Ahol a Tejút árnyékot vet
A déli ég csodái
A csillagos égbolt rengeteg látnivalót rejt. A Hold, bolygók és csillagok szabadszemes és távcsöves látványán kívül kimeríthetetlen terítéket jelentenek a különféle távoli halvány égitestek, melyek megpillantásához különösen tiszta és fényszennyezés-mentes égbolt szükséges. Tetten érni a születő csillagokat, vagy megfigyelni a már óriási galaxissá hízott csillagpopulációkat épp úgy különösen nagy élmény, mint ahogy egy csillag halálának elő-, vagy utófázisaiba bepillantást nyerni.
Számos olyan csillagkép van az égen, amely földrajzi okok miatt a Föld északi féltekéjéről – így Magyarországról –nagyon kedvezőtlenül, vagy egyáltalán nem is figyelhető meg. Ezek a csillagképek és azok rejtett csodái csak a déli féltekéről látszanak. A legnépszerűbbek ezek közül pl. a Dél Keresztje csillagkép; a Magellán-felhők; az Alfa Centauri csillagrendszer, melynek tagja a Napunkhoz legközelebb eső csillag a Proxima Centauri; az égbolt legfényesebb gömbhalmazai; és nem utolsó sorban saját galaxisunk, a Tejútrendszer központi vidéke is, mely rengeteg csodát rejt.
Az Antares és vidéke – ahogyan Namíbiából örökítette meg Éder Iván
A namíbiai fotós expedíció helyszíne a Baktérítőhöz igen közeli Hakos farm volt, mely a rendkívül száraz Namib-sivatag és a Kalahári sivatag között fekszik 1800 m magasságban – utóbbiak a híres Sivatagi show c. film helyszínei. A száraz klíma, a kristálytiszta levegő és a rendkívül ritkán lakott, fényszennyezés-mentes terület igen kedvező a csillagászati megfigyelésekre.
A kollekció bemutatásának a célja, hogy az objektumokat érdekességükön kívül a látványos és szép oldalukról is megismertesse. A képek készítésénél elsődleges szempontok között szerepelt a fotográfiai szintű alkotások létrehozása, melyek szemet gyönyörködtetőek és szórakoztatóak is amellett, hogy az igazán izgalmas és hihetetlen valóságot ábrázolják. A képek színe és megjelenése minden esetben a valóságot tükrözi, ami természetesen némi szubjektivitást is takar, mivel az objektumokat halványságuk miatt saját szemünkkel teljes pompájukban sosem láthatjuk.
A képek készítése nem egyszerű feladat. Mivel rendkívül halvány jelenségekről van szó, megörökítésük hosszú expozíciót igényel, miközben a távcsövet nagyon pontosan a célon kell tartani annak érdekében, hogy ne mozduljon be a kompozíció. A képek elkészülte után némelyik halvány köd hosszadalmas számítógépes képfeldolgozással válik csak láthatóvá, mely művelet több órán keresztül, sok esetben napokig tart.
{mosimage}
Éder Iván 1993 óta a csillagászat szerelmese, első csillagászati élményeit a kilencvenes években a bajai Tóth Kálmán utcai bemutató csillagvizsgálóban szerezte. 2000 óta foglalkozik csillagászati fényképezéssel, asztrofotózással. 2006-ig még filmre és diára fotózott, azóta pedig digitális fényképezőgépekkel fotózza az eget. Ehhez saját felszerelést, és saját készítésű távcsöveket használ. Képei jól ismertek Európában és a tengerentúlon is épp úgy, mint a fejlettebb Távol Keleti országokban. Munkái rendszeresen megjelennek hazai és külföldi szaklapokban, magazinokban és könyvekben, illetve internetes oldalakon. Számos alkalommal választották alkotását a nap képének a NASA igen népszerű oldalán. Felkérésre gyakran tart előadásokat külföldön és itthon egyaránt, rendszeresen oktatási jelleggel is.
Munkáját a Magyar Csillagászati Egyesület 2009-ben elismerő oklevéllel díjazta.
