima (gamma Virginis), mely egyike a legszebb kettőscsillagoknak. A rendszer periódusa 170 év. A két csillag 2005-ben volt legközelebb egymáshoz (periasztron), azóta évről évre egyre tágul a rendszer, egyre könnyebb felbontani a két csillagot. A gamma Virginist mi is rendszeresen távcsővégre kapjuk a Polarisban a nyári estéken. Már csak azért is érdemes évente legalább egyszer ellátogatni a Polarisba, hogy nyomon követhessük egy tőlünk 38 fényévnyire elhelyezkedő kettőscsillag látványának változását!

 



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close