Szupernóva az Örvény-ködben! | MCSE

Szupernóva az Örvény-ködben!

Június 1-je éjszakáján több európai és amerikai amatőrcsillagász egymástól függetlenül egy új vendégcsillagot vett észre az ég egyik legszebb galaxisában, az Örvény-ködként is ismert M51-ben.

Az M51 egy 20-30 millió fényévre lévő, lapjáról látszó spirálgalaxis, amely éppen egy másik csillagvárossal van összeütközőben. A találkozás jelentős csillagkeletkezési hullámot vált ki a galaxisokban, ami sok nagy tömegű csillag születését eredményezi, melyek rövid életük végén szupernóvákként lángolnak fel. Mivel lapja felől látunk rá az M51-re, a síkjában található porfelhők nem nyelik el a felrobbanó csillagok fényét, így az átlagosnál több szupernóvát várhatunk a galaxisban. Aki szupernóvák vadászatára adja a fejét, ne hagyja ki programjából ezt a csillagvárost. A rendszer első szupernóváját 1945-ben észlelték, ám ez a kísérőgalaxisban, az NGC 5195-ben látszott felvillanni. A Milton Humason által felfedezett SN 1945A maximumban 14 magnitúdóig fényesedett. Ezt követte 1994-ben az SN 1994I, amely számunkra is nevezetes, hiszen az új csillagot Bakos Gáspár és Szitkay Gábor is észrevette, bár felfedezésük néhány nappal lekéste az Ic típusú robbanás hivatalos megtalálását. A maximumban 13,1 magnitúdós jelenség egy óriáscsillag megsemmisülését jelezte. Talán a rossz láthatóság miatt nem keltett nagyobb visszhangot a 2005 júliusában feltűnt SN 2005cs, amely ismét egy nagy tömegű csillag felrobbanását jelezte, 14 magnitúdós maximális fényességgel.

Hadházi Csaba június 2-án este készült felvétele az M51-ben felvillant SN 2011dh-ról. A szupernóva a magtól viszonylag távol, egy spirálkarban tűnt fel (vonalakkal jelölve).

Szűk két évtizeden belül immár a harmadik szupernóva jelent meg az M51-ben június 1-jén. A felfedezést elsőként Tom Reilan amerikai amatőrcsillagász jelentette be, aki vizuálisan vette észre a jövevényt egy 53 cm-es reflektorral. Ezt követte három európai bejelentés (Thomas Griga, Németország; Amedee Riou és Stephane Lamotte Bailey, mindketten franciák), melyek CCD felvételeken történt felfedezések. Maguk a felvételek a korábbi éjszaka miatt az amerikai felfedezés előtt készültek, a bejelentések viszont csak később jutottak el a csillagászati táviratok központjába. A központ honlapján tűnt fel először az akkor még csak lehetséges szupernóva, melyről június 2-án este 10 körül értesítettük a hazai észlelőket a Leonidák listán. A megfelelő felszerelés és időjárás Hadházi Csaba amatőrtársunknak állt rendelkezésére, aki 21:50 UT-kor, kevesebb mint egy nappal a felfedezés után sikeresen észlelte a szupernóvát. Az SN 2011dh könnyen azonosítható helyen, az északkeleti spirálkar középvonalában jelent meg, fényessége 14 magnitúdó körül van. Ez digitális fényképezéssel könnyen elérhető, vizuálisan viszont legalább 20-25 cm-es távcsövet, és jó égboltot követel. A spektroszkópiai vizsgálatok, illetve a felfedezés előtti képek alapján egy frissen felvillant II-es típusú szupernóvával van dolgunk, így még hetekig megtarthatja ezt a fényességét, esetleg kicsit fényesedhet is.

A szupernóvával kapcsolatos észleléseket, képeket várjuk a Változócsillag Szakcsoport címén: vcssz@mcse.hu