VIII. Napórás Találkozó, Eger | MCSE

VIII. Napórás Találkozó, Eger

 

A VIII. Napórás Találkozó helyszíne méltó keretet biztosított a
Szakcsoport megalakulásának 10. évfordulójához. Dr. Vida József jóvoltából a
találkozó a Hell Miksa Experimentáriumában zajlott. Idén is sok érdeklődő
csillagász és napóra barát jött el meghallgatni az érdekes előadásokat, s
megtekinteni az egri Varázstornyot.

Délelőtt 10 órától a hagyományoknak megfelelően előadásokat halhattunk,
melyeknek témája elsősorban a napórák és a csillagászat volt. Emellett volt szó
az iszlám kultúráról, jogtörténetről, olasz építészetről és művészetekről is.

A találkozót Marton Géza nyitotta meg ’Tíz évesek lettünk’ címmel. Ebben bemutatta a 10 éves Napóra
Szakcsoportot, eddigi tevékenységüket, s sorra vette az évente megrendezett
Napórás Találkozókat. Felvázolta a Szakcsoport célkitűzéseit, jövőbeli terveit,
s bíztatta a tagokat, hogy továbbra is vegyenek részt aktívan a Szakcsoport
életében, s alkossanak továbbra is napórákat. Végezetül felsorolta azokat az
embereket, kik munkájukkal hozzá járultak a Napóra Szakcsoport fejlődéséhez.

Őt követte Keszthelyi Sándor a ’Legújabb
és legszebb napóráink’
című előadása. Megmutatta az elmúlt években készült
napórákat, ismertette készítőiket, s kiemelte jelentőségüket. Mindezt sok szép
képi illusztrációval tette még érdekesebbé és teljes körű ismertetésükkel
ismételten bebizonyította, hogy ő a modern hazai napórák szakértője. Előadása
ugyanakkor inkább interaktív jellegű volt, semmint frontális, statikus, így a
közönség élvezettel hallgatta végig az előadót.

Dr. Molnár János előadásában legújabb könyvét mutatta be, s ennek
kapcsán tért rá valódi mondanivalójára, aminek címe
’Muzeális törvények és műtárgyak – Gyűrűs napóra’. Itt nem csak ez
a szokatlan megoldású napóra volt a téma, hanem készítője is. Felvázolta
kutatási módszerének egy érdekes szegletét, hogy hogyan kell hozzáállni egy mélyebb
kutatómunkához és bebizonyította, hogy egy napórás mester neve nem elegendő
ahhoz, hogy meghatározzuk őt. Elkalauzolt minket a művelődéstörténet és a
jogtörténet érdekes világában, miközben bemutatta a családfakutatás
nehézségeit. Érdekes dolgokat halhattunk a jogtörténetről, különösen a
szabadalmi jogok vonatkozásában, ugyanakkor bepillantást nyerhettünk egy
elmélyült elme, Dr. Molnár János kutatásaiba.

Ez után következett Székely Péter, ki a tavalyi előadása folytatásaként,
idén az
’Időfelfogás a barokk
művészetben’
-t adta elő. Művészettörténeti példákon keresztül bemutatta,
hogy az idő milyen szerepet játszott a barokk ember életében. Kitért továbbá az
óra fejlődésének felszínes ismertetésére, szimbólummá alakulására, mindezt
gazdag képanyaggal illusztrálva.

Kálmán Béla ’Meridián vonalak
Olaszországban’
című előadásában rácáfolt arra a kijelentésre, hogy az
Egyház minden tudományos törekvést elnyomott volna. Sok esetben maga az Egyház
segítette a tudományok fejlődését, s az előadó mindezt Olaszországban
fellelhető templomok meridián vonalainak példáján keresztül mutatta be. A
legtöbb meridián vonalat mai napig használják, s turista utak kedvelt
célpontjai lettek. Az előadásban rengeteg gyönyörű építészeti példát hozott
fel, s mindenki számára érthető magyarázattal kísérve, páratlan előadásnak
lehettünk tanúi.
 

Ezt követte egy rövidebb szünet, ami Kálmán Béla előadásának
inspirációjára folytán előre hozták az egri Meridiánon átvonuló déli napkép
megtekintését. Délidőben szép látványt nyújtott a Nap képe a Meridián vonalon,
habár a felhős időnek köszönhetően mindez csak kevés ideig volt élvezhető.
Ezután mindenki felfrissíthette magát egy kis kávéval, ásványvízzel és több
féle pogácsával.

A Találkozó második felét Vilmos Mihály érdekes előadása, ’A reflexiós napóra’ nyitotta meg. Mottója:
együtt lehet élni a napóránkkal. A
reflexiós napóra ugyanis nem árnyékával mutatja az időt, hanem fényével. Egy
tükröződő felülettel a falon egy fénypont jelöli az idő múlását. Ennek kapcsán
mutatott be egy kisvárost, ahol több mint 150 napóra található. Ott egy házon
akár 3-5 napóra is megjelenik, szinte minden típust felvonultatva. Bemutatott
előadásából egy teljesen más felfogás tükröződik, ami a nyugalom szigete lett
eme rohanó világban. Elmondta, hogy ezt bárki elérheti, aki
együtt él a napórával.

A következő előadó Herczeg Tamás volt, ki a ’Napórák az iszlám világban’-t mutatta be. Megismertette velünk az
iszlám napórák páratlan gazdagságát, s magyarázatot is adott rendhagyó
formáikra és felosztásaikra. Előadásából kiderült, hogy az iszlám kultúrában
igenis fontos szerepet játszott a napóra, amit mai napig alkalmaznak. Bemutatta
nekünk az iszlám vallás napi imádságait, aminek idején a napórák segítségével
határoztak meg. Betekintést engedett az iszlám művészet gyönyörű világába a
főbb vallási központok színes példáján keresztül.

Az előadást követően a program kissé eltért az előre
meghatározottaktól, így ekkor került sor az ebédre. A programban észrevehető
csúszás miatt az ebédre így is későn került sor, mivel sokakat elkapott a
lendület, így kissé túllépték az előre meghatározott keretet. Az ebédet egy
közeli önkiszolgáló étteremben költöttük el, s némi frissítő magunkhoz vétele
után folytatódtak az előadások.

Stragner Márta ’Hell Miksa élete
és munkássága
’ című előadása nyitotta meg a Találkozó harmadik részét, a
hely szellemében. Tőle megismerhettük Hell Miksa csillagászati tevékenységét,
az egri Csillagda – egri Líceum Csillagásztornya – tervezésének történetét és
egyéb érdekes dolgokat. Az előadás interaktív jellege folytán szinte mindenki
bekapcsolódott a témába, s az előadó mindenkinek felhívta a figyelmét, hogy
bizonyos forrásokkal szemben óvatosnak kell lenni különösen, ha az a forrás
internetes.
  A jó ebéd után felpezsdítő
volt ez az előadás.

A mai nap utolsó előadója Dr. Vida József volt, ki ’Az egri Líceum Csillagásztornya’ című előadással készült. Az előző
előadóval ellentétben, ő nem történelmi távlatokban tekintett a Csillagdára,
illetve ahogy manapság hívják az egri Varázstoronyra, hanem jelenkori tevékenységét,
mindennapi életét mutatta be. Betekintést engedett az eddig elért eredményekre,
munkáikra, rendezvényeikre, illetve az ezzel járó akadályokra. Kitért azokra a
csillagászati műszerekre, melyek itt megtekinthetőek voltak, s felvázolta
jövőbeli terveiket is. A Varázstorony – derült ki az előadásból – főként
gyerekeknek készült, hiszen játékosan sok olyan fizikai jelenséggel
ismerkedhetnek meg, ami felkeltheti a természettudományok iránti érdeklődést.
Míg a Varázstorony a gyerekeket vette célba, mégis olybá tűnik, hogy a
felnőttek értékelték igazán ezeket a játékos kísérleteket. Színes látványos
előadást tartott, ami után mindenki kedvet kapott a Varázstorony felfedezésére.

Ennek az igénynek az előadást követően eleget is tett, s körbevezette a
társaságot. Megtekintettük a Camera Obscurával Eger városát, kiszellőztethettük
a fejünket a kilátóban, s a Varázsterem érdekes tárgyaival is
megismerkedhettünk. A Varázsterem ’játékai’ főként fizikai kísérletek
biztonságos bemutatását hivatottak reprezentálni, amit a gyerekek és felnőttek
szabadon ki is próbálhattak.

Mivel eddigre már meglehetősen későre járt, így véget is ért a VIII.
Napórás Találkozó. Volt aki hazament, s volt aki Egerben maradt egy kis
borturizmusra, ezzel vezetve le ezt a remek napot.

Méltóképpen megemlékeztünk a 10 éves évfordulóra.