Vénusz-fedés a Hármashatár-hegyen | MCSE

Vénusz-fedés a Hármashatár-hegyen

A fővárosban napközben kellemes, tavaszias, napos időben vártunk az
esti látványosságra. Budapesten egészen kora délutánig ígéretesen
alakult az égbolt képe, ám napnyugtára sűrű, sötét felhők érkeztek
fölénk. Esőben indultunk fel a Hármashatár-hegyre, ahol végül hatan
gyűltünk össze, a felhőket lesve. A hegycsúcson levő egykori
betonbunkerban foglaltuk el helyünket, ahonnan védve voltunk az erős
széllökésektől, mégis csaknem teljes körkilátásunk volt. A belépés
időpontjában még esett az eső, majd fokozatosan kinyílt egy felhőablak
a délnyugati égrész legalján, és háromnegyed hat táján végre
megpillantottuk a Holdat és fölötte a Jupitert (ez is igen szép látvány
volt). A felhőzet lassan eltünedezett, még a Tejutat is
megpillantottuk. A kilépést azonban nem láthattuk, a Hold sűrű,
átlátszatlan felhősávba merült. Néhány életképet készítettem, melyeken
a teljesen elfedett Vénusz természetesen nem látható…

{mosimage}

A Hold és a Jupiter együttállása önmagában is szép látvány volt a varázsütésre szétnyíló felhőlyukban. További felvételek szerencsésebb sorstársainktól hírportálunkon láthatók. 

Bár a lényeget, a Vénusz Hold mögé való belépését majd kilépését nem láttuk, de még a holdsarló és a Jupiter kettőse is gyönyörű volt, főleg, ha tekintetbe vesszük, milyen reménytelen időben kezdtünk hozzá a megfigyeléshez. Soha nem szabad feladni!

A meglepően jó eget látva ismét eljátszottunk a gondolattal: mi lenne, ha a Polaris a Hármashatár-hegyen lenne, mennyivel jobb eget tudnánk megmutatni az érdeklődőknek! Igaz, sokkal kevesebben is látogatnának a képzeletbeli csillagvizsgálóba, mivel már sok-sok éve megszűnt a hármashatárhegyi BKV-járat.