2012. június: A Vénusz, a romantikus bolygó | MCSE

2012. június: A Vénusz, a romantikus bolygó

A boldog békeidőkben, a XIX. század végén többféle kiadást is megélt Camille Flammarion (1842-1925) Népszerű csillagászattan (Népszerű csillagászat) című műve. A francia csillagász korának legismertebb csillagászat-népszerűsítője volt, annyira ismert és népszerű volt, mint Carl Sagan (1934-1996) az USA-ban (és a nagyvilágban is) vagy hazánkban Kulin György (1905-1989).

 

A francia csillagászt elsősorban tudománynépszerűsítőként ismerjük, de az amatőrcsillagászat is sokat köszönhet neki, hiszen ő volt az, aki 1887-ben Société Astronomique de France-t, amely aztán számos további szerveződésnek lett példaképe. Többek között a Magyar Csillagászati Egyesületnek is. Flammarion alkotóereje teljében volt, amikor a Vénusz-átvonulások megfigyelése még mindig első számú tudományos programnak számítottak. Kitűnő távcsövek álltak már az észlelők rendelkezésére 1874-ben és 1882-ben, és kitűnő észleléseket is végeztek mindkét átvonulásról. Hogyan írt Flammarion a csillagászatról? Tele szeretettel, lelkesedéssel és romantikus hévvel – utóbbit ma már kicsit megmosolyogjuk, de írásai talán éppen emiatt érdekesek még a mai olvasó számára is.

Hogyan látták elődeink a Vénusz bolygót az előző átvonulás-pár időszakában? Megtudhatjuk az 1881-es kiadású Népszerű csillagászattanából (fordítója Hoitsy Pál).

{mosimage}

„E szomszéd világ körülbelül ugyanakkora nagyságu, mint a miénk. (…)  AVénus átmérője 12000 kilom., kerülete pedig 38000 kilométer. Felülete a mi Földünkének 90 századrészét teszi. Valóban ez az égitest huga a mi világunknak?

A hasonlóság még nagyobb lesz, ha hozzá tesszük, hogy ez a világ is bizonyosan légkörrel van körülvéve. Már a félárnyék, melyet a mult század végén láttak a Vénus sarlójának hosszában, jelzi, hogy léteznie kell ily légnemű buroknak, s azóta hajnalt és szürkületet is vettek a gömb helyén észre. (…) A legutóbbi átmenet (1874) alkalmával Tacchini, ki Bengálban volt állomásozva, nagy gonddal vizsgálta a Nap szinképét, ott azon a helyen, hol a Vénussal érintkezett, s ugy találta, hogy a Vénusnak csakugyan van légköre, még pedig „valószinüleg oly természetü mint a miénk”. Négyezer kilométernyire onnan, Japánban, s több ezernyire, Sz,-Pál szigetén és Egyptomban a tudomány angol és francia missionáriusai másnemü megfigyeléseket tettek, melyek azonban ezt megerősitik. A Vénus belépése és kilépése alkalmával, midőn a Vénus félig már a Nap-korongot födé, másik fele vékony fényes ivvel volt körülövezve, mely nem származhatott csak is megvilágitott légkörétől. A legpontosabb tényeket azonban e tekintetben az 1874-ben tett észlelések hozták napfényre. Az Egyesült Államok egy észlelője Lyman napról napra követte a Vénust belső együttállása idején, s ugy találta, hogy fénylő szarvai vékony fényfonalak alakjában megnyultak, mignem egészen érintették egymást körülfogva a korong egész fekete részét ugy, hogy tehát a teleskópban teljes fénylő gyürü látszott. (…) …a légkör majdnem kétszer oly sürü, mint a miénk.

Mily természetüek lehetnek a Vénus lakói? Vajjon hasonlitunk-e mi hozzájuk alakra nézve? Meg vannak-e oly értelemmel áldva mint mi? Örömök között múlik-e életük, mint Saint-Pierre Bernát mondaná, vagy hogy évszakaik mérséklés nélküli zordsága kinozza őket folyamatosan, s a nemesebb érzésre fogékonytalanok s nem képesek a tudomány vagy müvészet felfogására? Mindezek igen érdekes kérdések, de mi azokra mit sem felelhetünk. Mindössze csak annyit gondolhatunk, hogy a vénusbeli szerves élet nagyon különböző lehet a mienktől, és hogy e világ még a leghasonlóbb a miénkhez. Mi nem kérdezzük a jó Kirchner atyával, hogy az ottani víz alkalmas-e reá, hogy kereszteljenek vele, és az ottani bornak lehet-e urvacsoráját szolgáltatni, sem Huygens-sel, hogy az ottani hangszerek a hárfához vagy flótához hasonlók-e, sem Swedenborggal, hogy az ottani fiatal leányok egészen meztelenül végzik-e sétájukat stb. Az utasok, kik képzelmükkel, bejárják az ég földjeit, minduntalan átviszik az ő földi felfogásukat a más világokba. A csillagászati észlelésekből pusztán azt az egy tudományos következtetést vonhatjuk, hogy ez a világ keveset tér el a miénktől nagyságára, sulyára, sürüségére s nappalai és éjszakáinak tartamára nézve, kissé jobban különbözik esztendőinek gyorsabb váltakozására, évszakainak és klimáinak zordságára, légkörének nagyságára, és a Naptól való kisebb távolára nézve. Más növény- és állatfajoknak kell rajta létezniök, mint a mi bolygónkon. Terméketlen pusztaságnak nem tarthatja e világot semmiféle természettudományok által képzett fej. Az isteni Nap müködésének ott és a Merkuron még áldásosabbnak kell lennie, mint a Földön, pedig itt is milyen rendkivüli. Tegyük még hozzá, hogy a Vénus és Merkur a Föld után készültek csak s aránylag sokkal fiatalabbak nála.

A vénuslakók egén a mi Földünk mint elsőrangu csillag ragyog az állatövben, és afféle mozgásokat tüntet fel nekik mint nekünk a Mars, de a helyett, hogy vöröses szine lenne, a Föld kékes szinünek tünik fel. Mi vagyunk egükön a legfényesebb csillag. Szabad szemmel is látni onnan Holdunkat, amint 27 nap alatt megfordul körülöttünk. A mi bolygónk 65” alatt látszik, a Hold pedig 18” alatt. Merkur igen fényes, és mint csillag, mindjárt a Föld után következik. Mars, Jupiter, Saturnus valamicskével kisebbnek látszanak mint itt. A csillagképek ugyanoly módon tűnnek fel ott is mint minálunk.
Ilyen a Nap köztársaságának második tartománya.”

Ma már tudjuk, hogy a Vénusz egyike a Naprendszer legkellemetlenebb helyeinek, ahol semmiképp nem képzelhetők el olyan életformák, amilyenekről Flammarion írt 131 évvel ezelőtt. A Vénusz nem romantikus, hanem pokoli bolygó.

A június 6-i Vénusz-átvonulás azonban ettől függetlenül szép, érdekes látvány lesz – életünkben utoljára…



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close