Tombol a nyár, a Nap magasan jár, kiváló lehetőséget nyújva központi csillagunk jelenségeinek megfigyelésére. A legizgalmasabb látványt H-alfában láthatjuk, amin a hónap észlelésének választott felvételsorozat kiválóan illusztrál. Dézsi Attila, Tószeg Sajnos 2022. július 17-én csak egy rövid észlelésre futotta. Jó átlátszóságú volt az ég, viszont a seeing borzasztó volt. Nyújtást...
Az egyre aktívabb Nap egyre több munkát ad az észlelőknek. Különösen látványos központi csillagunk “élete”, ha H-alfában észlelünk. Újvárosy Antal, Jósvafő Észlelő neve: Újvárosy Antal Észlelés helye: Jósvafő Észlelés időpontja: 2021-10-16 09:35:00 Észlelés vége: 09:50 Műszer típusa: 70/500-as refraktor + Coronado PST szűrőegység Műszer átmérő (mm): 70 Műszer fókusz (mm):...
2016. június 18-án hatodik alkalommal ad otthont a Polaris Csillagvizsgáló a Nap-észlelők Találkozójának.
Napunk a legközelebbi csillag. Űreszközök egész sora mellett számos földi professzionális obszervatórium is folyamatosan követi jelenségeit. Az utóbbi időben a Nap amatőr szintű megfigyeléséhez szükséges eszközök is egyre könnyebben elérhetővé váltak. A fóliaszűrők, Herschel-prizmák mellett a speciális, H-alfa tartományban működő naptávcsövek is elérhetőek – sajnos meglehetősen borsos áron.
Ötödik alkalommal ad otthont a Polaris Csillagvizsgáló központi csillagunk észlelése iránt érdeklődők találkozójának Idén ötödik. alkalommal rendezzük meg Nap-észlelők találkozóját, június 20-án (szombaton) 10:00-tól 18:00-ig. Szeretettel várunk minden kedves régi és új napészlelőt, érdeklődőt.
A tejútrendszerbeli csillagok mozgásának pontos meghatározására szakosodott Gaia-űrtávcső nemrég talált egy különlegesen nagy csillagtömegű fekete lyukat, amely ráadásul Földünk közelében rejtőzik. A csillagtömegű fekete lyukak a legnagyobb kezdeti tömegű csillagok magjának összeomlásakor jönnek létre, így tehát nem összekeverendők a galaxisok középpontjában található, ezeknél jóval nagyobb szupernagy tömegű fekete lyukakkal. Utóbbi típusú fekete lyukak nagy tömegű
A HD 148937 jelű rendszer a Földtől körülbelül 3800 fényévnyire található, a Szögmérő (Norma) csillagkép irányában. Két, a Napnál sokkal nagyobb tömegű csillagból áll, és egy gyönyörű köd, azaz gáz- és porfelhő veszi körül. „Nagy tömegű kettőscsillagot körülvevő köd ritkaságszámba megy, és igazából olyan érzést keltett bennünk, hogy valami különleges dolognak kellett történnie ebben a
Kutatók egy csoportja különleges részecskét azonosított egy ősi meteorit belsejében, amely nagy valószínűséggel egy közeli csillag halálakor bekövetkező szupernóva-robbanásából származik. A meteoritok belsejébe zárt aprócska porrészecskék felfedik a kutatók előtt egy csillag életének, halálának és az utána keletkező új csillag(ok) születésének folyamatát, ami szinte felöleli a kozmosz 13,8 milliárd éves történelmét. A kőzetdarabkák vizsgálatával bepillantást
Régóta terveztem már „a tűz és jég országát”, Izlandot megnézni. Sok gyönyörű képet láttam kék vizű vízesésekkel, zöld mohával ellepett fekete vulkáni sziklákkal, jégdarabokról a fekete fövenyen, a szilaj, érintetlen felföldi részekről – fotósként a táj engem is megbabonázott. Martin Ferenc, Izland Rég vágytam újra látni a sarki fényt is. Aki már látta, tudja: a
Körülbelül nyolc és fél évszázada, 1181-ben egy csillag halála különösen fényes szupernóva-robbanással gyönyörködtette meg az akkori észlelőket. A csillagászoknak azóta sikerült beazonosítani az abból visszamaradt, tűzijáték kinézetét imitáló szupernóva-maradványt a Cassiopeia csillagképben, és részletes képet készíteni róla különböző hullámhossztartományokon. A NASA Chandra röntgenobszervatóriuma nemrégiben egy új kompozitképet tett közzé a szupernóva-maradványról, amely az elektromágneses spektrum