2013. november: Az ISON-üstökös | MCSE

2013. november: Az ISON-üstökös

Komoly várakozás kíséri az ISON-üstökös várható láthatóságát. Lássuk, milyenek az esélyek, mennyire lesz emlékezetes az üstökös látványa november végén, december elején?

Az égbolt talán legizgalmasabb égitestei a néha látványossá fejlődő, hosszú csóvát eresztő üstökösök. Ugyanakkor a ködös fej, és a belőle kiinduló csóva pusztán illúzió: ezek anyaga a földi vákuumnál is ritkább. A benne lévő gázmolekulák és porszemek forrása a néhány kilométeres mag, amely fagyott gázokból (vízjég, szén-dioxid, ammónia és metán) és porszemekből áll, és Naprendszerünk ősanyagát képviseli.

A 103P/Hartley 2 üstökös magja az EPOXI (Deep Impact) szonda 2010-es felvételén (NASA).

A 103P/Hartley 2 üstökös magja az EPOXI (Deep Impact) szonda 2010-es felvételén (NASA).

Az üstökösök főbb részei.

Az üstökösök főbb részei.

A fényes, szabad szemmel is jól látható üstökösök kiszámíthatatlanul megjelenő, nem túl gyakori vendégei egünknek. Ebben a hónapban azonban napközelbe ér a C/2012 S1 (ISON) jelölésű kométa, amely talán életünk egyik leglátványosabb jelenségévé fejlődhet. Ez a kozmikus vándor az ún. napsúroló üstökösök családjába tartozik, amelyek központi csillagunkat rendkívüli mértékben – ez esetben 1,2 millió kilométerre – megközelítik. Tudnunk kell, hogy a Föld 150 millió km-es távolságban van a Naptól, így az üstököst több mint tízezerszer annyi fény és hő fogja érni, mint bennünket. Fagyos gázokból és porból álló anyaga hevesen gőzölög, párolog majd, így kialakul a látványos csóva, amely akár több tíz fok hosszú is lehet. S hogy miért beszélünk feltételes módban? Mert ehhez az kell, hogy a valójában nem túl nagy üstökösmag épségben elérje napközelpontját, ne essen darabokra, ne párologjon el teljesen.

Az ISON útja egünkön.

Az ISON útja egünkön.

2012. szeptemberi felfedezésekor – amikor még csak a Szaturnusz és a Jupiter pályája között járt – még minden igen biztatónak tűnt. Nevét a Nemzetközi Tudományos Optikai Távcsőhálózat angol rövidítéséről (ISON) kapta. Hamar kiderült, hogy a hozzá hasonló pályán mozgó égitestek csak először járnak a Naprendszer belsejében (eddigi életüket annak külső részében, az Oort-felhőben töltötték), így fényesedésük nem a megszokott ütemben zajlik. A korai túlzó becsléseket később finomították, sőt az is lehetséges a számítások szerint, hogy nem éri el perihéliumát.

Damian Peach szeptember 24-én (lent) és október 11-én (fent) azonos távcsővel és expozíciós idővel készült képein azért egyértelműen látszik, hogy nő az ISON aktivitása.

Damian Peach szeptember 24-én (lent) és október 11-én (fent) azonos távcsővel és expozíciós idővel készült képein azért egyértelműen látszik, hogy nő az ISON aktivitása.

Jelenleg az üstökös már nagyon közel jár a Naphoz, pár napja lépte át a Föld pályáját, így már bolygónknál közelebb található csillagunkhoz. Az eddigi jelek szerint magja ép, egyben van, de aktivitása nem olyan erős, mint vártuk. A különös viselkedés magyarázata talán az lehet, hogy az üstökösmag kevés vízjeget tartalmaz. November 28-án este, 20:35-kor (KözEI) bekövetkező perihéliumakor (napközelségekor) olyan fényes lehet, mint a Vénusz bolygó, és ha még egy kicsit jobban kifényesedik, akkor a nappali égen is meg lehet majd keresni 28-án délután és 29-én nappal.

Az ISON-üstökös szimulált látványa november 26-28-a körül, hajnalban. Nagy valószínűséggel nem lesz ennyire fényes, jó esetben binokulár kell majd azonosításához.

Az ISON-üstökös szimulált látványa november 26-28-a körül, hajnalban. Nagy valószínűséggel nem lesz ennyire fényes, jó esetben binokulár kell majd azonosításához.

December 1-jén már eltávolodik a Naptól, így 50 perccel kel előtte az üstökös feje. Ha bejönnek a jóslatok, és egyben marad a mag, akkor Az Oroszlán és Szűz határánál, a hajnali égbolton látható, ha a felhők engedik a megfigyelést. Fényessége jelenleg 8-9 magnitúdó körül jár, így szabad szemmel nem látható, távcsövet kell használnunk észrevételéhez. A hónap közepére 7 magnitúdó körül alakulhat összfényessége, 25-e után pedig már elvileg szabad szemmel is látható lenne, ha nem zavarná a hajnalpír.

Nagy az esélye, hogy csak napközelsége után tudjuk megpillantani a már távolodó égitestet, amikor reményeink szerint hosszú csóvát fog növeszteni. December 15-e után az esti égen is egyre kedvezőbb helyzetbe kerül, és karácsonykor a Hold elvonulta után teljes pompában láthatjuk a Földet is jelentősen, 0,4 Csillagászati Egységnyire (CSE, azaz 150 millió km) megközelítő üstököst.

További információk: http://www.csillagaszat.hu



A www.mcse.hu oldal felületén sütiket (cookie) használunk. Ezeket a fájlokat az ön gépén tárolja a rendszer. Az oldal használatával ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük olvassa el adatvédelmi tájékoztatónkat. További információ

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close